Hanyatlanak a beruházások – itt a válasz a miértre

A legtöbb ágazat beruházásai tovább csökkentek. Az általános mérséklődő tendenciával szemben 2012-ben a legnagyobb súlyú feldolgozóipar beruházásai 2011 kiugróan magas teljesítményéhez képest is nőttek, éves szinten 4,9 százalékos emelkedés volt. Ebben nagy része lehetett annak, hogy egyes autóipari beruházások tavaly valósultak meg; mindez azonban jelzi, hogy ez nem egy fenntartható ágazati növekedés, hiszen az idei […]

A legtöbb ágazat beruházásai tovább csökkentek. Az általános mérséklődő tendenciával szemben 2012-ben a legnagyobb súlyú feldolgozóipar beruházásai 2011 kiugróan magas teljesítményéhez képest is nőttek, éves szinten 4,9 százalékos emelkedés volt. Ebben nagy része lehetett annak, hogy egyes autóipari beruházások tavaly valósultak meg; mindez azonban jelzi, hogy ez nem egy fenntartható ágazati növekedés, hiszen az idei első negyedévben a feldolgozóipari beruházások visszaestek. Kedvezőtlenül alakultak 2012-ben a beruházásokat érintő fontosabb gazdasági feltételek – írja részletes elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal. A vállalkozások beruházási döntéseit hátrányosan befolyásolta a finanszírozási költségek emelkedése, valamint – a legtöbb ágazat esetében – a korlátozott növekedési kilátások. Az alacsony megtérülési mutatók az üzleti szféra beruházási hajlandóságát 2012-ben jelentősen visszavetették.
A háztartások beruházási kedvét elsősorban a munkaerő-piaci helyzet, valamint a pénzügyi szektor visszafogott hitelezési aktivitása mérsékelte. A külső környezet és az alacsony belső kereslet együttes hatására hazánk gazdasági teljesítménye 2011. évi növekedést követően csökkenésbe fordult.

Magyarország bruttó hazai terméke 2012-ben 1,7 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A beruházásokat is tartalmazó bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,8 százalékkal kevesebb volt az előző évhez viszonyítva – részletezi a statisztikai hivatal.
Korábban nem volt ilyen kedvezőtlen a helyzet. A statisztikusok szerint Magyarországon a beruházások a nemzetgazdaság egészében 2005-ig dinamikusan nőttek. A bővülést a 2006–2007-es években stagnálás váltotta fel, elsősorban a költségvetési beruházások jelentős visszafogása miatt.

2008 elejétől a beruházások a romló hazai és nemzetközi gazdasági környezet hatására csökkenésbe fordultak. A visszaesést 2009-ben a pénzügyi és gazdasági világválság tovább mélyítette. A beruházások több éve tartó csökkenő tendenciája 2012-ben is folytatódott, a volumen 5,2 százalékkal maradt el az előző évhez képest. A beruházások teljesítménye 2004 és 2012 között összességében közel ötödével zsugorodott.

Hogyan teljesítettek a szektorok?

2012-ben a 19 nemzetgazdasági ágazat közül 16-ban volumencsökkenés figyelhető meg, de a feldolgozóiparban a magas bázis ellenére 4,9 százalékkal nőttek a beruházások. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág beruházási teljesítményének 13,0 százalékos növekedését a tározók, gátak és belvízcsatornák építése eredményezte. A közepes súlyú ágak közül még a folyamatos hálózatfejlesztések és a digitális vételre való átállás eredményezte az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág beruházásainak 10,9 százalékos bővülését.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 2,4 százalékkal maradt el 2011-hez képest, amelyet a szárazföldi-, csővezetékes szállítás, légi szállítás továbbá a gyorsforgalmiúthálózat-építés és fejlesztések jelentős csökkenése okozott. Mind a 10 kissúlyú nemzetgazdasági ág beruházásai csökkentek 2012-ben, átlagosan 22,8 százalékkal. Legnagyobb mértékben az oktatás; a humán egészségügyi, szociális ellátás; valamint az egyéb szolgáltatás területén maradtak el a fejlesztések.

A beruházások általános visszaesése mögött azonban eltérően alakult az építési, valamint a gép- és berendezésberuházások dinamikája. Az építési beruházások volumenindexe 2004 elején kiugróan magas volt, és az év végi átmeneti visszaesés ellenére az év egészére a növekedés volt a jellemző. A következő évben a beruházási kedv tovább folytatódott egészen 2006 első negyedévéig. Ezután 2012 végéig majdnem minden negyedévben csökkentek az építési beruházások az előző év azonos időszakához képest.

A visszaesés az építőipari termelés mérséklődésével párhuzamosan – elsősorban – a lakásépítések, az üzleti ingatlanfejlesztések, továbbá a gyorsforgalmiúthálózat-építéshez és felújításhoz köthető beruházások folyamatos csökkenésének következménye. Ezzel ellentétben a nemzetgazdasági gépberuházások visszaesésének kezdete a 2008 utolsó negyedévében kitört általános gazdasági-pénzügyi válsághoz köthető.

A két és fél évig tartó zsugorodást 2011 első negyedévétől – leginkább a feldolgozóipari gépberuházások és a korábbi években elmaradt haszongépjármű-vásárlások okán – számottevő növekedés váltotta fel, amely az év elejét jellemző átmeneti visszaeséstől eltekintve 2012-ben is folytatódott.

A nemzetgazdasági beruházások – teljesítményérték szerinti – megoszlása a nemzetgazdasági ágak szerint 2012-ben nem változott lényegesen az előző évekhez képest. Változatlanul a három legnagyobb nemzetgazdasági ág (a feldolgozóipar; az ingatlanügyletek; a szállítás, raktározás) beruházásai adják az összes beruházás több mint felét. További négy közepes súlyú nemzetgazdasági ág (a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; az információ, kommunikáció, és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás) beruházási teljesítményét is fi gyelembe véve a hét legnagyobb súlyt képviselő ág beruházásai a teljes nemzetgazdasági beruházásiteljesítmény-érték több mint négyötödét teszik ki.

A katasztrófák hoztak beruházásokat

2012-ben mind a nagyvállalatok, mind a közép- és kisvállalkozások beruházásai csökkentek, összességében 2,7 százalékkal. A költségvetési szervek beruházásai mindössze két évben – 2005 és 2010-ben – nőttek jelentősebben, amelyek az árvízvédekezéssel és vörösiszapkatasztrófa-elhárítással kapcsolatos központi költségvetésből finanszírozott nagyobb beruházásoknak köszönhető – írja a KSH. Az önkormányzati beruházások több éve tartó csökkenése tovább folytatódott, ezért a költségvetési szervek beruházásai 2012-ben 18,3 százalékkal maradtak el az elmúlt évhez képest. A költségvetési szervek, valamint a kis létszámú vállalkozások beruházásiteljesítmény-értékének csökkenése mellett a háztartások lakóingatlan beruházásainak visszaesése okozta a nemzetgazdasági beruházások volumenének 2012-ben regisztrált 5,2 százalékos mérséklődését.

Közép-Magyarországon vannak beruházások

A beruházások teljesítményértékének területi megoszlása az 5 fő feletti vállalkozások, a költségvetési szervek és a megfigyelt nonprofi t szervezetek körében alapvetően nem változott a korábbi évekhez képest. Közép-Magyarország és a dunántúli régiók együttesen a beruházások több mint háromnegyedét tették ki 2012-ben. Ezen belül is Nyugat-Dunántúl beruházásai számottevően nőttek. A gazdaságilag kevésbé fejlett Észak-Magyarországra és az alföldi régiókra viszont a beruházások kevesebb, mint negyede jutott. A 2010-es évtől jelentősen nőtt a vidéki beruházások súlya, köszönhetően a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében megvalósult járműipari nagyberuházásoknak.

Tragikus az idei első negyedév

Az idei első negyedévben 8,7 százalékkal estek vissza a beruházások az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal június elején. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek alapján 3,8 százalékkal csökkentek a beruházások. A statisztikusok az ágazatok többségében továbbra is visszaesést tapasztaltak. A feldolgozóipar beruházásai 13,2 százalékkal maradtak el a 2012 első negyedévi szinthez képest. „A tavaly tavaszi nagy autóipari beruházások kifutottak, és nincsenek helyettük újak” – mondta a Világgazdaságnak korábban Samu János , a Concorde közgazdásza. 2013 első negyedévében az energiaipar beruházásainak volumene 30,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért szinthez képest. Ezt a hálózatbővítések és fejlesztések mérséklődése okozta – mutat rá a statisztikai hivatal. Mindez tükrözi az energiaszektor különadójának, valamint a rezsicsökkentésnek a negatív hatását is.

Jön a fordulat?

„Akkor lehet beruházási fordulat, ha megfelelő bizalom lesz a magyar gazdaságpolitika iránt, és a legnagyobb – jórészt külföldi – beruházókat sikerül meggyőzni arról, hogy hosszú távra tervezhetnek Magyarországon. A kormánynak biztosítania kell a legfontosabb szereplőket arról, hogy a következő években a legfontosabb feltételekben, például az adórendszerben nem lesznek hirtelen változások” – vélekedett a Világgazdaság körkérdésében Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem professzora szerint „szükség van továbbá a valódi növekedési fordulatra”.

„Párhuzamosan a gazdasági növekedés felgyorsulásával, a beruházások érzékelhető élénkülését 2013 második felétől várjuk” – mondta Turóczy László. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint „a vállalkozások számára jelentős nagyságrendű pótlólagos hitelforrást tesz elérhetővé az MNB növekedési hitelprogramjának I. pillére – amelyet a háromszoros banki túljelentkezést látva az MNB 425 milliárd forintra emelt”.

SOCIAL BOX