A passzívházé a jövő

Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is. A passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a technológia. De mi […]

Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is. A passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a technológia. De mi a helyzet Magyarországon?

A világon eddig mintegy 40 ezer passzívház épült – döntő hányaduk Ausztriában és Németországban. A hagyományos technológiával létesült épületek energiaköltségeihez viszonyítva a passzívházak 85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, a fűtési igényük elenyészően kevés.

A passzívház olyan alacsony energiaigényű épület, amelyben a kellemes belső klíma télen-nyáron hagyományos aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül elérhető.

A világon fellelhető passzívházak döntő többsége lakóépület, de az utóbbi években sokféle épülettípus létesült a kimagaslóan energiahatékony technológiával. Bécsben épült meg a világ első magasháza – a Duna-parti banképületet 2013-ban adták át. Az osztrák fővárosban nagyszabású fejlesztés kezdődött: az Euro Gate városrészen kizárólag passzívházak létesülnek. Az egykori Aspang vasútállomás telkén, Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket építenek. A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült, ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió euróval támogatja a programot.

Egyre több oktatási intézmény és irodaház épül Európa-szerte passzívház standard szerint, sőt, a romániai Szászfenesen passzívház templom és parókia létrehozását tervezik. A megvalósult passzívházak bizonyítják: a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. Kiválóan bevált, pont úgy, ahogy eltervezték: a rendszer a mai energiaárak mellett a hosszú távú gazdasági optimum körül valósítható meg.

Magyarország lemaradásban?

Annak ellenére, hogy a technológia a nem túl távoli Ausztriában és Németországban már másfél évtizede jól ismert és elterjedt, hazánkban viszonylag későn, 2009-ben jelent meg, amennyiben az első megépült – minősítési tanúsítvánnyal rendelkező – passzívházból indulunk ki. (Több nyugat-európai országban is ekkoriban kezdtek megjelenni az első passzívházak.) A szadai lakóház Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező tervei alapján valósult meg, de az érdem nemcsak az övé, az épületgépészet és a kivitelezés sikere is, minden közreműködőnek újszerű kihívásokkal kellett megbirkóznia.

Az első magyar passzívház híre bejárta a médiát, ám azoknak, akik áttörést reméltek, csalatkozniuk kellett: nem mondható, hogy a magyarok kedve megjött a passzívházépítéshez. A gazdasági recesszió is keresztülhúzta a számításokat, lejtőre került az építőipar, a lakásépítés rég tapasztalt mélyponton van.

Tényleg drágább a passzívház?

Gyakori kritika a passzívházakkal kapcsolatosan a többletköltség. Tapasztalt szakemberek szerint viszont a passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos technológiával létesült épület.

Számos példát lehet sorolni a Magyarországon megvalósult, megfizethető passzívházakra, kezdve az első, szadai passzívházzal, melynek a bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 000 forint volt. Négy évvel később a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe bruttó 265 000 forintnál. Épületfelújításokra is vannak jó példák. A passzívházak közös jellemzője, hogy fajlagos fűtési energiaszükségletük 15 kWh/m2,év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve 1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 m3 földgázzal, vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház éves fűtési energiaigénye a mi közép-európai klímánkon 180 m3 földgázzal fedezhető. Egy hasonló méretű szokványos, rossz energetikai minőségű épületnél ez 1500-2000 m3 földgázt igényelne. A passzívházak további ismérve, hogy a primerenergia fogyasztásnak is van felső határa, ez pedig nem lehet több mint 120 kWh/m2,év. Ebbe az összes elhasznált energia beletartozik: a használati melegvíz előállításához szükséges energia, a szellőzés, világítás, gépészeti berendezések segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések energiaigénye is. Ez nagyon magas követelményt támaszt a tervezéssel szemben.

SOCIAL BOX