A fenntartható vállalati működés nem csupán lehetőség, hanem üzleti cél!

A hazai vállalatok 62 százaléka kiemelten foglalkozik a környezeti felelősségvállalással a hét fenntarthatósági fókuszterület közül, miközben a teljes körű átláthatóság csak 26 százalékuk esetében kap elegendő figyelmet a napi működés során – derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből. A több mint 40, zömében nagyvállalatot tömörítő szervezet elsősorban […]

A hazai vállalatok 62 százaléka kiemelten foglalkozik a környezeti felelősségvállalással a hét fenntarthatósági fókuszterület közül, miközben a teljes körű átláthatóság csak 26 százalékuk esetében kap elegendő figyelmet a napi működés során – derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből.

A több mint 40, zömében nagyvállalatot tömörítő szervezet elsősorban arra volt kíváncsi, hogy az egy éve bemutatott vezetőknek készült Ajánlását aláíró szervezetek hogyan látják az Ajánlásban lefektetett alapelvek – stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – megvalósulását a hazai vállalati szféra egésze és saját működésük esetében. A felmérést bemutató szakmai rendezvényen további 38 vállalat és üzleti szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek így már 80 aláírója van.

„A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy vezetői elkötelezettség nélkül nincs előrelépés a gazdaságilag, társadalmilag és környezeti szempontból valóban fenntartható vállalati működés irányába. Ha viszont ez megvan, a cégek még a nehezebb külső körülmények közepette is az üzleti eredményekben is megmutatkozó teljesítményekre képesek.” – foglalata össze a 34 szervezet részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, a BCSDH elnöke.

A felmérés rámutat, hogy a pozitív globális trendeknek csupán a töredéke épül be a hazai vállalatok napi működésébe, aminek legfőbb okai között megtalálható többek között a kiszámíthatatlan hazai gazdasági és szabályozási környezet, a csökkenő források vagy a tulajdonosok növekvő profitelvárásai.

A felmérés eredményei szerint a hazai üzleti szektor legnagyobb számban (62%) a környezeti felelősségvállalásra fordít figyelmet. A cégek 44 százaléka allokál dedikált erőforrásokat a téma stratégiai szintre emelésére és a felelős vállalatirányítási rendszer kiépítésére. Ezt az egyetemes alapértékek tiszteletben tartása követi 41 százalékkal, majd az etikus működés következik, amelyre a hazai cégek csupán 37 százaléka helyez elegendő hangsúlyt. A legkevesebb figyelmet a partnerségek kialakítása és az átlátható működés kap jelenleg: előbbivel a hazai vállalatok 31, utóbbira csupán 26 százaléka fordít figyelmet a felmérésben részt vevő vállalatok szerint.

Egyre több vállalat ismeri fel ugyanakkor, hogy a fenntartható működés versenytényezővé formálható. „A válság komoly kihívásokat jelentett, aminek következtében a stratégiai prioritások is átrendeződtek. Ugyanakkor ez sok esetben éppen hogy a  tudatosodás irányába hat: a vállalatok jobban gazdálkodnak az erőforrásaikkal, felértékelődik az etikus és átlátható működés és az innovatív megoldások keresése. Ez pedig sok esetben kézzelfogható versenyelőnyt biztosít számukra.”– emelte ki Salgó István.

A rendezvényen sor került a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának bemutatására is, mely az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) Future Leaders Programja Magyarországon. A program célja, hogy azon tehetséges szakemberekkel, akikből a jövő vállalatvezetői válhatnak, megismertesse a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét, és segítse őket abban, hogy vezetőként ezen elveket sikerrel integrálhassák a saját és vállalatuk döntéshozatali folyamataiba. A program során a résztvevők elismert szakértőktől és sikeres gyakorló vállalatvezetőktől sajátíthatják el az etikus és átlátható működést és a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti célrendszereinek beemelését és sikeres megvalósítását a vállalati stratégiában.

Az eseményen megrendezett panelbeszélgetés résztvevői egyet értettek abban, hogy az általuk új gazdasági és társadalmi „világrendként” azonosított rendszerben már nem működnek az elmúlt évtizedben sikert hozó, külföldről ellesett megoldások. A jövő magyar vállalatvezetői csak akkor lehetnek sikeresek, ha saját maguk képesek új rendszereket és paradigmákat alkotni. Ennek viszont alapfeltétele, hogy a jelenleg gyorsan és kiszámíthatatlanul változó környezetben hosszú távú célokat és pozíciókat határozzanak meg a vállalat számára, és ehhez, ha nem is lineáris úton, de a napi kihívásoknak megfelelve és krízishelyzetek kezelve eljuttassák a cégüket. A beszélgetés felsővezető résztvevői szerint ehhez a szaktudáson kívül elsősorban saját magukba és a vállalatba vetett hit, a munkatársakkal szembeni alázat és adaptív személyiség szükségeltetik.

SOCIAL BOX