Az alacsony volatilitás óvatosságra int

Az implikált volatilitás az év eleje óta csökken, és mostanra extrém alacsony szintet ért el. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen az implikált volatilitás az értékpapírok jövőbeli várható ingadozását méri, így a legfontosabb kockázati mutatónak minősül. Ez a mutató a hozamgörbe meredeksége (hosszú- és rövidtávú hozamok különbözete) és a csődkockázati prémium mellett a leggyakrabban használt indikátor […]

Az implikált volatilitás az év eleje óta csökken, és mostanra extrém alacsony szintet ért el. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen az implikált volatilitás az értékpapírok jövőbeli várható ingadozását méri, így a legfontosabb kockázati mutatónak minősül. Ez a mutató a hozamgörbe meredeksége (hosszú- és rövidtávú hozamok különbözete) és a csődkockázati prémium mellett a leggyakrabban használt indikátor a pénzügyi piacok állapotának vizsgálatára: alacsony volatilitás fellendülést, magas volatilitás visszaesést jelent.

Az amerikai részvénypiac várható volatilitását tükröző VIX index 11% alá esett (átlag: 19,91%), az amerikai államkötvények implikált volatilitását mutató MOVE index 59,58 pontnál jár (átlag: 100,48), a devizapiaci volatilitást mutató JPMorgan Global FX Volatility Index pedig 5,46%-on áll (átlag: 10,66%).

Az alacsony kockázati árazás mögött a gazdasági környezet és a jegybankok reakciói állnak. A fejlett piacokon a gazdasági felépülés lassú, ami kihasználatlan kapacitásokhoz, gyengélkedő munkaerőpiachoz és magas megtakarítási rátához vezetett. Az infláció is alacsony szinten maradt. Hirtelen fellendülés nem várható, de ezidáig sikerült elkerülni a stagfláció állapotát.

Milyen lépéseket tehet ilyenkor a jegybank? Megpróbálja a bankokat hitelezésre ösztönözni: a kamatokat nulla közelében tartja, és szükség esetén korlátlan likviditást biztosít (pl. EKB OMT programja). A jegybankok mostanában nagy hangsúlyt fektetnek a várható lépéseik kommunikációjára: ezek alapján az EKB-tól továbbra is zéró-kamat politikát várunk, az USA-ban azonban jövőre elindulhat a kamatemelési ciklus.

Az utóbbi időszak globális adatai alapján az látható, hogy a deflációs veszély csökkent (a globális infláció 2%-ról 2,7%-ra nőtt) és folytatódik ugyan a kilábalás (javuló beszerzési menedzser indexek), de a potenciális növekedési ráta alatt. Az USA és az Egyesült Királyság jegybankjai jelenleg azt kommunikálják, hogy felhagynak a laza monetáris politikával, az EKB pedig további expanzív lépéseket helyezett kilátásba.

Mi várható a tőkepiacokon ebben a környezetben?

A lassú kilábalás, az expanzív és kiszámítható jegybanki politika, és a magas likviditás a piacokon alacsonyan tartja a volatilitást. Ez a környezet továbbra is felfelé hajtja az értékpapírok árát, azonban az árkorrekció esélye folyamatosan növekszik.

SOCIAL BOX