Hogyan győzzük le a munkahelyi stresszt? Milyen ámokfutásra képes az agyunk az irodában?

A munkahelyi stressz az egyik legnagyobb rizikófaktor az alkalmazottak egészségére vonatkozóan, ezért annak kezelése a dolgozói jóllétre fókuszáló vállalatok és irodaházak korában alapvető fontosságú. Az állandó megújulási kényszer, a versenyképesség biztosítása, a folyton változó vállalati, szervezeti és gazdasági keretek, a technológiai újdonságok miatt felgyorsult munkamódszerek mind-mind növelhetik a stresszt, amely az emberi szervezetet miközben megterheli, akár specifikus válaszra is késztetheti.

A stressz krízisreakciót válthat ki az emberből, ekkor egyfajta torzított szemüvegen keresztül látjuk a környezetünket, a világot, amely a valóságot is szubjektívvé teszi, és ilyenkor szelektíven szűrjük annak elemeit – magyarázta Porkoláb-Minarik Annamária klinikai szakpszichológus, tréner, HR-specialista.

Fontos az alkalmazkodóképességünk erősítése, ami persze krónikus stressz esetén nehezen kivitelezhető, így valójában ez egészségkárosító hatással bír. Bizonyos stressz szintre szükség van, amelyet optimális stressz szintnek is nevezünk, ezzel párhuzamosan, ha túl sok, vagy ha túl kevés a stressz, szintén probléma. Az optimálisan működő kognitív funkciók esetében beszélhetünk a dolgozók csúcsteljesítményéről.

A stressz okai

A stressz okai az előbb általánosságban megfogalmazott gondolatok mellett belső és külső tényezőkre vezethetők vissza. Itt kitérhetünk biológiai-fizikai, érzelmi, szociális és kognitív okokra. A mai hihetetlenül gyorsan változó világot az angol VUCA mozaikszóval jellemezhetjük, amelyben a V – volatility: változékonyságot, az U – uncertainty: bizonytalanságot; a C – complexity: komplexitást és az A – ambiguity: kétértelműséget jelent.

Ennek fényében a munkahelyi világ kaotikusnak tűnhet, az agy ingerfeldolgozó kapacitása egy idő után nehezen birkózik meg ezekkel a folyamatokkal, és jön a nagybetűs stressz. Egyfajta evolúciós nyomásnak van kitéve az agyunk az extrém gyors változások és az információs dömping miatt, noha az evolúció több százezer vagy millió év alatt segítette az emberi faj kialakulását – tette hozzá Porkoláb-Minarik Annamária. A munkahelyen jelentkező stresszorok közé sorolhatjuk a szervezeti szerepeket, a kapcsolatokat, az intrinsic jellemzőket (pl. fény, zaj, zsúfoltság, multitasking) és a munka-család konfliktusokat.

Az emberi agy részei

Az emberi agyat evolúciós fejlődése és a válaszreakciók vonatkozásában három fő egységre oszthatjuk. A hüllőagy, azaz agytörzs az emberi agy legmélyebben fekvő, legősibb és legprimitívebb része. Elsődleges feladata a túlélés, zsigerből cselekszik. Az „üss vagy fuss” stresszválasz indítója. A pánik-reakciók is innen eredeztethetők. Az emlősagy az erőteljes érzelmek központja, amely már cizelláltabb válaszra képes, de még mindig a túlélés a lényeg. A humán agy vagy racionális agy – más néven agykéreg ill. neocortex már absztrakt, innovatív gondolkodásra képes, ez a legfejlettebb stressz választ tudja prezentálni. Ez a magasabb szintű gondolkodás, elemzés, döntéshozatal, olvasás, írás, logika, valamint az intellektuális célok központja.

A cél a mai világban az, hogy az első két agyrész reakcióit felülírja a harmadik, ez a mindfulness segítségével valósítható meg, amely nagyjából azt jelenti: tudatosság; a jelen tudatos megélése; fókuszáltság; jelenlévőség. Ez nagy slágernek számít manapság, de újabb kutatások már ez ügyben sem annyira optimisták. Kicsit olyan ez, mint a nagyteres iroda, amelyekről korábban ódákat zengtek, ma már egyre több a szkeptikus vélemény.

A stressz következményei széleskörűek és eltérő mélységűek lehetnek a lelki és fizikai egészségünkre, csak néhány lehetőség: kiégés, depresszió, kimerülés. A betegségek mellett növelheti a konfliktusok számát, a teljesítőképességünk csökkenhet.

A stressz kezelése

A stressz kezelésére érdemes a krízis kínai megfelelőjét idecitálni, hiszen a kifejezés két betűképből áll össze a kínai nyelvben, amelyek jelentése esély és veszély. Ez a kétarcú szó azt jelenti esetünkben: a krízis esélyt is kínál, hogy jobbá váljunk annak elemzésével és legyőzésével. Kognitív, mentális és testi eszközökkel kezelhető a stressz, itt két kifejezést említhetünk meg: reziliencia, vagyis rugalmas ellenállási képesség és mentális szívósság – hangsúlyozta Porkoláb-Minarik Annamária.

A reziliencia stressz esetén mentálisan erősít, fejleszthetők a képességeink, itt jön képbe az optimizmus, az empátia, a tapasztalati tanulás, az adaptáció vagy éppen a mindset change, a komfortzóna tágítása. A mentális szívósság szintén fejleszthető, eszközök lehetnek az önreflexió, az önbizalom, a kontrollképesség erősítése, az elköteleződés fókusz. A stressz tudatos feldolgozása során cselekvés, érzelem és elfogadás fókuszú sresszkezelést végezhetünk, amely a remények szerint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a saját életünkben és munkánkban is hatásos változásmenedzsmentet valósítsunk meg kicsiben.

 Fotó: alphaspirit – shutterstock.com