Férfi vagy nő? Ez itt a kérdés az állásinterjún!

Az Eurobarometer kutatásában résztvevők szerint a munkaadók különböző tényezőket mérlegelnek az állásinterjún attól függően, hogy a jelentkező férfi vagy nő. Közel 50 százalékuk gondolja úgy, hogy női jelentkező esetén az számít a leginkább, hogy van-e gyermeke a pályázónak, míg 40 százalék szerint a férfiaknál elsősorban a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán […]

Az Eurobarometer kutatásában résztvevők szerint a munkaadók különböző tényezőket mérlegelnek az állásinterjún attól függően, hogy a jelentkező férfi vagy nő. Közel 50 százalékuk gondolja úgy, hogy női jelentkező esetén az számít a leginkább, hogy van-e gyermeke a pályázónak, míg 40 százalék szerint a férfiaknál elsősorban a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe. Ezzel szemben a megkérdezetteknek csupán ötöde gondolta úgy, hogy a női jelentkezők esetében a szakmai tapasztalat lenne a legfontosabb szempont a döntésnél.

A férfiak átlagos órabére az Európai Bizottság számításai szerint 16,2 százalékkal haladja meg a nőknek fizetett átlagos órabért, ami azt jelenti, hogy a nők Európában 59 napot dolgoznak ingyen évente. A bérszakadék az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, a különbség ugyanis korábban 17 százalék vagy e feletti szinteken mozgott. Nincs okunk ünnepelni – vélekedett Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke. Bár az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben, a bérszakadék továbbra is jelentős, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos szerint a nők a munkaerőpiacon továbbra is hátrányt szenvednek az egyenlő bérezési feltételek hiánya miatt.

A csökkenő tendenciában az is közre játszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése. A változást tehát elsősorban nem a nők bérezésének és munkakörülményeinek javulása idézte elő, hanem a férfiak bérének csökkenése, illetve az, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatott férfiak aránya. A nők és férfiak közti egyenlőtlenségek a foglalkoztatás terén is kirívóak.

Az Európai Parlament jelenleg egy olyan jelentésen dolgozik, amely növelné a nők jelenlegi 13,7 százalékos arányát az EU-ban található legnagyobb vállalatok igazgatótanácsában.  Ez természetesen nem lesz könnyű feladat. De legalább a 30 százalékos arányt el kell érni, hogy megváltozzon a szemlélet. Persze rugalmasnak kell lennünk. Olyan vállalatok esetén, amelyek termékei elsősorban férfiakat céloznak meg, és ahol elsősorban férfiak dolgoznak, nem hiszem, hogy az igazgatótanácsban a nők arányának meg kell haladnia ezt az arányt – tette hozzá Evelyn Regner EU-jelentéstevő.

Egy adatbázis szerint van legalább 8000 olyan nő, aki rendelkezik a szükséges ambícióval, tapasztalattal és kompetenciával, hogy igazgatótanácsi tag legyen – mondta a képviselő az Európai Parlament hírszolgálatának. Most azzal kell foglalkozni, hogy miként lehet megteremteni annak a feltételeit, hogy könnyebb legyen összeegyeztetni a karriert a családdal. Ez több lehetőséget, nagyobb láthatóságot és megfelelő elismerést biztosíthatna a nőknek. A vezetőként dolgozó nőknek gyakran választaniuk kell a család és a karrier között: az ugyanolyan beosztású férfiaknak átlagosan eggyel több gyerekük van, mint a nőknek – derült ki egy korábbi kutatásból, amelyet Figyelő, a Profession.hu és a Budapesti Corvinus Egyetem készített.

A női vezetők megítélése miatt is nehéz “áttörni az üvegplafont” – hiszen egy nő nem alkalmazhat olyan vezetői stílust, mint egy férfi, mert akkor a közvélemény megbélyegzi, nagyképűnek, karrieristának tartják. Sokan kevésbé látják kompetensnek a női vezetőket, ezért sokkal nehezebb utat kell bejárniuk, kétszeresen is be kell bizonyítaniuk a rátermettségüket, meg kell küzdeniük az előítéletekkel. Ezt pedig sokan nem vállalják.
 

SOCIAL BOX