Az átlagnál többet költenek CSR-re a hazai vállalatok

A február 6-27. között elvégzett felmérésből kiderült: Globálisan a vállalatok 30,6%-a, míg Magyarországon valamivel több mint 33%-a rendelkezik “elég jól” kidolgozott CSR vagy fenntarthatósági stratégiával.   Míg itthon a vállalatok több mint 30%-ának nincs CSR stratégiája, addig globálisan a szakemberek valamivel több, mint negyede mondta ugyanezt.   A hazai válaszadók 37,8%-a szerint a CSR/fenntarthatósági programjuk […]

A február 6-27. között elvégzett felmérésből kiderült:

  • Globálisan a vállalatok 30,6%-a, míg Magyarországon valamivel több mint 33%-a rendelkezik “elég jól” kidolgozott CSR vagy fenntarthatósági stratégiával.
     
  • Míg itthon a vállalatok több mint 30%-ának nincs CSR stratégiája, addig globálisan a szakemberek valamivel több, mint negyede mondta ugyanezt.
     
  • A hazai válaszadók 37,8%-a szerint a CSR/fenntarthatósági programjuk teljesen, 31,1%-nál a program részben a vállalati kommunikációs stratégia része (szemben a globális 27,8%, illetve 38,2%-kal).
     
  • Érdekesség, hogy amíg Magyarországon a cégek több mint negyede a kommunikációra szánt források 11-25%-át költi a CSR/fenntarthatóság kommunikációjára, addig a globális válaszadók többsége (37,4%) a kommunikációs büdzséje legfeljebb tizedét költi ugyanilyen célokra (idehaza a vállalatok 17,8%-a költi költségvetése 0-10%-át CSR-re).
     
  • A CSR/fenntarthatósági programok eredményeit globális és hazai szinten is a döntő többség jónak ítélte, azonban jelentős a különbség ezek arányaiban. Míg az összes válaszadó 29,7%-a mondta ezt globális szinten, addig itthon sokkal elégedettebbek a szakemberek: több mint 44%-uk ítélte meg így a projektek eredményét.
     
  • A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mennyire érdeklődik a sajtó a CSR témák iránt. Amíg a nemzetközi szakemberek közül legtöbben úgy látják, hogy az újságírók érdeklődőek (52%), addig itthon csak a kommunikációs szakemberek 24,4%-a mondta ugyanezt, a legtöbben (28,9%) úgy gondolják, a sajtó munkatársai közömbösek a téma iránt.
     
  • A CSR/fenntarthatósági célokra fordítható költségek globális és hazai szinten is stagnáltak a vállalatok mintegy 40%-ánál, a nemzetközi tendenciákkal ellentétben itthon azonban többen csökkentik a CSR-re szánt keretet.
     
  • A globális és a hazai célok között is kiemelt helyet kapnak a közösségi és CSR programok, a hulladékok újrahasznosítása. A nemzetközi eredménnyel szemben (6,9%) itthon sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségügyi programok támogatására (34,9%).
     
  • Amíg a sajtó és a belső kommunikáció globálisan és hazánkban is a legfontosabb csatornák a CSR/fenntarthatósági kérdések kommunikációjában, addig globálisan az éves CSR/fenntarthatósági riport került még fel a dobogóra, Magyarországon pedig a blogok és a közösségi média jutnak nagyobb szerephez.
     
  • A korábbi felméréshez képest itthon a vállalatok némileg nagyobb arányban szerződnek havidíjas alapon (az előző felmérésben 5% mondta, hogy növeli az erre fordított keretet, most 8,2% jelezte ugyanezt).
     
  • Magyarországon jelentősen nőtt a kormányzati kapcsolatokat és a public affairs-t is kiemelten kezelő vállalatok aránya 12,5%-ról 26,1%-ra.


Ábrahám Gergely, a Grayling magyarországi vezérigazgatója a kutatás kapcsán elmondta:
“A felmérés eredményei arra mutattak rá, hogy a nemzetközi trendekhez képest itthon a vállalatok arányaiban többet fordítanak CSR-re, fenntarthatósággal kapcsolatos programokra, és azok eredményeit is pozitívabban ítélik meg, mint globális szinten. A terület úttörői bebizonyították, hogy versenyképes előnyre tehetnek szert azzal, ha üzleti, marketing, illetve kommunikációs stratégiájukba beépítik a fenntarthatóságot. Úgy látjuk, hírnevük megőrzése, valamint az esetleges kockázatok csökkentése érdekében sokkal több vállalatnak kellene ennek megfelelően fejlesztenie a hosszú távú stratégiáját, hogy valóban kiaknázhassa a benne rejlő előnyöket.”

SOCIAL BOX