A magyar vállalkozóknál fontosabb a dán malac hogyléte

A Bizottság január 9-én kiadott közleményével ellentétben – melyben Antonio Tajani vállalkozásokért és iparért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy több vállalkozást szeretne az Európai Unióban – mégsem súlyponti kérdés, hogy tömegesen kerültek és kerülnek a mai napig  – önhibájukon kívül – válságos helyzetbe a tisztességtelen vállalkozási körülmények miatt olyan megfelelő szakmai múlttal rendelkező magyar mikro, […]

A Bizottság január 9-én kiadott közleményével ellentétben – melyben Antonio Tajani vállalkozásokért és iparért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy több vállalkozást szeretne az Európai Unióban – mégsem súlyponti kérdés, hogy tömegesen kerültek és kerülnek a mai napig  – önhibájukon kívül – válságos helyzetbe a tisztességtelen vállalkozási körülmények miatt olyan megfelelő szakmai múlttal rendelkező magyar mikro, kis- és közepes cégek, amelyek munkahelyeket tudnának teremteni. A magyar vállalkozások ügyének tárgyalása ugyanis a megadott időponthoz képest közel egy órát csúszott, mivel a Bizottság tagjai hosszú, akadémikus vitát folytattak a dán malacok farkának rutinszerű kurtításáról.

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért által 2009-ben benyújtott petíció első tárgyalására 2011. november 21.-én került sor, amikor a vitát követően a Petíciós Bizottság nyitva hagyta a kérdést, és véleményezésért, tájékoztatásért a magyar hatóságokhoz fordult. A kormányváltást követően a megváltozott körülményekről, továbbra is fennálló problémákról tájékoztatták a Petíciós Bizottságot, nyomatékosan kérve, hogy a később küldött információkat vegyék figyelembe a tárgyalás során, mivel közel négy év telt el a beadvány benyújtása óta.

A március 20-i ülésen két felszólalás hangzott el, először az Európai Bizottság képviselője ismertette röviden a Bizottság álláspontját, majd az adópolitikával kapcsolatban hangzott el az a tájékoztatás, hogy a Bizottság álláspontja szerint a magyar állam nem sért uniós normákat, bár választhatna olyan megoldásokat is, melyek kedvezőbbek lehetnének a magyar vállalkozások számára. Például a ki nem fizetett számlák összegével csökkenthetné a cégek adóalapját, vagy az ÁFA kifizetését akkorra ütemezhetné,   amikor a számla ellenértéke  már a vállalkozó számlájára került, továbbá rövidíthetné az AFA visszatérítés  idejét is. Több európai uniós tagállam folytat ilyen gyakorlatokat.

Az adóügyben felszólaló képviselő után a Petíciós Bizottság elnöke az ülésidő leteltére hivatkozva berekesztette a tárgyalást, így a petíciót benyújtók nem kaptak választ arra, hogy helyesnek tartják-e, ha tisztességesen dolgozó és munkahelyeket teremtő vállalkozók tönkremennek és családjukkal együtt utcára kerülnek, mert nem kapják meg elvégzett munkájuk ellenértékét és a magyar jogszolgáltatás elégtelensége miatt képtelenek érvényt szerezni jogaiknak. Ugyancsak nem kaptak választ arra a kérdésre sem, melyet a magyar hatóságok véleményezésére írott válaszlevelükben fogalmaztak meg:

„Amennyiben vállalkozóként dolgozunk Magyarországon, hogy viszonyulnak állampolgári kötelességeink és jogaink egymáshoz? Mennyire tekinthető európai uniós normának az, hogy adófizetői kötelezettségeinknek saját életfeltételeink ellehetetlenítésével is meg kell felelnünk, míg elvégzett munkánk, szolgáltatásunk, kiszállított anyagunk ellenértékét nincs jogunk megkapni?”

A magyar vállalkozók, akik joggal sérelmezik, hogy  a normális gazdasági tevékenységhez nem illeszkedő, az állami intézmények  rossz  működéséből adódó kockázatokat viselnek hosszú évek óta, azzal szembesültek, hogy ügyüket a Petíciós Bizottság alig tíz perc alatt, érdemi tárgyalás nélkül lezárta, megemlítve, hogy a magyar kormánynak – összhangban az EU „Európa 2020” stratégiájával –  majd tervet kell kidolgoznia  a vállalkozási környezet javítása érdekében. Az elnök azt javasolta, hogy ehhez a folyamathoz kapcsolódva próbálják a vállalkozók megoldani a felvetett problémákat.

Ha eddig volt valakinek bármilyen illúziója arról, hogy az EU intézményei érdemi kérdésekre érdemi válaszokat keresnek, mégpedig gyorsan és hatékonyan, az ezen eljárás után nyugodtan levonhatja a következtetést, hogy bizony nagyot tévedett. Viszont ha a malacfarok hossza, a moslékkal etetés tilalma, a tyúkketrec mérete vagy az uborka alakja a téma, akkor az EU elemében van:  hosszasan, kimerítően és komolyan foglalkozik ezen fontos ügyekkel,  meg is hozza az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket és szigorúan őrködik betartásuk felett. A kisvállalkozások ügyét viszont csak a kisvállalkozások szerepét hangsúlyozó tanulmányok és nem azok gyakorlati megvalósítása szintjén tartja fontosnak – összegez a közlemény.

SOCIAL BOX