Szeressük vagy utáljuk a nyitott irodát? Nagyon menő vagy rémálom?

Bullpenek Amerikában azokat a nyitott irodákat nevezik bullpen office-nak, ahol az egy térben dolgozó munkatársakat egyetlen panelelem vagy fal sem választja el egymástól. A nevét a régi hírszerkesztőségekről kapta, ahol az újságírók mind egy nagy közös térben ültek, dolgoztak, és állandóan vibrált a levegő – hangzavar, látszólagos káosz és hatalmas lendület jellemezte ezeket a tereket. […]

Bullpenek

Amerikában azokat a nyitott irodákat nevezik bullpen office-nak, ahol az egy térben dolgozó munkatársakat egyetlen panelelem vagy fal sem választja el egymástól. A nevét a régi hírszerkesztőségekről kapta, ahol az újságírók mind egy nagy közös térben ültek, dolgoztak, és állandóan vibrált a levegő – hangzavar, látszólagos káosz és hatalmas lendület jellemezte ezeket a tereket. Később a bullpenek ideje lejárt, a cellák vették át a hatalmat, de most a nyitott irodák korában a bullpen is – mint a nyitott iroda egyik speciális változata – felvirágzott. Ezekben a munkaállomások egy közös térben vannak kialakítva, ahol sokszor az íróasztalok egymáshoz illeszkednek, a kollégák pedig egymás mellett vagy egymással szemben helyezkednek el. A korábbi 1 asztal-1 dolgozó rendszer helyett egy vázszerkezeten 2-4-6 fős munkaállomást is kialakítanak. Bár kevésbé flexibilis, de költséghatékonyabb, mivel kevesebb fémszerkezet szükséges a megfelelő mennyiségű munkahelyhez.

Google, Facebook és a többiek

A bullpen térnyerését elősegítette az is, hogy a világ vezető technológiai cégei – mint például a Google – ezt a fajta munkakultúrát és alaprajzi elrendezést valósítja meg szerte a világban extravagáns irodáiban. A közösségi érzés jegyében ingyen van az étel-ital, alkalmazotti részvényeket osztogatnak és persze az ültetési rend is meglehetősen szabadelvű. A Google sikere miatt egyre több cégnél terjed el ez az alaprajzi elrendezés, mintha ez lenne a siker letéteményese. De ugyanígy a Facebook központjában is nagyszerűen kirajzolódik ez a típusú munkahelyi filozófia. A technológiai vállalkozások mellett nyilvánvalóan a kreatív, interaktív, reklám- és marketingcégek esetében jelenthet hatékony munkakultúrát a nyitott iroda. Mifelénk a multinacionális vállalkozások honosították meg ezt az alaprajzi elrendezést. Első szignifikáns példa az ABN Amro irodái voltak 1998-99-ben. Az Év Irodája 2012 verseny versenyzői kapcsán is egyértelműen leszűrhető ennek a munkatér-kialakításnak a térnyerése.

Bloomberg nem bírt volna ki 8 órát?

A nyitott irodákban leegyszerűsítve a következő alapképlet dominál: a privátszféra visszaszorul, míg a közösségi kommunikáció növekszik. Az előbb említett szakmaspecifikáció mellett egyre több tevékenységtípusnál alkalmazzák, a kulcsszó mindig a kooperáció. De ne felejtsük el a költséghatékonysági tényezőt sem, hiszen azért a pénz az úr: a válaszfalakat elhagyhatják, egy közös térbe terelik a dolgozókat, és elég néhány tárgyaló. Mindemellett felgyorsul a munkatársak közötti információáramlás, a nagybetűs kommunikáció hatékonysága növekszik. Michael Bloomberg, New York polgármestere is egyik nyilatkozatában dicsérte a bullpent, amely megint csak egy újabb lökést adott ennek az irodatípusnak, persze főként Amerikában. Ha ő lenne az amerikai elnök, mondta Bloomberg, akkor a Fehér Házban is meghonosítaná a bullpent. A bullpen támogatói szerint ez a stílus megengedi, hogy a vezetők intenzívebb és személyesebb kapcsolatban legyenek az alkalmazottakkal, részletesebb információkkal rendelkezzenek, hogy mi történik az irodákban, és az egységes tér elősegíti a csapat- és közösségi érzés erősödését a dolgozók körében.

Azonban mielőtt elmerülnénk a hurráoptimizmus világában, érdemes körülnézni a világhálón, ahol a munkatársak különféle blogokban, szakmai portálokon számolnak be ellenérzéseikről. Mintha a nyitott iroda nimbusza kezdene megkopni, legalábbis a feltétlen elfogadás erős kritikai éllel párosul, miközben nálunk még csak most terjed. Bár a nyitott terek valóban erősítik a kommunikációt és az együttműködést, de ebből szakértők szerint nem következik világosan, hogy a produktivitás is növekszik. Az amerikai kritikusok csak annyit mondanak, hogy valószínűleg Bloomberg sohasem töltött el 8-10 órát egy ilyen irodában.

Egy sarokszobát kérne jakuzzival

Amíg a bullpen stílus bizonyítottan kedvező azokban a tevékenységi körökben, ahol a kommunikáció áll a fókuszban, más helyeken a nyitott teret hátrányként élik meg. Egyes tapasztalatok szerint, ahol a tradicionális irodák helyét a nyitott terek foglalták el, a munkatársak egy része – ha lehetőség adódott rá – inkább otthonról akart dolgozni ahelyett, hogy olyan helyen legyen, ahol nincs állandó munkaállomása. Nagyon érdekes érzéseket, véleményeket lehet olvasni itt is, ott is az új irodakialakításokról. Akik korábban kis fülkékben ücsörögtek és átkerültek egy ilyesféle bullpenbe, az új ültetési rendről először nagy lelkesedéssel magyarázták a jótéteményeket, aztán pár hét múlva már kerülték a szemkontaktot is a többiekkel, és csendes apátiába süllyedtek, legalábbis beletörődtek az új rendbe.

Úgy látszik, nem mindenkinek való. Persze nem szabad fehér-feketében gondolkodni. Érdemes a mélyére hatolni a dolognak. Esznek-isznak, különféle szagok áramlanak, sóhajtozás, ujjropogtatás, nevetés, ugyanarról a magánéleti problémáról sopánkodás, parfüm, komment, rádió, pletyka, panasz – ezek a fő érvek a nyitott iroda ellen. Természetesen mindent meghatároz a közvetlen környezetünkben lévő munkatársak jellemrajza. Az adott szituáció alapján ítéljük meg szubjektíven azokat a dolgokat, amelyeket megfelelő távolságból objektíven is értelmezhetünk. Csak hát mindenki „szubjektíven” van jelen a munkahelyén. Jól ki kell tehát egyensúlyozni a nyitott tereket, hogy legyen némi perszonalitás, különben mindenki otthon akar dolgozni vagy a kis tárgyalókba menekülne. Ez a vita közel 20 éve tart. Egy blogbejegyzésben érdekes konklúzióval szolgált a hozzászóló: a vitát nem lehet eldönteni, ezért ő inkább egy sarokszobát kérne jakuzzival.

 

 

Korrábbi cikkünk a témáról:

Trendek, forradalmak és generációk. Miért szeretjük a nyitott irodákat?

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek másolásához, utánközléséhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

SOCIAL BOX