Évi 500 milliárdba kerülnek a munkanélküliek

Közel 40 százalékkal, 5,5 millió főre emelkedett a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma az Európai Unióban az utóbbi öt év során. Ugyanakkor, ha az összes sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban nem lévő fiatalt vesszük (akiket NEET csoportként emlegetnek), már 7,5 millió főről beszélhetünk. A 30 év alatti korosztály esetében pedig 14 milliós ez […]

Közel 40 százalékkal, 5,5 millió főre emelkedett a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma az Európai Unióban az utóbbi öt év során. Ugyanakkor, ha az összes sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban nem lévő fiatalt vesszük (akiket NEET csoportként emlegetnek), már 7,5 millió főről beszélhetünk. A 30 év alatti korosztály esetében pedig 14 milliós ez a szám. Az Európai Bizottság pályázatot írt ki a témában, mely a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében annak előnyeire és lehetőségeire hívja fel a figyelmet egy átfogó tájékoztató kampány keretében. A projektet hét ország munkaadói szervezetei, szakszervezetei és munkaügyi hivatalai közösen valósítják meg, munkájukat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) koordinálja.

A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Ez a konzervatív becslés az európai GDP 1,2 százalékának felel meg. A valós szám megdöbbentő: mintegy évi 42 ezermilliárd forintos veszteséget jelent. Noha a tagállamok között jelentős eltérés mutatkozik, egyes országok – köztük Magyarország – különösen magas, akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó árat fizetnek. Magyarországon több mint hetvenezer pályakezdő van állás nélkül.

A Fiatalok foglalkoztatásának elősegítése Kelet- Közép Európában című projekt az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának társfinanszírozásában valósul meg. A kampány lebonyolításában Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Montenegró munkaadói szervezetei működnek együtt. Az MGYOSZ a kampány keretében felhívja a figyelmet arra, hogy a probléma megoldásának egyik legfontosabb eleme, a fiatalok készségeinek a munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása. Így különösen fontos, hogy az oktatási és képzési lehetőségek, különösképpen a szakképzés adta lehetőségek a vállalati igényeknek megfeleljenek. A munkahelyi gyakorlati képzésen alapuló modellek, mint például a duális képzési rendszerek, valamint a gyakornoki és tanulói képzési programok, ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a fiatalok megfelelő kompetenciákkal és készségekkel való felruházásában.

Ennek megfelelően az MGYOSZ határozott álláspontja, hogy a munkahelyi gyakorlati képzésnek a közép és felső szintű oktatás részévé kell válnia, mely az oktatásszervezők és a munkaadók közötti szorosabb együttműködés révén válhat sikeressé. “A munkahelyi gyakorlati képzési rendszerben minden érintett nyer. A fiatalok szakmai gyakorlatot és valós munkatapasztalatot kapnak, ezzel javítva jövőbeni karrierlehetőségeiket. A munkaadók számára előnyös a fiatalok által hozott lendület, naprakész tudás és az általuk generált plusz teljesítmény, valamint a vállalkozás potenciális, a céget már megfelelően ismerő, új munkaerőhöz is juthat. A kormányoknak is előnyös, hiszen a munkaadók jobban bevonódnak a duális képzési rendszerekbe, és ezáltal csökkentik a fiatalokra fordítandó oktatási és képzési költségeket, megosztják az azzal járó feladatokat. Többek között ezeket az elveket és lehetőségeket szeretnénk megismertetni minél több érintettel a nemrég elindult program kereteiben” – hangsúlyozta Vadász Borbála, az MGYOSZ nemzetközi projekt koordinátora.

SOCIAL BOX