Leszavazott klímaterv

Az Európai Parlament (EP) leszavazta a széndioxidkvóta-kereskedelmi rendszer megtámogatását célzó változtatási tervet. Az elképzelés szerint a rendszerbe új életet leheltek volna az árak olyan megtámogatásával, hogy egy időre, 2013 és 2015 között leállítják a kvóták kibocsátását, aukcióját. Vélemények szerint mintegy 900 millió és 1,7 milliárd között lehet a fölösnek minősíthető többletkvóták száma. Az ETS rendszerben […]

Az Európai Parlament (EP) leszavazta a széndioxidkvóta-kereskedelmi rendszer megtámogatását célzó változtatási tervet. Az elképzelés szerint a rendszerbe új életet leheltek volna az árak olyan megtámogatásával, hogy egy időre, 2013 és 2015 között leállítják a kvóták kibocsátását, aukcióját. Vélemények szerint mintegy 900 millió és 1,7 milliárd között lehet a fölösnek minősíthető többletkvóták száma. Az ETS rendszerben több mint 12 ezer erőmű és ipari üzem kibocsátást lefedő egység forog. Az európai válság visszavetette az ipari termelést is, így tovább nőtt a kvótatöbblet.

A javaslatot támogató szakértők szerint a lépés nélkül nem csupán a kereskedési rendszer, de a klímavédelmi célok teljesülése is veszélybe kerülhet, mivel a túlságosan alacsony árak nem motiválják a nagy kibocsátókat energiahatékonyságot, környezetvédelmet fokozó beruházásokra.

Sosem látott esés

Nagyrészt a kvóta-többlet miatt, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) forgó egységek ára januárban 3 euró alá esett, de később 4 euró fölött stabilizálódott. Akkor az okozta az árcsökkenést, hogy az Európai Parlament energiaügyekben is illetékes bizottságának szavazásán nem ment át a kvótakereskedelmi árakat támogató intézkedéstervezet. Az egykor 30 euró körül kereskedett egységek ára a mostani szavazás után korábban nem látott mértékben, közel 50 százalékkal újabb rekord mélypontra, tonnánkénti 2,63 euróra hanyatlott. Közben a németországi tőzsdei villamosenergia-ár nyolcéves negatív rekordra, 39,60 euróra gyengült megawattonként.

Az ETS-ben mintegy 110 milliárd euró “mozog”, fő célja, hogy az energetikai és ipari szereplők “zöldítését” mozdítsa elő, a jelenlegi szinten azonban már olyan olcsóvá váltak a kvóták, hogy gyakorlatilag nem alkalmasak erre. Elemzők szerint tonnánként 20 euró lehet az a szint, amikor például az energiatermelőknek már megérné alacsonyabb kibocsátású eszközökre váltani. A 2005-ben indult ETS jelenleg harmadik kereskedési időszakában van, a szabályozás alapján működése legalább 2020-ig biztosított, ami azt is jelenti, hogy adott esetben “nullás árak” kialakulásakor sem lehet megszüntetni.

Az ügyben egyébként igencsak megosztottak az európai politikai vezetők – ezt a mostani szavazatok megoszlása (334-315; 60 tartózkodott) is illusztrálja. A környezetvédelmi bizottság támogatta a kvóták felfüggesztését, míg az ipari bizottság ellenezte azt. Noha a legnagyobb politikai erőnek számító Európai Néppárt inkább ellenezte a beavatkozást, a tagállamok több mint fele támogatta azt. Az EP magyarországi irodájának tájékoztatása szerint a képviselőcsoportok közül a bizottsági szavazás során a szocialisták, a zöldek és az északi baloldal támogatta Matthias Groote (szocialista, német) képviselő befagyasztást sürgető javaslatát arra hivatkozva, hogy a kibocsátási engedélyek árának emelkedése a zöld technológiák előretörését vonja majd maga után. A néppárti frakció, a konzervatív-reformerek és az euroszkeptikusok többsége viszont ellenezte a tervet. Néhányan az ETS teljes átalakítását szeretnék, és attól tartanak, hogy az engedélyek számának manipulálása elbizonytalanítja a piacot. Mások szerint a széndioxid-kvóta emelkedő ára az európai ipar versenyképességét is csökkenti, és a költségek végső soron a háztartások energiaszámláiban fognak megjelenni. Míg például az energiaellátása terén a szénre nagy mértékben támaszkodó Lengyelország a terv ellen foglalt állást, a választásokra készülődő Németország nem foglalt állást, miután hatalmas ipara az energiaköltségek emelkedésétől tart megvalósulása esetén.

Tovább egyeztetnek

A “visszatöltésnek” is nevezett tervezet a kudarc után további egyeztetésre visszakerül az Európai Parlament szakbizottsága elé. A túlságosan alacsony árak miatt kritizált rendszer megreformálása azonban nem kerül le teljesen a napirendről, a jelenlegi EU-elnök Írország szerint mindenesetre a tagállamok tovább dolgoznak majd a kompromisszum érdekében. Connie Hedegaard, az EU klímaügyi biztosa sajnálatát fejezte ki a szavazás kapcsán, és megerősítette, továbbra is jó átmeneti megoldásnak tartaná a kvóták kivonását, amíg további strukturális intézkedésekről nem születik döntés.

SOCIAL BOX