Jó hír! Emelkedtek az átlagbérek!

2013. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,6 százalékkal haladták meg a 2012.január–februárit. Az átlagkeresetek a […]

2013. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,6 százalékkal haladták meg a 2012.január–februárit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 2,1 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súly-változásának hatását kiszűrve, átlagosan 2,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 3,7 százalékkal, 202 700 forintra emelkedett – írta a KSH.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (452 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, lég-kondicionálás) követte (350 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 500 forint), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (161 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2013. január–februárban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél erre jogosultak átlagosan 9700 forint juttatást kaptak ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2013. január–februárban átlagosan 3,2 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 2,9 százalékkal – haladta meg az egy évvel ezelőttit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 3,1 százalékkal nőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 146 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 200, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt, 3,9 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,0 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 3,6, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 3,8, a nonprofit szervezeteknél 4,6 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 233 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,0 százalékkal volt magasabb a 2012. január–februárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt.

“A csökkenő inflációs környezetnek, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítésének, valamint a kormány stabilizációt szolgáló további intézkedéseinek köszönhetően a legfrissebb adatok alapján második hónapja emelkedik a bérek vásárlóereje a nemzetgazdaságban” – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium.

“Az alacsony februári infláció (2,8 százalék) mellett reálértelemben is bérnövekedés valósult meg. A reálbérek emelkedésének a fogyasztásra gyakorolt kedvező hatása révén egyik katalizátora lehet a gazdasági növekedésnek” – prognosztizálta az NGM.

“A várakozásokat alulmúlva 2,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 4 százalék volt, ami a februári 2,8 százalékos infláció mellett 1,2 százalékos reálbérnövekedést eredményezett” – értékelte az adatokat Suppan Gergely .

“A versenyszféra bérnövekedésének markáns lassulását részben a szökő- és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt mint egy éve” – írta lapunknak elküldött elemzésében a TakarékBank vezető közgazdásza.

A közfoglalkoztatás a tavalyi évben lefelé torzította az átlagos béreket, mivel jelentősen nőtt a súlya a teljes foglalkoztatáson belül, ezzel szemben idén februárban csökkent a közfoglalkoztatás súlya, ami felfelé torzítja az átlagot – vélekedett Suppan.

Szerinte idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a “szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt.

Hozzátette, mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően.

“A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében 3,5 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig elérheti a 2,5 százalékot” – prognosztizálta Suppan.

“A versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására” – vélekedett.

SOCIAL BOX