Magas vérnyomást és idegösszeroppanást okozhat a nyitott iroda!

A nyitott irodák a kilencvenes években indultak el hódító útjukra, és mára szerte a nagyvilágban elterjedtek. Persze a technológiai multiknál – mint pl. a Google vagy a Facebook – nem is kellett jobb promóter. Ezzel párhuzamosan megindultak a kutatások, elemzések, hogy vajon egészségügyi szempontból milyen hatással vannak az alkalmazottakra, ha a cellás elrendezésű munkahelyeket hirtelen […]

A nyitott irodák a kilencvenes években indultak el hódító útjukra, és mára szerte a nagyvilágban elterjedtek. Persze a technológiai multiknál – mint pl. a Google vagy a Facebook – nem is kellett jobb promóter. Ezzel párhuzamosan megindultak a kutatások, elemzések, hogy vajon egészségügyi szempontból milyen hatással vannak az alkalmazottakra, ha a cellás elrendezésű munkahelyeket hirtelen egyterű irodává alakítják. Pro és kontra vitatkoznak a szakemberek, ráadásul a támogatók és ellenzők ugyanazokat az érveket sorakoztatják fel. A támogatók általában dicsérik a munkatársak pozitív hangulatát, a munkaerő produktivitását, a környezetvédelmi előnyöket és a kreatív teljesítményeket. Az ellenzők is ezeket sorolják fel, csak éppen negatív előjellel.

A hangulat

A nyitott irodák pozitívumainak sorolása előtt érdemes elnéznünk egy állatkertbe. Hiszen ott is megfigyelhető az a tendencia, hogy a szűk ketrecek helyett tágasabb kifutókat alakítanak ki a nagy helyigényű állatoknak, hogy a természetes körülmények között évezredek alatt meghonosodott szokásaikat gyakorolhassák. Ez az analógia pedig igaz lehet az ember számára is. Az egyterű irodákban a munkatársak szabadon járkálhatnak, barátkozhatnak, együttműködhetnek, intenzívebben kommunikálhatnak, és jobban teljesíthetik a közösség által elvárt követelményeket, hiszen több érzékszervet be tudnak vetni, ami hatékonyabbá teheti munkájukat, és gyorsabban reagálhatnak a környezetük változásaira. Mindezek természetesen pozitívan befolyásolják a munkatársak hangulatát.

Az ellenzők is ebből indulnak ki: vagyis tényleg pozitív hangulatot generál, ha olyan emberrel ülünk szemben, akit valóban kedvelünk. De mi történik akkor, ha valaki olyannal hoz össze a sors, akit nem kedvelünk? A kommunikáció szintén nagyszerű dolog, de mi van, ha valaki sokkal többet beszél, mint amennyit bárki is igényelne, hogy finoman fogalmazzunk. Vagyis a nyitott irodában a jó és a rossz, a negatív és a pozitív hatás is ugyanarról a tőről fakad. Meg kell hallgatnunk a munkatársaink telefonbeszélgetéseit, a kollégák hátunk mögött pusmognak, pletykálnak, nevetgélnek, amely viszont sokszor megöl minden pozitív hangulatot. Valamint meg kell említenünk, hogy a nyitott irodákban nagyobb a rizikója annak, hogy valakinek ellopják a személyes holmiját. Mi lehet ennél demoralizálóbb?

Költséghatékonyság

Nyilvánvaló tény, hogy a nyitott irodák kialakítása költséghatékonyság szempontjából előnyös az adott cégnek, hiszen kisebb területen lehet több munkatársat elhelyezni. A rezsiköltségeken átlagosan több mint 20 %-ot lehet így megtakarítani. Vagy megfordítva a dolgot: több munkatárs fér el ugyanakkora területen, és ha megfelelő irodabútorokat választunk, akkor a helykihasználás hatékonyságát még inkább növelhetjük. Ez egy bővülő cégnél alapvető szempont, gondoljunk csak a növekvő SSC-vállalatokra. Mindemellett a nyitott irodatípus sokkal jobban reflektál a modern munkakultúra igényeire, amely az együttműködő-kooperáló irányba tendál, ahol az adott projektre áll össze egy csapat, és talán a következő feladatnál már új összetételben dolgoznak együtt a kollégák. Vagyis az egyterű iroda a rugalmas munkamegosztást eredményesen támogatja.

Az ellenérvek szerint azonban a nyitott iroda káros lehet az egészségre. Ausztrál kutatók vizsgálataik 90 %-ában találtak negatív jelenségeket, így többek között a stresszt, a konfliktusokat, a magas vérnyomást és a nagy mozgás káros hatásait emelik ki. A kórokozókat is könnyebben átadják egymásnak a munkatársak, ami több megbetegedést és csökkenő produktivitást eredményez. Mindemellett nagyobb a rizikója, hogy a cég titkos anyagait, know how-ját egyszerűen ellopják. Hiszen az egyterű irodában, ahol még a vezetőség is sokszor együtt ül az alkalmazottakkal, könnyebben szivárognak ki a bizalmas üzleti információk, ez pedig nem csak a profitra lehet hatással, hanem akár az egész cég jövőjét is destabilizálhatja.

A zaj és a csend

Az egy térbe integrált munkaállomások jelentős költségcsökkenést eredményeznek, amelyek pozitív hatással vannak a zöldebb, környezettudatosabb megoldások alkalmazására is. Így például a fűtő-hűtő funkciók hatékonyabban megvalósíthatók, amelyek végső soron kevésbé terhelik meg a környezetet. Azonban a zaj nagyságrendekkel növekszik, amire a munkatársak is panaszkodnak a különböző tanulmányok szerint. A zaj a teljesítményt akár 40 %-kal is visszavetheti, a hibázás lehetőségét pedig közel 30 %-kal növeli. Mindemellett a bizalmas légkör és a privátszféra teljesen eltűnik. De miért gond ez? Azért, mert a testi-lelki fittség és regeneráció szempontjából nagyon lényeges egyfajta balansz megteremtése, vagyis a közösségi szereplés után legyen hová visszavonulni.

Az University College London kutatásai során megkérdezett 20 ezer! munkavállaló 56 %-a panaszkodott a privátszféra, 60 %-uk a csendes helyek hiányára. Ezeket a felszínen tapasztalható problémákat a tudatalatti mélységeiben is vizsgálták. Egyes pszichózis-kutatások alapján kiderítették, hogy amikor koncentrálunk valamire, akkor a tudatalattink figyeli a mögöttünk zajló eseményeket, vagyis az agyunk éber. A szokatlan zajokra mindig ijedtséggel reagálunk, összerezzenünk, fészkelődünk satöbbi. Ha ezek a reakciók akár több százszor is megismétlődnek, az végső esetben akár idegösszeroppanást is okozhat.

 

 

Introvertáltak

Susan Cain amerikai kutató „Csend, avagy introvertáltak a világban, ahol sohasem szűnik meg a beszéd” c. kötetében azt írja: amíg az 1970-es években kábé 50 négyzetméter jutott egy dolgozóra – beleértve persze a közösségi helyiségeket is –, addig 2010 körül ez a szám visszaesett 20 négyzetméter/főre. Szerinte az egyterű irodákban csökken a produktivitás és romlik a memória, növekszik a szívrendellenességek száma, kevésbé védettek az emberek a vírusok ellen. Mindemellett tartózkodóbbak, könnyebben dühödnek be, lesznek agresszívebbek, kevésbé segítőkészek stb. Cain olyan alanyokkal készített mélyinterjúkat, akikre hátrányosan hat az egyterű iroda.

Szinte mindannyian kiemelik, hogy amikor a nyitott irodába költöztek, pozitívan fogadták a megújult tereket és az esztétikus irodát. Azonban később jött a feketeleves. Van olyan interjúalany, aki direkt korábban jön be, hogy még a többiek érkezése előtt tudjon dolgozni. Mások inkább a konferenciateremben vagy a kisebb tárgyalókban dolgoznak, amelyeket csupán üvegfalakkal választottak el a nyitott tértől, de mégis kisebb a zaj. Mások pedig szintén szeretnek elkülönülni, és kisebb-nagyobb szünetet tartanak, amikor felkeresik a közösségi terekben a kollégáikat, hogy tájékozódjanak az aktuális eseményekről, és begyűjtsék a szükséges információkat.

Munkateljesítmény

Nem nehéz belátni, hogy a nyitott irodában az együttműködés és a csapatszellem erőteljesebben jelentkezik. Egy korábbi amerikai tanulmány szerint, amelyet még 1996-ban végeztek, a cellás rendszerről a nyitott irodatípusra áttérő vállalatoknál a munkatársak teljesítménye csaknem négyszeresére növekedett. Azonban a privátszféra megszűnése sokkal mélyebb szinten jelentkezik negatív tényezőként, mint ahogy elsőre gondolnánk. Julia Woods „Kommunikációs elméletek a gyakorlatban” c. könyvében a kommunikáció dinamikájával foglalkozik. Ő kétféle kommunikációt nevez meg: az egyik a frontális kommunikáció, amikor mindenki jelen van, míg a másik a háttér-kommunikáció, amikor az alanynak nem kell attól tartania, hogy mindenki hallja, amit mond. A nyitott irodákban fennáll az a veszély, hogy a frontális kommunikációs intenzitása után nem áll rendelkezésre az a fajta védett tér, ahol az alkalmazott regenerálódhat a frontális kommunikáció okozta nagyobb lelki terhelés után. Vagyis ha két ember beszélget, akkor mindenki beszélget. És ha mindenki beszélget, akkor hihetetlen hangorkán alakulhat ki, amely egy idő után teljesen amortizálja az energiákat.

Az átmenet nehézségei

Kétségtelen tény, hogy az egyterű irodák védelmében számos pozitív szempontot tudunk felsorakoztatni. Azonban az alaprajzi kialakításnál mindenképpen előnyös, ha a cégvezetés a munkatársakkal közösen gondolkodik el arról, hogy az egyes funkciók mekkora teret kapjanak és milyen kölcsönhatásban álljanak egymással. Így megakadályozható az, hogy rossz struktúrát és atmoszférát teremtsünk a munkahelyünkön. Mikor egy cég a cellás irodából az egyterű munkatérbe költözik, akkor érdemes a munkatársakat átsegíteni a nehézségeken. Például amikor az Unilever Hamburgban egy nyitott irodába költözött, akkor az alkalmazottak három pszichológussal oszthatták meg kételyeiket. Sokan arról számolnak be, hogy mikor a cellásból a nyitott irodába átültek, akkor a megnövekedett zaj miatt fülhallgatóval védekeztek, amely pedig az egyterű munkahely célját, vagyis a közösségi szellemet öli meg. Vagyis fából vaskarika. A megoldás az egyterű irodákban is a nyitott terek és a rekreációs helyiségek egészséges egyensúlyának megteremtése. De ez már valóban tudomány.

SOCIAL BOX