Megérkezett a 21. század irodája! Hol vagyunk, miért, miben és minek?

Nemzetközi trendek Az európai irodapiac 7300-7500 milliós eurós forgalmat bonyolít le évente, a tranzakciók 90 %-a Nyugat-Európához kötődik, és csupán 10 %-nyi forgalom érinti Kelet-Európát. Csak maga Németország az összforgalomból 1,66 millió eurót szakít ki, míg a régiónkban toronymagasan Lengyelország vezet, azt követi Csehország, és a volumen tekintetében Magyarország a harmadik. Hazánkban évente két százalékkal […]

Nemzetközi trendek

Az európai irodapiac 7300-7500 milliós eurós forgalmat bonyolít le évente, a tranzakciók 90 %-a Nyugat-Európához kötődik, és csupán 10 %-nyi forgalom érinti Kelet-Európát. Csak maga Németország az összforgalomból 1,66 millió eurót szakít ki, míg a régiónkban toronymagasan Lengyelország vezet, azt követi Csehország, és a volumen tekintetében Magyarország a harmadik. Hazánkban évente két százalékkal bővül a piac, nagyjából évente 76 millió eurónyi tranzakcióról számolhatunk be. Mindemellett a válságban új tendenciák érvényesülnek az irodai működés vonatkozásában. Ezek közül a legfontosabb újdonságok, hogy életciklus szemlélet alakult ki, a munkahelyeket a vezeték nélküli működés határozza meg, a felületi dizájn helyett pedig a dizájnban gondolkodásról beszélhetünk. Továbbá az ár helyett a hozzáadott érték számít, egyedüllét helyett a csoportos jelenlét határozza meg az irodákat, koncentráció helyett figyelemelterelés, munkaállomás helyett szabadon keringés az újdonsült viselkedésnorma, a költekezés helyett a számolás jellemzi a cégeket – mondta el Soltész Tiberius, a Kinnarps Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a Kinnarps sajtótájékoztatóján.

Hazai trendek

Magyarországon jelenleg kb. 3,2 millió m2-nyi irodaterület áll rendelkezésre, és tavaly mindössze három új irodaház átadására került sor 23 ezer m2-nyi területtel. Ez 75 %-kal kevesebb mint 2011-ben. Az építőipari beruházások és az ingatlanpiaci tranzakciók számának radiális csökkenése a bútoros cégek munkájára is jelentős hatással volt, egyfajta piactisztulás figyelhető meg, a gyengébb cégek lemorzsolódtak. A válság ellenére azért bővülhetett mégis kis mértékben az irodabútor-piac, mert 2010 utolsó negyedévében elindult egy költözési hullám az alacsonyabb kategóriás irodaházakból a modernebb, költséghatékonyabb területekre. Ez a trend főként annak köszönhető, hogy a bérlők egyrészt költségcsökkentési megfontolásból hatékonyabb kialakítású irodaházakat kerestek, másrészről pedig erős pozícióban voltak az irodabérleti piacon, ezért előnyös feltételekkel bérelhettek maguknak területeket – tette hozzá Soltész Tiberius.

Az irodabérleti tranzakciók 44 %-át az új szerződések tették ki, míg 52 % a hosszabbítások aránya, ahol sok esetben a meglévő területeket újrastrukturálták. Ezeknek köszönhetően a Kinnarps  2012-re több versenytárssal együtt árbevétel tekintetében visszakapaszkodott a válság előtti szintre. A válság előtt az 5 legnagyobb irodabútor-forgalmazó cég árbevétele egyenként 600 millió-1 milliárd forint között mozgott, ami 2009-re átlagosan 32 %-kal csökkent. A fejlődés ütemét rendkívül megnehezíti, hogy a kereslet csökkenése miatt ugyanakkora árbevételhez sokkal több munka és kisebb nyereség párosul. A magyarországi irodabútor-piacon az 5 legnagyobb gyártó és forgalmazó cég árbevétele a teljes piaci volumen közel 37 %-át, a kizárólag forgalmazó vállalatoké a piac 16 %-át fedi le. A megváltozott körülményekhez alkalmazkodva 2012. március 1-től Soltész Tiberius vette át a Kinnarps Hungary ügyvezetői feladatait, nevéhez kötődik a cég új működési stratégiájának kialakítása, amely egy decentralizáltabb szervezeti struktúra, valamint szélesebb termék- és szolgáltatáspaletta kialakítását jelentette. Az idén átadott Green House irodaház új bérlői közül a legtöbben a Kinnarps csapatát választották új munkakörnyezetük kialakításához.

A 21. század irodája

Az irodai munkahelyek kialakításánál trenddé vált az Y-generáció igényeinek kielégítésére való törekvés. Ez a generáció a korábbiaktól eltérően sokkal tudatosabb preferenciákkal rendelkezik munkahelyét és életvitelét tekintve. Számukra fontos a munka-magánélet egyensúly, a munkahelyen jól szeretnék érezni magukat, munkavégzésükhöz csupán egy okostelefon és egy laptop szükséges, tehát kevésbé helyhez kötöttek. Emellett fontos számukra a környezettudatosság és a karrierépítés lehetősége, ezért olyan környezetben szeretnek dolgozni, ahol kiélhetik kreativitásukat, és az íróasztaltól elszakadva akár egy kávézóban is végezhetik munkájukat.

Ezek a munkavégzési módok új innovációt követelnek, ezért a Kinnarps idén márciusban bemutatta „Next Office” koncepcióját, amely ezekre a megváltozott igényekre nyújt gazdaságos és modern megoldást optimalizáltabb terület-kihasználás mellett. A Next Office egy tevékenységalapú irodai koncepció, amely az alábbi markáns változásokra reflektál: jelenlét helyett a produktum kerül előtérbe, vagyis az input helyett outputot mérnek; rugalmas irodai tér; többgenerációs munkahely, vagyis az X- és Y-generáció eltérő igényeinek szinkronba hozása; dizájn helyett hosszú távú koncepcióban gondolkodás és az innováció – mondta el Scherer Márton a Kinnarps vezető belsőépítésze.

Az egyterű irodák forradalma

Bár egyre inkább terjednek a nyitott irodák, azok már száz éve is működtek. Azonban a rossz kialakítás és a kötött helyszínek a felmérések szerint a legrosszabb hatékonyságot, a legnagyobb stresszt és az információ-áramlás hiányát okozhatják. Az új trendeknek megfelelően a helyszín-függőséget felváltja a tevékenységfüggő kialakítás. A munkahelyi tevékenységek a következőek: spontán találkozások, pihenés, csapat- vagy egyéni munka, bizalmas tevékenységek és tervezett találkozások. Ezeknek megfelelően a munkatársak idejük kevesebb mint 50 %-át töltik el íróasztaluk mellett, noha a hagyományos elrendezésben az összterület 80 %-át az íróasztalak foglalják el. Így nagyon nehéz a létszámbővítést megoldani, ráadásul a rugalmas, közösségi terekre alig jut hely, amely az adott cég hatékonyságát és így profitját is behatárolja – folytatja Scherer Márton.

Ezért ma már a személyes használatú íróasztalok rovására megnövelik a közösségi munkatereket, ahol ötletelni, mítingelni, tárgyalni lehet, vagy egyéb informális megbeszélésekre kerülhet sor. Az állandó íróasztalok számának radikális csökkentésére azért is kerül sor, mert megfigyelték, hogy a munkatársak jelentős része ritkábban tartózkodik az irodában, így ún. shared desk-rendszereket alakítanak ki. A tevékenységfüggő munkahelyi filozófia többféle helyszínt kínál a munkavégzésre – közösségi és egyéni helyszíneket egyaránt –, így a kommunikációs útvonalak lerövidülnek, az interakció és az inspiráció előtérbe kerül. Nem kell az egész irodán átmenni, hogy egy tárgyalószobára bukkanjunk, mert a nyitott térben több helyszínen található íróasztal, tárgyaló, pihenősarok stb.

 

 

SOCIAL BOX