KÖVET: zöld irodák minden mennyiségben

–  A KÖVET már csaknem két évtizedes tevékenysége során hogyan járult hozzá a magyar vállalati szféra környezettudatosabb szemléletéhez, illetve milyen eredményeket értek el? – Tevékenységi köreinket két fő csoportba osztanám. Egyrészt nagyon konkrét, használható eszközöket fejlesztettünk a vállalati környezetvédelem területén, amelyek persze nem kizárólag a KÖVET egyedi találmányai, hiszen a nemzetközi szakirodalomban is szerepelnek, de […]

–  A KÖVET már csaknem két évtizedes tevékenysége során hogyan járult hozzá a magyar vállalati szféra környezettudatosabb szemléletéhez, illetve milyen eredményeket értek el?

– Tevékenységi köreinket két fő csoportba osztanám. Egyrészt nagyon konkrét, használható eszközöket fejlesztettünk a vállalati környezetvédelem területén, amelyek persze nem kizárólag a KÖVET egyedi találmányai, hiszen a nemzetközi szakirodalomban is szerepelnek, de mi ezeket továbbfejlesztettük, népszerűsítettük és hozzáférhetővé tettük a hazai vállalatok számára is. Ide sorolhatjuk a Zöld Iroda Programot, az ökotérképezést, a környezeti teljesítményértékelés mérőszámainak kialakítását, az életciklus-elemzést vagy az EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerének (EMAS) adaptálását. Másrészt pedig az emberek és a cégek gondolkodására próbálunk hatni, hiszen a tagjaink és az érdeklődők számára folyamatos ismeretterjesztést végzünk, eljuttatjuk hozzájuk az üzeneteinket, hogy a fenntarthatósággal és a környezetgazdálkodással kapcsolatban merre kellene tendálniuk a vállalatoknak.

– A KÖVET egyik emblematikus programja az Európai Zöld Iroda Program. A hazai programban az elmúlt 15 évben több mint 120 cégnél és intézménynél valósult meg az irodai működés környezet- és emberbarát szempontok szerinti átalakítása. Mi az a zöld iroda az önök értelmezésében?

– A Zöld Iroda Program valójában nagyon egyszerű eszköz arra, hogy az irodában dolgozó emberek a napi tevékenységüket egyre környezettudatosabban tudják ellátni. Nagyon népszerű lett a program, és bár ettől a világgazdaság nem fog megváltozni, hiszen ez egy gyakorlatias eszközrendszer, de azért állunk mögötte teljes mellszélességgel, mert mindig apró lépésekkel kell haladni a nagy célok felé. Aki kicsiben meg tudja tenni a környezettudatos lépéseket a maga területén, az hozzájárul ahhoz, hogy egy fenntartható világ felé mozduljunk. Létezik Zöld Iroda kézikönyv, illetve egy több mint 100 kérdésből álló követelményrendszer. Ha egy cég ezeket megvalósítja, akkor a működése a fenntarthatóság irányába mozdul el.

– Milyen szempontoknak kell megfelelni?

– A Zöld Iroda Programnak vannak olyan elemei, amelyek kifejezetten az irodai munka környezetbarátabb, energiatakarékosabb működését próbálja megvalósítani. Itt persze nem csak a papírfelhasználásról van szó, vagy hogy lekapcsoljuk a villanyt, hanem ennél jóval szélesebb körű rendszerről beszélhetünk. Például az adott cég az irodai eszközök beszerzése során vásárol-e fölösleges eszközöket, vagy a beszerzések nem fenntartható gazdálkodásból származnak-e, termelnek-e fölösleges hulladékot. De ide tartozik a vállalati étkeztetés, a catering, vagy éppen a céges utazások, hiszen az az ideális, ha az iroda tömegközlekedéssel, kerékpárral megközelíthető helyen van, hogy ne kelljen autóba ülni. De ezen túlmenően az üzleti utazások tervezése is fontos szempont, hiszen például egy tengerentúli utazás ökológiai lábnyoma olyan nagy, hogy kompenzálására jelentős megtakarítást kell elérni. Az elektronikai eszközök használata során szintén nehéz önmérsékletet tanúsítani, hiszen ez sok cégnél alapvető üzleti és működés-biztonsági kérdés. A programba belépők egy része nem is számít ilyen széleskörű szempontrendszerre.

– A zöld irodák versenyezhetnek is.

– Igen, tavaly ősszel is meghirdettünk a Zöld Iroda Versenyt vállalatok részére különböző kategóriákban. A verseny előtt szerveztünk egy képzést, hogy a követelményeket tisztázzuk. A verseny során a résztvevők ún. zöldiroda-csapatot hoztak létre saját munkatársaikból, akik felmérték az adott cég fenntarthatóságra vonatkozó gyengeségeit és erősségeit, majd erre válaszként intézkedéseket, projekteket, cselekvési tervet fogalmaztak meg és hajtottak végre. A verseny utolsó szakaszában pedig mi helyszíni auditon ellenőriztük, hogy milyen eredményeket értek el. Június 5-én a Környezetvédelmi Világnapon lesz az eredményhirdetés a Kinnarps Irodaházban, ahol több kategóriákban adunk ki díjakat dr. Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet főigazgatója védnökségével. Emellett kiemelkedő szolgáltatásunk a Zöld Iroda Minősítés, amelyen ha az adott iroda eléri a kívánt szintet, akkor megkapja a Zöld Iroda Minősített Munkahely címet.

– Egy iroda fenntartható működése nem csak a munkatársakon múlik, hanem attól is, hogy a munkahelyként szolgáló irodaház milyen paraméterekkel rendelkezik.

– A Zöld Iroda Program követelményrendszerének valóban vannak olyan elemei, amelyek megvalósításához szükséges, hogy az irodaház rendelkezzen bizonyos adottságokkal. Ha például nem mérhetjük az egyéni vízfogyasztást, akkor ezzel kapcsolatban nem tudjuk felállítani a környezeti teljesítménymutatónkat, hogy meghatározzuk a víztakarékosságot. Az energetikailag rosszul összerakott épületben, ahol nagyok az üvegfelületek, rossz a szigetelés, tizedannyi eredményt tudunk elérni, mint egy zöld irodaházban, hiába figyelünk a belső hőmérséklet szabályozására. Amúgy is kulcsprobléma az irodák működése kapcsán, hogy az irodaházat egy vállalkozás tervezi meg, egy másik megépíti, a harmadik a tulajdonos és az üzemeltető, és a negyedik szereplő pedig a bérlő, akinek nincs ráhatása a tervezésre. Az az ideális, amikor a nagy bérlők már a tervezési fázisban befolyásolhatják az irodaházak megtervezését és kivitelezését.

– Melyek azok a program-kritériumok, amelyeket a legnehezebb teljesíteni?

– A Zöld Iroda Programot egy csapat vagy az iroda összes munkatársa hajtja végre, vagyis mindenki hozzáteszi a magáét. Azonban az alkalmazottak egy részét mindig nehéz meggyőzni, hogy kapcsolja le a villanyt vagy a számítógépet, szelektálja a hulladékot stb. Ha azonban a vezetői elkötelezettség biztosított, akkor lassan mindenki beáll a sorba.

– A környezettudatos szemlélet terjedésével párhuzamosan megjelent a munkaerőpiacon az Y-generáció is, akik jobban preferálják az egyterű irodákat. A résztvevők között mennyire jellemzőek a nyitott irodaterek, hiszen ezekre többek között az a jellemző, hogy a fölösleges tereket megszűntetik, növelve a költséghatékonyságot és a fenntarthatóságot.

– Az volt a benyomásom az idei indulóknál, hogy sokkal többen dolgoznak új típusú nyitott irodában, míg a cellás elrendezés kissé visszaszorult. Nyilván ez attól is függ, hogy az állami szférából – ahol adottság a régi épületek magas aránya – most viszonylag kevesen jelentkeztek a versenyre, míg a nagyobb szolgáltató-termelő vállalatoktól többen jöttek, ahol jellemzőek az egyterű irodák.
 

SOCIAL BOX