A zöld épületek evolúciója töretlen

Az első átfogó munka Bár az utóbbi években egyre több tanulmány, felmérés született a zöld épületekre vonatkozóan, a World Green Building Council tanulmánya az első kísérlet arra, hogy átfogóan és globálisan szintetizálja az eddig dokumentált és összesített anyagokat, eredményeket, statisztikákat. A tanácsot több mint 90 ország helyi szervezete alapította, így abszolút alkalmas arra, hogy valamennyi […]

Az első átfogó munka

Bár az utóbbi években egyre több tanulmány, felmérés született a zöld épületekre vonatkozóan, a World Green Building Council tanulmánya az első kísérlet arra, hogy átfogóan és globálisan szintetizálja az eddig dokumentált és összesített anyagokat, eredményeket, statisztikákat. A tanácsot több mint 90 ország helyi szervezete alapította, így abszolút alkalmas arra, hogy valamennyi tagszervezetének helyi eredményeit és tapasztalatait összegyűjtve egyrészt definiálja a zöld épületekre vonatkozó kritériumrendszert, másrészt átfogóan összefoglalja az eddigi eredményeket, és a megfelelő következtetéseket levonja.

Hangsúlyeltolódások

Az első zöld épületek az energiahatékonyság és a forrás-megtakarítások felmerülő igényeire született válaszreakciók voltak. Azóta azonban eltelt némi idő, és a szakemberek felismerték, hogy ezek a házak nem csak az energia-megtakarítás miatt előnyösek, hanem holisztikus szemléletbe ágyazva kell szemlélnünk a pozitív hatásaikat. Vagyis nem csak a rossz levegő, a szegényes belső környezet vagy a vízfogyasztás határozza meg az igényeket, hanem az épített környezetre, a lokális társadalmi viszonyokra gyakorolt hatásait is átfogóan kell szemlélnünk.

Ma már a gazdasági prioritások (megtérülés, bérleti díj, befektetési kockázat) mellé egyenrangú félként felsorakoztak a társadalmi prioritások (egészséges munkakörnyezet és hatékonyság). Ezek a hangsúlyeltolódások megfigyelhetők globálisan is, hiszen ha a zöld épületekre vonatkozó képet felnagyítjuk, akkor az épített környezet „zöldítése” során olyan átfogó gazdasági szempontok merülnek fel, mint a klímaváltozás, az energiabiztonság, a források megőrzése, a munkahely-teremtés, a hosszú távú rugalmasság és az életminőség.

A célok világosak

A tanulmány bemutatja, hogy a zöld épületek tervezését szinte kikényszeríti a piac és a holisztikus szemlélet megerősödése. A fenntartható épületek nem csak azért jönnek létre, hogy védjük a bolygónkat, hanem a kockázatok csökkentésétől kezdve az ingatlanportfólióra és a városi gazdaságra gyakorolt előnyökön át az épületekben dolgozók egészégéig és jólétéig számtalan szempont érvényesülhet. Ráadásul ha a zöld épületekhez kapcsolódó költségeket a konvencionális házak költségeihez hasonlítjuk, akkor a fenntarthatóság miatti plusz beruházási igényeket kárpótolják a működési megtakarítások, a megfelelő tervezési szempontok vagy a hatékonyabb munkastruktúra kialakítása – ez utóbbi közé sorolható a reneszánszát élő egyterű iroda és együttműködő munkaállomási struktúra.

Azonban az világos, hogy a projekt startjánál elhatározott tervezési megoldások nagy hatást gyakorolnak az épületek hosszú távú értékére, valamint a beruházás megtérülésére. Ahhoz, hogy ezek a tények globálisan megváltoztassák a piacot, még több adatra és esettanulmányra van szükség – az már egyértelmű, hogy a jobb minőségű épületek a zöld épületeket jelentik. Különösen a prémium piacokon a bérlők és a tulajdonosok növekvő számban igénylik a zöldet. Az is terjedő tendencia, hogy a bérlők, a befektetők és a politikusok összefogását tekintve egyre több helyen a zöld gondolat jelentheti a nagybetűs status quo-t, amely nem szétválaszt, hanem összeköt. Megfigyelhető, hogy a kormányzatok fenntarthatósági politikája is egyre intenzívebben támogatja a helyi gazdasági projekteket, hiszen a piaci szereplők hosszú távú céljai azonosak.

Tervezési-építési költségek és vagyonérték

Az átfogó kutatás tehát öt szempont köré csoportosult. Az első szempontot jelentik a tervezési-építési költségek, amelyek azt mutatják, hogy a zöld épületek nem szükségszerűen kerülnek többe, mint konvencionális társaik. Különösen akkor nem, ha a költségstratégiák, a projektmenedzsment és a környezetvédelmi stratégiák egyetlen fejlesztési projektbe integrálódnak a kezdetektől fogva. Bár valóban felmerülhetnek járulékos költségek a zöld épületekkel kapcsolatban, ezek azonban nem képviselnek akkora volument, mint amekkorát jeleznek az építőipar egyes szakemberei, akik néha egyéb érdekek miatt másként számolhatnak.

A befektetők és a bérlők számára egyre értékesebbek tehát a zöld épületek, amelyek környezeti és társadalmi hatása jelentős az épített környezetre és az ott élő helyi közösségekre, ezeknek a házaknak a magasabb fenntarthatósági értékei pedig növelik a piacképességüket. A világ legkülönbözőbb pontjain végzett kutatások azt bizonyítják, hogy a zöld épületek jobban vonzzák a bérlőket, magasabb bérleti díjakat generálnak és az értékesítési árak is magasabb. Azokon a piacokon, ahol a zöld irányzat már a mainstreamingbe került, a nem fenntartható épületek egyfajta diszkontárat tudhatnak magukénak mind a bérleti díjak, mind az értékesítés tekintetében.

Működési költségek, hatékonyság és egészség

A zöld épületek pénzt takarítanak meg a csökkentett energiafelhasználás és vízfogyasztás terén, és hosszú távon is alacsonyabb működési és fenntartási költségekkel számolhatnak. A zöld épületekben jelentkező energiaköltségek egy ésszerű perióduson belül behozzák a tervezés és építés során esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Azonban annak érdekében, hogy a környezettudatos házak valóban csökkenthessék a működési költségeiket, fel kell állítaniuk egy jelentős és profi menedzsment gárdát (PM, FM), valamint erőteljes együttműködésre van szükség a tulajdonosok és a bérlők között is – vagyis a bérlők számára tudatformáló hatással bír a zöld technológiák hatékony alkalmazása.

A felmérések azt is mutatják, hogy a zöld épületek hozzáadott értékei és a belső környezet igényessége növeli a dolgozók produktivitását, valamint jobban megőrzi az egészséget és a komfortosság-érzetet, amely végső soron az adott cég profitját és üzleti előmenetelét növeli. E hatások ellenére, a tervezéskor és építéskor nem prioritás a belső környezet minősége, hanem a pénzügyi döntéshozók mérlegelési jogkörébe tartozik. Pedig a szakmai anyagok is mutatják, hogy egyre nagyobb igény van arra, hogy a belsőépítészeti környezetbe többet invesztáljanak, vagyis már nem csak a megtakarítás elve érvényesül, hanem előtérbe kerülnek a komfortigények is. A zöld irodaházak evolúciója tehát töretlen.

SOCIAL BOX