Hogyan legyen kevesebb stressz, betegség és pánik az irodaházakban?

Ma még nem prioritás A kutatások azt mutatják, hogy a zöld épületek és a belső környezet tervezési sajátosságai fejleszthetik a dolgozók termelékenységét, egészségét és kényelmét, ami végső soron az üzletmenet számára is előnyökkel jár. E hatások bizonyítékai ellenére a belső környezet minősége még nem prioritás az épületek tervezési és kivitelezési folyamatában, hiszen a pénzügyi döntéshozók […]

Ma még nem prioritás

A kutatások azt mutatják, hogy a zöld épületek és a belső környezet tervezési sajátosságai fejleszthetik a dolgozók termelékenységét, egészségét és kényelmét, ami végső soron az üzletmenet számára is előnyökkel jár. E hatások bizonyítékai ellenére a belső környezet minősége még nem prioritás az épületek tervezési és kivitelezési folyamatában, hiszen a pénzügyi döntéshozók ez ügyben még nem kellőképpen elkötelezettek. Ennek a felfogásnak a hiánya valószínűleg abból eredeztethető, hogy a produktivitás egy modern munkakörnyezetben  még nem mérhető egzakt módon, számokkal nehezen kimutatható, ráadásul számos faktortól függ, amelyek ma még nem egyértelműen fordíthatók le a pénzügyi költségek nyelvére. Több és több kutatás szükséges, hogy bebizonyítsák: a jobb belső környezet jobb eredményekre motivál, hiszen minden cég legnagyobb értékei az alkalmazottai.

Az építészszakma számára alapvető igényként fog megjelenni a közeljövőben, hogy olyan épületeket tervezzenek, amelyekben az egészség és a kényelem, valamint a termelékenység döntő szempontok. Bár egyre több kutatás tárja fel az összefüggéseket, az építőipar még szkeptikus e tekintetben. Az üzleti szférának és a tudománynak szorosabban együtt kellene működnie, hogy a zöld épülettervezés és a vállalkozás sikere közötti összefüggések egyre tudatosabban jelenjenek meg. A befektetőknek és a tulajdonosoknak fel kellene ismerniük, hogy a tervezés fázisában meghozott döntések jelentős hatást gyakorolnak a dolgozókra az épület egész élettartama alatt, és ezzel együtt a befektetéseik értékére is.

Mennyit veszthetek?

Egy munkaszervezetben a fizetések és az egyéb eszközbeszerzések teszik ki a működési költségek legnagyobb hányadát – közel 85 %-os arányról beszélhetünk átlagban. Míg kevesebb mint 10 %-ot fordítanak a bérleti díjakra, és kevesebb mint 1 %-ot az energiára. A kutatások azonban azt igazolják, hogy a kisebb beruházások olyan faktorokba, mint a produktivitás, az egészség és a kényelem, nagyobb pénzügyi hasznot hozhat, mintha csak hatékonyabban használnák fel az erőforrásokat az adott épület működése során. Ezért nem meglepő, hogy a vállalkozói szféra növekvő figyelemmel érdeklődik az iránt, hogy a zöld épületek tervezése mennyire hat pozitívan a munkatársakra. Egyre több üzletember már nem azt a kérdést teszi fel, hogy „mennyibe kerül nekem a zöld épület?”, hanem hogy „mennyibe kerül nekem, ha nem fektetek be egy zöld épületbe?”

Miközben a vállalkozások felismerik, hogy azokban az irodaházakban, ahol jobban támogatják az alkalmazottakat, jobb szervezeti eredményeket tudnak elérni, azt már kevésbé tudják, hogyan képesek ezek az épületek elősegíteni az eredményesebb munkát. Ráadásul a cégek nagy része azt hiszi, hogy a munkatársak bármilyen környezethez képesek alkalmazkodni, ezért csak akkor avatkoznak be az irodai környezetbe, ha az közvetlen hatást gyakorol a munkateljesítményre. Tehát a proaktív szemlélet még igencsak hiánycikknek számít.

Mi az a termelékenység?

Számos módja van annak, hogy a termelékenység fogalmát meghatározzuk. A termelékenység általában mennyiséget mér, hogy milyen sok munkát hajtottak végre, darabszámra mennyi termék született, a szolgáltatás teljesült-e vagy éppen a produktum mennyire hatékony. Vagyis az inputok és az outputok világában határozzák meg a produktivitást. A munka minősége szintén fontos, azonban a tudásalapú munka világában ez jóval nehezebben behatárolható, hiszen ennek hatása nem mérhető le azonnal, és nem számszerűsíthető korrekt módon. Nem számíthatók ki egzaktul azok a szempontok, amelyek a végeredményt meghatározzák. Sokan azt javasolják, hogy a termelékenység mérésére olyan faktorokat is vegyenek számításba, mint a munkateljesítmény, az egészség mutatói (pl. hiányzás) és a komfortérzet indikátorai (beleértve a stresszt vagy a hangulatot).

Egészséges belső környezet

A zöld épületek jellemzői egyre inkább kapcsolódnak az egészséges belső környezethez, beleértve a természetes fény intenzívebb használatát, a mesterséges fény egészséges mértékét és típusait, a káros anyagokat minimális használatát, a megfelelő levegőkeringetést, a komfortérzetet, valamint a nyitott tereket, amelyek növelik az interakciót és a mozgást. A kutatások kihívásainak éppen egyik eleme ezen a területen, hogy a fizikai környezet nagyszámú faktora együttesen hat a termelékenységre, az egészségre és a kényelemre – ezek szinergiahatása éppen ezért nehezen meghatározható. De már számos tanulmány képes volt izolálni ezeket a speciális jellemzőket. Például Heschong Mahone 2003-as tanulmánya a call centeres munkatársak teljesítményét elemezte a természetes fény hatása szempontjából. Arra az eredményre jutott, hogy az ablakok mellett helyet foglaló munkatársak 6-12 %-kal gyorsabban kezelték a telefonhívásokat, és 10-25 %-kal jobbak teljesítettek a mentális funkciókban és a memóriatesztekben, és 8,5 %-kal kevesebb ideig voltak betegállományban, mint azok a kollégáik, akik semmit sem láttak a külvilágból.

A Center for Building Performance and Diagnostics (CBPD) nevezetű szervezet 2003-ban áttekintette és értékelte az eddigi kutatási eredményeket az épülettervezés jellemzői és a munkahelyi termelékenység vonatkozásában. 8 esettanulmány is azt mutatta ki, hogy az egyénileg szabályozható hőmérséklet általánosan 3 %-kal növelte a teljesítményeket, 15 tanulmány pedig azt igazolta, hogy a szellőztetés 11 %-kal növelte a produktivitást, hiszen több friss levegő áramlott az irodába, miközben kevesebb szennyezett levegő rontotta a közérzetet. 12 tanulmány szerint a világítás megfelelő tervezése 23 %-kal jobb eredményre sarkallta a dolgozókat. Ezek a statisztikák is bizonyítják a zöld tervezés előnyeit, azonban ezeket bele kell illeszteni az egész épület átfogó, holisztikus tervezésébe. A legfontosabb elem a természetes fény, hogy minimalizáljuk a vakító fényt és csökkentsük a hőtermelést, amelyek mind negatív hatással lehetnek a termelékenységre.

Betegségszindrómák

Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége meghatározta az ún. Sick Building Syndrome-ot (SBS), amelyben azokat a tüneteket gyűjtötték össze, amelyek az épületben az irodisták egészségét és kényelmét befolyásolják. Íme a tipikus tünetek: fejfájás, szem-, orr- és torokirritáció, száraz köhögés, száraz bőr, szédülés, hányinger, csökkenő koncentrálóképesség és fáradtság. Az SBS kialakulásában nagy szerepe volt a szellőztetés csökkentésének az épületekben, amely a 70-80-as években kibontakozó energiahatékonyságra való törekvéshez kapcsolódott. Tanulmányok igazolják, hogy az SBS a nagyvárosokban jellemző igazán, ahol  a friss levegő kevés, az épületen belüli szennyező anyagok jelenléte viszont erőteljes.

Egy 2001-es tanulmány kimutatta, hogy az SBS csaknem a dolgozók 20 %-át érinti. Az épületek tervezésénél és működtetésénél csökkenteni kell a szennyeződő anyagok felhasználását, valamint több és frissebb levegőre van szükség. Fisk egy 2000-ben megjelent tanulmányában 6-14 milliárd dollárra saccolja azt az összeget, amit az USA-ban évente meg lehetne takarítani, illetve amennyivel a termelékenység növelhető lenne, ha csökkentenék a légzőszervi betegségeket. Az allergiás és asztmás betegségek visszaszorulása szerinte 1-4 milliárd dollárt eredményezne évente, vagyis az SBS csökkentésével összesen nagyjából 10-30 milliárd dollárt lehetne spórolni.

A stressz csökkentése

Kimutatták azt is, hogy jelentősen csökkenthető a munkahelyi stressz, frusztráció és türelmetlenség, ha a dolgozók az ablakon keresztül a természetet látják. 2008-ban egy kísérlettel bizonyították, hogy sokkal stresszmentesebbek lettek azok a munkatársak, akik a természetet látták az ablakon keresztül, mint azok, akik egy ablaktalan szobában ültek. Mindezeknek fiziológiai okai vannak, hiszen kutatások kimutatták, hogy az interakció és a kapcsolat a természettel opiopid receptorokat (endorfin) aktivál az agyban, csökkenti a kortizol (szteroid hormon) szintet, a vérnyomást és a szívverést. A természetes fény is alapvető hatással van a hangulatra és az alvásra. A biofilia az a tudományág, amely szerint az ember természetes szükséglete a természethez való kapcsolódás, és ez a kapcsolat jó hatással van a kényelemre, a termelékenységre és a szociális kapcsolatokra.

A kutatók a stresszt okozó fiziológiai mutatókat egy kísérlet során tesztelték. A munkatársakat két csoportba osztották. Az egyik csoportba kerültek azok, akik egy frissen felújított, bőséges természetes fénnyel ellátott irodában dolgoztak, ahol kellemes kilátás nyílt, és jó volt a levegő; míg a másik csoportba éppen az ellenkező feltételek között tevékenykedő alkalmazottakat sorolták. Egy hétig vizsgálták a fiziológiai hatásokat, amelyek alapján kiderült, hogy a felújított munkahelyen sokkal kevesebb stressz érte a dolgozókat, mint a másik helyszínen.

+++

Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!

SOCIAL BOX