Hogyan lehet fantasztikus irodákat kialakítani Magyarországon? Most megtudhatjuk!

– A MádiLáncos Studio a hazai irodapiac egyik meghatározó tervezőirodája. Hogyan sikerült ezt a profi, sikert sikerre halmozó céget felépíteni?

– A MádiLáncos Studiót Sárosdi-Mádi Krisztina alapította 1998-ban. Előtte projektmenedzserként dolgozott az első nagy irodaházakban, amelyek közül kiemelkedik a Bank Center, de a MOM Park-fejlesztésben is tevékeny részt vállalt. Ekkor fogalmazódott meg Krisztinában, hogy irodakialakításokkal, belsőépítészeti tervezésekkel szeretne foglalkozni, hiszen az irodakultúra akkoriban kezdett formálódni Magyarországon, nagyon kevesen értettek ilyen típusú projektek lebonyolításához. Ez egy nagyon komplex munka, amelyben az irodai sztenderdek alkalmazása, a bútorozás, az anyaghasználat, a világítástechnika, vagyis az összes belsőépítészeti megoldás mellett a nemzetközi cégek működését és gondolkodásmódját is meg kell értenünk. A munkánk része a  tervezés mellett a projektmenedzsment is, hiszen ezek egymásra épülő fázisok. Én a Sanoma irodaház kialakítása kapcsán kerültem munkakapcsolatba Krisztinával, és később üzlettársak lettünk. Azóta folyamatosan növekszik a MádiLáncos Studio, és ma már a piacvezetők között vagyunk.

– Melyek azok a specifikumok az irodakialakítás terén, amelyek megkülönböztetnek egy munkateret egy lakás vagy egy üzlet belsőépítészeti megoldásaitól?

– A funkcionalitás nagyon fontos része az irodatervezésnek, amelyhez ismernünk kell a cégek működési mechanizmusát. A vállalatok döntő többsége trendszerűen elmozdult az egyterű irodák irányába, és ebben a folyamatban az az alapvető kérdés: hogyan lehet jól, okosan, működőképesen kialakítani a nyitott tereket, hogy azok valóban támogassák a vállalat működését, és a munkatársak is szeressék? Az ún. változásmenedzsment szintén fontos eleme a munkánknak. Nálunk hagyományosan mindenféle változástól félnek. Az ügyfelektől függ, hogy milyen mértékben vonják be a munkatársakat a tervezési folyamatba, de tapasztalataink szerint mindenképpen érdemes kikérni a véleményüket, támaszkodni rájuk, informálni őket, felkészíteni a változásokra. Hiszen a költözések gyakran vállalati kultúraváltással is járnak, amelyet érdemes alaposan előkészíteni, és nem hirtelen szembesíteni ezzel a munkatársakat. Az akusztikai megoldások szintén speciális feladatokat jelentenek az irodakialakítások során, hiszen sokféle munkakör jelenik meg egy adott térben: van, aki egész nap fel-alá rohangál, van, aki állandóan telefonál, van, aki szerződést ír, és számukra különféle eszközökkel szegmentálni kell a nyitott teret.

– Melyek az egyterű irodák egyediségei?

– Az egyterű irodák kialakításának anyagi okai is vannak – különösen a válság kapcsán –, hiszen így kevesebb területet kell bérelni. Másrészt a vállalatok munkamódszere is megváltozott: a munkatársak többsége nem magányosan, önálló cellákban, hanem csapatokban dolgozik, a munkaidejük legalább 30-50 %-át megbeszéléseken töltik. Ha az egyterű irodák jól vannak kialakítva, akkor hatékonyan tudják támogatni ezt az interaktív csapatmunkát. A másik alapszempont az informális kommunikáció terének kialakítása, hiszen az alkalmazottak a közösségi terekben vagy az étkező-konyhában is a munkáról beszélgetnek, ahol a különböző divíziók megosztják egymással az információkat. A munkamódszer olyan szempontból is megváltozott, hogy reggeltől kora estig az irodában tartózkodnak az alkalmazottak, és ezt egy szobában közösségi terek nélkül nem lehet elviselni. Az iroda sok szempontból lakás- vagy közösségpótló szerepet is betölt, ezért a dizájn, a bútorozás és a terek kialakításában is el kell mozdulni afelé, hogy legyenek olyan területek, ahol effektíve pihenni, gondolkodni, meditálni, telefonálni, kávézni és lazítani lehet.

– Az egyterű irodákban egyre több a közösségi tér, amely az önök munkáját is az inspiratívabb, unikálisabb megoldások felé terelik.

– A válság előtt, amikor még kevésbé volt jellemző az egyterű iroda, lehetett drága burkolatokat, tárgyalókat, túldizájnolt recepciókat tervezni. Most meg valóban az ötletes, funkcionális belsőépítészeti megoldások kerülnek előtérbe. Mivel a cégek kevesebb pénzt fektetnek az irodakialakításba, stratégiai döntés alapján elsősorban nem a reprezentációra költenek, hanem arra, hogy a munkatársak jól érezzék magukat az irodában, így a közösségi tereket helyezik előtérbe.

– A közösségi terekben mi a trendi mostanában?

– Mondhatnám, hogy a csocsó például mindenhol felmerül… De valójában az a lényeg, hogy a közösségi tereket úgy alakítsuk ki és bútorozzuk be, hogy sokféleképpen használhatóak legyenek. Olyan teakonyhát tervezzünk, amely nem csak kávézásra és étkezésre alkalmas, hanem munkára is, vagyis olyan bútorokkal kell berendezni, ahol egy laptoppal is le lehet ülni, vagy akár mítingeket is lehet tartani. Például „Az Év Irodája” verseny különdíját megnyert Procter&Gamble irodában a kantin a legszebb kilátású és legvilágosabb teret kapta meg, amelyet nem csak étkezésre, hanem munkára is hasznosítanak.

NNG

– Az Y-generáció munkakultúrájának egyedisége hogyan befolyásolja az önök tevékenységét?

– A cégek munkaerő-állományának egyre nagyobb hányadát az Y-generáció biztosítja. Ők sokkal rugalmasabban és nyitottabban viszonyulnak az ötleteinkhez. Már figyelik a trendeket, és ismerik az újdonságokat, talán azért is, mert sokan közülük hosszabb-rövidebb időt töltenek az anyacégnél.

– Az egyterű irodákkal együtt sok negatív jellemző is előtérbe került, így többek között a koncentrált tömeg miatt megnövekszik a stressz, a megbetegedések száma is emelkedhet, vagy éppen az alapzaj sokak számára hátrányos. Ezeket a problémákat hogyan kezelik?

– Ma már az egyterű irodákban egyre több közösségi teret alakítunk ki, egyre több helyet veszünk el a munkaállomásoktól, hiszen az alkalmazottak relatíve egyre kevesebb időt töltenek el az íróasztaluknál. A munkatársakat tevékenységi körük alapján érdemes megkülönböztetni. Így a nomádok vagy a hírvivők csak pár órát töltenek az irodában, ezért nekik elég egy megosztott munkaállomás is, ahol a laptopjukat a hálózathoz csatlakoztathatják. De például a HR-es vagy a pénzügyes munkatársak az egész napjukat az irodában töltik, ezért számukra nagyobb asztal szükséges fix szekrényekkel, paravánokkal. Vagyis az irodabútor-gyártók reagáltak a felmerülő problémára, és a bútorozással érdemes variálni és osztani a teret. Mindemellett az akusztika is nagyon sokat fejlődött, sokféle hangelnyelő megoldás létezik: a padlót, az álmennyezetet vagy egyéb bútorfelületeket is be lehet vonni, hogy elnyeljék a zajt.

– A 2012-ben „Az Év Irodája” versenyben első helyezést elért NNG új székházát önök tervezték és alakították ki. Melyek voltak a projekt erősségei, amelyek hozzájárulhattak a szakmai zsűri elismeréséhez?

– Az NNG határozott stratégiával rendelkezett az irodaház-kiválasztás, a költözés és a kialakítás vonatkozásában, hiszen az IT-piacon a munkatársak megnyerése és megtartása a legnehezebb feladat. Ezért olyan irodát akartak kialakítani maguknak, amely az Y-generációnak jól használható, tetszetős, szerethető munkatereket biztosít a mindennapi tevékenységükhöz. Az alapos munkát jelzi, hogy az előkészítés 3-4 hónapig tartott, míg a négyszintes irodaházban a kialakítás még legalább negyedévet vett igénybe. A közösségi terek is látványosak, itt említhetjük meg például a kiváló audiovizuális eszközökkel felszerelt konferenciatermet, a kantint, a kerékpár-tárolót, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkatársak jól érezzék magukat. A viszonylag egységes dizájn- és grafikai arculat is megjelenik szinte mindenhol, amelyhez jó alapot biztosítottak az NNG jól ismert POI grafikái. Mindemellett egy meglévő házat kellett átalakítottunk, amelyben a középfolyosós rendszer dominált. Ez utóbbi merev szerkezetét sokszínű közösségi terekkel bontottuk meg.

P&G

– Mennyibe kerül egy négyzetméternyi iroda kialakítása, ha a műszaki, gépészeti kiépítést nem vesszük figyelembe?

– Tág határok között mozognak a számok függően a megrendelő igényeitől. De átlagban 50-150 ezer forintba kerül egy négyzetméternyi iroda kialakítása.

– Egy Google vagy Facebook-szintű hihetetlen izgalmas és sokszínű iroda mikor bukkanhat fel Magyarországon?

– Ezeket a különleges irodákat nem három hónap alatt rakták össze. Az időkorlát azért nagyon meghatározó, mert egy hiperszuper irodához sok idő kell, míg a hazai „mókuskerék-rendszerben” ez nagyon nehezen megvalósítható. Nyugat-Európában ezeket a projekteket alaposan előkészítik, hagynak időt a tervezésre és a kivitelezésre. Ráadásul ezek a cégek extrémek, ha a vállalati kultúrájukat tekintjük, vagyis szándékosan törekednek a különleges és meghökkentő elemek beépítésére, míg a hazai cégekre nem jellemző az extrémitás. Mindemellett kell hozzá pénz és ötlet is, hiszen egy-egy ilyen látványos belsőépítészeti munka mögött hatalmas kapacitás, tapasztalat és tudás áll.

– Végezetül: jelenleg milyen aktuális irodaprojekten dolgoznak?

– A egyik világsikert elért hazai startup vállalkozástól, az Ustreamtől épp most kaptuk meg a megbízást, hogy a Párisi Nagyáruházban egy vadonatúj irodát alakítsunk ki számukra. A tér nagyon izgalmas, hiszen nem egy bérirodaházról beszélünk, hanem egy több mint százéves gyönyörű épületről. Az iroda decemberben lesz kész. Emellett jelenleg Debrecenben az amerikai National Instruments számára tervezzük az új irodaépületük belsőépítészetét, valamint a meglévő két irodaépületük belső felújítását és átalakítását. Illetve még egy érdekességet megemlíthetek: a már említett Procter&Gamble iroda nagy sikert aratott a multinacionális cég központjában is, ezért megbíztak minket a lagosi irodájuk kialakításával, amelyet nemrég fejeztünk be.

NNG

NNG

NNG

NNG

P&G

P&G

P&G