Csökken a külső adósság

A 2011 második negyedévében mért 110,7 milliárd eurós külső adósság (egészen pontosan a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül számolt nettó külföldi adósság) 2013 március végére 92,5 milliárd euróra csökkent. Vagyis a belföldi makrogazdasági szereplők (állam, vállalatok, háztartások) összesen 18,3 milliárd euróval csökkentették külső adósságukat szűk két év alatt. Ez pedig azt jelenti, hogy a […]

A 2011 második negyedévében mért 110,7 milliárd eurós külső adósság (egészen pontosan a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül számolt nettó külföldi adósság) 2013 március végére 92,5 milliárd euróra csökkent. Vagyis a belföldi makrogazdasági szereplők (állam, vállalatok, háztartások) összesen 18,3 milliárd euróval csökkentették külső adósságukat szűk két év alatt. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar GDP körülbelül 18 százalékát takarítottuk meg a vizsgált időszakban.

A nagymértékű külső adósságcsökkenés úgy ment végbe, hogy az euróban kimutatott nominális GDP az elmúlt időszakban nem változott jelentősebb mértékben. A két folyamat eredménye pedig az lett, hogy hazánk külső adósságának szintje 2008 óta most először került szignifikánsan 100 százalék alá. Nem véletlenül hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiós interjújában, hogy Magyarország erősebb (és pénzügyileg sokkal stabilabb), mint a korábbi években volt.

Persze ha a részletekbe is beleássuk magunkat, és megnézzük, hogy az egyes szereplők külső adóssága hogyan alakult az elmúlt években, akkor látható, az adósság leépítése teljes egészben a magánszektornak, vagyis a háztartásoknak és a vállalatoknak köszönhető.

Mint az ábráról is leolvasható, a 2009 első, illetve a 2010 második negyedévében feljegyzett 59,7 milliárd euróról egészen 41,2 milliárdra csökkent a magánszektor külső adóssága. A nominális 30 százalékos zsugorodás pedig 2006 közepe óta a legalacsonyabb GDP-arányos értéket jelenti.

Ezzel szemben az állam (államháztartás+MNB) külső adóssága március végén 51,3 milliárd euró volt, a csúcsot pedig a 2011 harmadik negyedévében mért 57,1 milliárd euró jelentette. Vagyis a konszolidált államháztartás külső adósságának leépítése a csúcsához képest bő 10 százalékot tesz ki. Az állam külső adóssága 2009 harmadik negyedéve óta egyébként a GDP 50 és 56 százaléka között mozog.

Egy ország pénzügyi stabilitásának megítélése szempontjából a külső adósságnak az egy éven belül lejáró részét egyébként kiemelten kezelik a szakértők. A Guidotti–Greenspan szabály értelmében például a nemzeti banknak olyan mértékű nemzetközi devizatartalékkal kell rendelkeznie, amely fedezi az adott nemzetgazdaság egy éven belül lejáró külső kötelezettségeinek nagyságát.

Mivel a külső adósságunk fenti leépülésével párhuzamosan meredeken zsugorodik annak éven belül lejáró része is, így Matolcsyék úgy tudnák akár 20 százalékkal is csökkenteni az MNB nemzetközi tartalékait, hogy az ország pénzügyi stabilitása nem mérséklődne.

SOCIAL BOX