Még nem hozott rendszerváltást az új építési szabályozás

A 2013. január 1-től hatályos különböző építési jogszabályok – az új építési törvény, valamint a törvény alapján kiadott kormányrendeletek – több területen változást hoztak az piaci szereplők számára; ám ezek döntően nem koncepcionális, hanem inkább eljárásjogi módosításokat jelentenek. Bevezették az elektronikus dokumentációs rendszert, pontosabban definiálták a fővállalkozói és alvállalkozói szerepeket és a tervek szerint október […]

A 2013. január 1-től hatályos különböző építési jogszabályok – az új építési törvény, valamint a törvény alapján kiadott kormányrendeletek – több területen változást hoztak az piaci szereplők számára; ám ezek döntően nem koncepcionális, hanem inkább eljárásjogi módosításokat jelentenek. Bevezették az elektronikus dokumentációs rendszert, pontosabban definiálták a fővállalkozói és alvállalkozói szerepeket és a tervek szerint október 1-i dátummal elindul az elektronikus építési napló is.

Az Ingatlanfejlesztők hosszú ideje sürgették az általuk bonyolultnak és sok esetben túladminisztráltnak tartott építésügyi szabályozás módosítását. A szakma képviseletét ellátó  IFK változást szeretett volna az átláthatóság, kiszámíthatóság és egyszerűsítés jegyében annak érdekében, hogy a jövőben ne érje akár évi százmilliárdos nagyságrendű kár a nemzetgazdaságot az építésügyi eljárások bonyolultsága és elhúzódása miatt.

„Örülünk annak, hogy végül olyan új építési engedélyezési eljárás született, amely számos pontban elfogadta a mi javaslatainkat is és változásokat hozhat a jövőbeli építéshatósági eljárási rendben. Az elmúlt 8 hónap tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a hatóságok még nem tudtak teljes mértékben felkészülni; a rendszer még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; nem lett kiszámíthatóbb egyszerűbb és gyorsabb, és ezáltal olcsóbb se.” – összegezte Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.


Az IFK az alábbi hibákat, hiányosságokat tárta fel, a tagjai körében végzett belső felmérése alapján:

  • Rugalmatlanság: az elektronikus rendszer egyszeri rögzítés után nem ad lehetőséget esetleges későbbi változtatásokra – ez felhasználói szempontból meghosszabbítja az átfutási időt
  • Lassú szakhatóság: a szakhatósági jogvesztő ügyintézési határidőket („ha nem reagál, megadottnak kell tekinteni a jóváhagyást”) az építésügyi hatóságok nem merik még felvállalni, inkább határidőn túl is, de várnak a nyilatkozatokra.
  • Papíralapú: a dokumentumok többségét továbbra is nyomtatott verzióban is be kell nyújtani
  • Elégtelen IT infrastruktúra: a hatóságok számítógépes állománya nem megfelelő színvonalú és minőségű a tervek átvételére és átvizsgálására

Az IFK szerint a problémát az is okozhatja, hogy túl sok változás zajlik egyszerre a közigazgatásban; Kormányhivatalok létrehozása, járási szint bevezetése, államigazgatási szervek átszervezése megszüntetése, elektronikus közigazgatási rendszer bevezetése, és mindezekhez jön még hozzá az említett építésügyi reform. „ Ilyen intenzív időszakban nem is csoda, hogy még nem valósult meg az „Egyablakos rendszer”, miközben továbbra is elfogadhatatlan, hogy egy több milliárdos, nemzetgazdasági léptékű beruházás engedélyezése több időt vesz igénybe, mint az adott építmény megépítése.” – tette hozzá az IFK elnöke.

SOCIAL BOX