A válság a legnagyobb cégeket is kockázatkezelési reformokra késztette

A legműködőképesebbnek azok a kockázatkezelési modellek mutatkoztak emiatt, amik beépültek a cégek folyamataiba és automatizáltan kezelik a kisebb kockázatokat és speciális eszközökkel a nagyobbakat. Emellett a számlafizetési tapasztalatok vizsgálatának is kiemelkedő szerepe van egy vállalkozás kockázatosságának megállapításában, hangzott el több előadótól is a Bisnode csoport október 16-án megrendezett Bisnode D&B Credit Risk Management konferenciáján.  A […]

A legműködőképesebbnek azok a kockázatkezelési modellek mutatkoztak emiatt, amik beépültek a cégek folyamataiba és automatizáltan kezelik a kisebb kockázatokat és speciális eszközökkel a nagyobbakat. Emellett a számlafizetési tapasztalatok vizsgálatának is kiemelkedő szerepe van egy vállalkozás kockázatosságának megállapításában, hangzott el több előadótól is a Bisnode csoport október 16-án megrendezett Bisnode D&B Credit Risk Management konferenciáján.  A rendezvényen a magyar credit management szakma képviselői számoltak be tapasztalataikról, illetve arról, hogy a gazdasági helyzet milyen kihívásokat jelentett, és milyen változásokat idézett elő a vevői és szállítói kockázatkezelésben az utólagos számlafizetés engedélyezésekor.  

Politikai és pszichológiai kihívások a kockázatkezelésben

A konferencia bevezető előadását a jól ismert biztonságpolitikai szakértő, Dr. Nógrádi György tartotta, aki kitért arra, hogy jelenleg mi zajlik az Egyesült Államokban, illetve Németországban, valamint melyek a legmeghatározóbb külpolitikai események. A szakértő az USA világgazdasági szerepének csökkenésére hívta fel a figyelmet, illetve kiemelte, hogy az amerikaiak jelentős része kiábrándult a világból, és keleti part ellenes a bevándorlók miatt, továbbá a fehér középréteg az USA-ban fél a gazdasági lesüllyedésétől. Németországgal kapcsolatban elmondta Nógrádi György, hogy Magyarország számára az egyetlen komoly szóba jöhető stratégiai partnert az EU-ban a németek jelentik. A szakember szerint Európa északi része, illetve döntően a német térség a válságból már kikerült.

Ezután Sebestyén Géza a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa közelítette meg különösen érdekes szempontból a kockázatkezelést. Előadása azt tárgyalta, hogy miként hat az emberi pszichológia a kockázatkezelésre, mely emberi tényezők befolyásolják döntéseinket. A szakember elmondta, hogy az emberek többsége saját képességeivel, vállalkozásával kapcsolatban általában túlzottan magabiztos és optimista, ami kihat az ügyfélminősítésre is, azaz az átlag ügyfélminőség, beszedési idő rosszabb lesz, mint várjuk.  A következő téves pszichológiai út a döntésekben, hogy minden alkalommal, amikor döntés hozunk, szeretnénk racionálisak lenni, szeretnénk valamihez viszonyítani, ami nem mindig vezet jó eredményre. Amennyiben a viszonyítási alap távol áll a valóságtól, rossz döntéseket hozhatunk, mivel ösztönösen igyekszünk a viszonyítási alap közelében megállapodni (90 napos kért fizetési határidő után a 70 kifejezetten jónak tűnhet, pedig lehet, hogy az ügyfélnek 10 napnál többet nem szabadna megítélni). Fontos ilyenkor az objektív információ és a higgadt elemzés szerepe.  Az úgynevezett „kilátás-elmélet” szintén félrevezethet bennünket, mivel máshogy állunk a nyereségekhez és a veszteségekhez, a veszteségtől való félelem általában erősebb. A szerencsejátékos elmélet miatt szintén félrevezető döntéseket hozhatunk, ha azt feltételezzük, hogy sok rossz után már biztosan jónak kell jönnie.

Az értékesítésnek nagy szerepe van a vállalati kockázatkezelésben

A Bisnode D&B Risk Management konferencia a hagyományokhoz híven élő esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogy az egyes szektorok neves vállalatai milyen kockázatkezelési politikát folytattak, milyen eredményeket értek el. Kemény Norbert, az E.On Hungária Zrt. kockázatmenedzsmenti vezetője elmondta, hogy az értékesítés is közreműködik a kockázatkezelés számára a hitelezési döntéshez szükséges információk begyűjtésében, azonban bizonyos értékhatárig magának az értékesítésnek is van döntési jogköre. Az E.On számára a nagyvállalatok körében, a Top ügyfeleknél különösen nagy szerepe van a credit menedzsmentnek, ahol a korábbi fizetési szokásokat is figyelembe veszik, kockázatossági kategóriába sorolják az ügyfeleket, és ez alapján határozzák meg a fizetési feltételeket és a kikapcsolási időt.

20 %-os hatékonyságnövelés a hitelbírálat automatizálásával a telekommunikációs szektorban

Szűcs István a Vodafone kockázatkezelési vezetőjének prezentációjában a hitelbírálati döntési folyamat lépéseit ismertette a közönséggel és kifejtette, hogy a Vodafone-nál 100 fő dolgozik a behajtáson és a hitelbírálaton, illetve hogy nagyon fontos ennek a funkciónak a házon belül tartása. A Vodafone, a Bisnode D&B segítségével két éve vezetett be új hitelbírálati rendszert és automatizmust, mellyel irigylésre méltó eredményeket ért el: az olcsó készülék reményében vett, de díjat nem fizető előfizetések darabszáma 25 százalékponttal csökkent, az ebből adódó behajthatatlan követelés pedig 15 százalékkal, valamint a jól fizető előfizetések darabszáma 20 százalékkal nőtt.  Szűcs István elmondta, hogy egyre fontosabbá válik az ügyfelek folyamatos figyelése, és a különböző behajtási útvonalak vagy szankciók, illetve kedvezmények meghatározása.

A hitellimit döntések fontos alapja az ügyfél számlafizetési szokása

A nyomda és papíripari szereplők közül számos cég csatlakozott a Bisnode fizetési tapasztalat programjához, így megrendelőik számlafizetési szokásairól kiváló képet kapnak, és minimalizálni tudják nemfizetési veszteségeiket, kintlévőségeiket. Minél több vállalkozás csatlakozik ugyanis egy azonos iparágból a fizetési tapasztalat programhoz, annál átláthatóbbá válik a vevőkör, és kiszűrhetők a rosszul fizető, akár szolgáltatóról, szolgáltatóra vándorló megrendelők. A program egyik résztvevője az Igepa Paper Hungary Kft., ahonnan Rádi Imre, pénzügyi-számviteli vezető beszélt arról, hogy rengeteg kockázatos nyomda van ma Magyarországon, és nagy a fizetésképtelenség aránya, amit az tetéz, hogy a szektor szereplőinél nagyon hosszú fizetési határidő a bevett gyakorlat, ezért különösen komoly szerep hárul a papíripari cégekre kockázatkezelési szempontból. Az Igepánál 32-40% volt a lejárt kintlévőségek aránya az összes kintlévőségből, amit egy vevőprofil tisztítással sikerült 30 %-ra csökkenteni. A siker eléréséhez nagyban hozzájárult a Bisnode fizetési tapasztalat program adatainak használata a hitellimit megállapításban, illetve a papír és nyomdaipari szereplők összefogása a nem vagy rosszul fizető adósokkal szemben.

Garami Katalin a Bisnode csoporttól, szintén a fizetési tapasztalatok előnyeire hívta fel a figyelmet prezentációjában, és bemutatta, hogy egy cég számlafizetési szokásai milyen pontossággal jelezhetik előre annak fizetésképtelenségét. Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30 nap körül van, és amennyiben a cégek késnek a számláikkal, akkor több mint 20 napot csúsznak, ami mellett nem lehet karba tett kézzel elmenni. Garami Katalin kiemelte, hogy minél több iparági összefogás történik, és minél több szektor csatlakozik a papíripari cégekhez hasonlóan a fizetési tapasztalat programhoz, annál könnyebben tudják egy iparág szereplői kintlévőségeiket csökkenteni. Ráadásul várhatóan 2014-től már nemcsak magyar cégek fizetési szokásaihoz férhetnek hozzá a hazai cégek, hanem nemzetközi cégek számlafizetési tapasztalataihoz is.

Visszamérhető kockázati mutatószámokra van szükség

Dr. Nagy Albert a Kürt Zrt.-től a bankok számára a Bisnode-dal közösen kidolgozott Early Warning systemről beszélt a konferencia hallgatóinak, melyet elsősorban a pénzügyi szektornak dolgozott ki, de a nagyvállalati szektor számára is hasznos. A rendszer egy folyamatos kockázati monitoringot jelent, valamint előrejelzi a kockázatokat, mely által gyors és hatékony beavatkozás lehetséges még a tényleges bedőlés előtt. A Kürt és a Bisnode projektjének a célja az volt, hogy komplexebb és pontosabb előrejelzést adjanak a jelenlegi banki rendszereknél, illetve egy öntanuló és az adott szervezethez illeszkedő, folyamatosan visszamérő kockázatértékelő rendszert hozzanak létre. Nagy Albert kiemelte, hogy a projekt létrehozásának fő célja a kockázat csökkentése, a portfolió minőségének növelése és ez által a versenyelőny biztosítása volt.

Kozsár Csaba, a MOL Nyrt.,  Group Credit Managere  gyakorlatilag állandó előadója a Bisnode D&B konferenciáinak, mivel egy olyan nagyvállalatnál, mint a MOL mindig történik, valamilyen   hatékonyságnövelő lépés a kintlévőségek minimalizálása és a veszteségek csökkentése érdekében. A szakember elmondta, hogy a gazdasági válság hatása még mindig erősen érezhető a keresleten, amire válaszként a vállalat egy új költséghatékonysági program bevezetésével reagált. Ez azonban nem elegendő a sikerhez, a siker kulcsa több tényezős. A költséghatékonyság mellett figyelmet kell fordítani a keresletösztönzésre is, ami többek között a stabil partnereknél történő forgalomnöveléssel és új ügyfelek szerzésével érhető el belföldön és külföldön egyaránt. Azonban emellett nem szabad elfeledkezni a követeléskezelési folyamat optimalizálásáról sem. A bevált, jól működő, eredményes folyamatok működtetése mellett a kockázatkezelés képes lehet hatékonyan támogatni az értékesítést, hogy mely szektorokban, mely hitelképes cégekkel érdemes a kapcsolatot építeni.

Gazdasági és jogi környezet – egy helyben toporgás

Az esettanulmányok után ismét hasznos gazdasági és jogi kitekintést szerezhettek a résztvevők, mivel Bolyán Róbert az UniCredit Bank Corporate and Investment Banking divíziójának igazgatója a magyar banki hitelezés helyzetét, a jövőbeni irányokat, lehetőségeket és nehézségeket ismertette a résztvevőkkel. Rossz hír, hogy jelenleg a 2006-os nominál GDP szintjét sem értük el, és a legnagyobb probléma továbbra is, hogy a termelőkapacitások leépülnek, azaz nincsen hazánkban elegendő beruházás. A beruházási ráta 17 % alatt van GDP-hez képest, pedig 20 % a minimálisan elvárható szint, valamint a trend is rossz. Sajnos az EU zónában is hasonló a helyzet, mert a termelő kapacitások áthelyeződnek Kínába.

Ami a bankokat illeti 2008 óta 21 %-ot csökkent a hitelezés, ami nem csoda, mivel 20,6 % a nem fizető hitelállomány Magyarországon. Nem elég hinni az ügyfélnek, hanem meg is kell nézni.  Ebben a helyzetben a bankok a következőket tehetik: megpróbálnak hitelezni, hatékonyságot növelni, a jobban teljesítő szektorokra koncentrálnak, illetve visszatérnek az alapokhoz, azaz betéteket gyűjtenek és kihelyeznek. Ezen kívül nagy szerepe van még a teljes szervezetet átható kockázati kultúrának. Az ügyfelek minél mélyebb ismerete, a kollégák közös munkája, nyitott gondolkodása nagymértékben hozzájárulhat ehhez. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy lehet, hogy egy jól ismert nagy magyar vállalat jól teljesít, de meg kell nézni az anyavállalatot is, ma már nem lehet a nagy multi nevek előtt sem azonnal meghajolni.

Dr. Balázs Katalin ügyvéd az aktuális jogi változásokról és a fizetési határidőre vonatkozó jogi szabályozás hatásáról beszélt előadásában. 2013. július 1-jétől 30 napos az alapértelmezett fizetési határidő, ha a felek nem állapodnak meg máshogy, de ezt a 30 napot nem számla keltétől, hanem a számla kézbesítésétől kell számolni. A jogalkotók ettől várták a magas fizetési határidők csökkenését, de sajnos, ahogy azt többek között Rádi Imre, az Igepa Paper Hungary Kft. képviseletében is elmondta, a papíriparban ez sok változást nem hozott, ugyanúgy maradtak az iparágra jellemző igen magas fizetési határidők, azaz a törvény kevésbé érte el hatását. Az ügyvédnő is elmondta, hogy a 60 napnál hosszabb határidőt meg lehet támadni, ha nincs rá különösen jó és bőséges indoklás a szerződésben, azonban erre még nincs tapasztalat, hogy válságban ez miként fog működni.

Az előadásokból kiderült, hogy a kockázatkezelők, gazdasági szakemberek továbbra sem ülhetnek a babérjaikon, mivel a gazdasági környezet újabb és újabb kihívásokat támaszt. Az elmúlt évek tapasztalata alapján jól látszik, hogy a gazdasági válság még a leprosperálóbb nagyvállalatokat is rákényszerítette a kockázattudatosabb működésre, a folyamatok megreformálására, ilyen formán kikényszerítette a fejlődést. Vigyázni kell azonban, hogy ha bizonyos területeken fokozatosan megindul a növekedés, a túlzottan óvatos szabályok ne jelentsenek gátat az értékesítési lehetőségek megragadásában.