Jogos-e a próbanap?

Mielőtt a címbeli kérdésre választ kapnánk, nézzük meg, hogy mi is történt egy bíróság elé került esetben! A varroda és a próbamunka A varrodában egy munkaügyi ellenőrzéskor 9 fő próbamunkát végzett, velük munkaszerződést nem kötöttek. Az ellenőrzés során mind a próbamunkát végzők, mind a varroda tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a munkájuk minőségileg megfelel, úgy […]

Mielőtt a címbeli kérdésre választ kapnánk, nézzük meg, hogy mi is történt egy bíróság elé került esetben!

A varroda és a próbamunka

A varrodában egy munkaügyi ellenőrzéskor 9 fő próbamunkát végzett, velük munkaszerződést nem kötöttek. Az ellenőrzés során mind a próbamunkát végzők, mind a varroda tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a munkájuk minőségileg megfelel, úgy 3 hónapra próbaidőre alkalmazzák majd őket.

A varroda tulajdonosát munkaügyi bírsággal sújtották, mert 9 főt munkaszerződés nélkül foglalkoztatott és ezzel megsértette a Munka Törvénykönyvét.

Belenyugodott a varroda tulajdonosa a döntésbe?

Bizony nem, az ügy bíróság elé került. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy munkaszerződés a munkaügyi ellenőrzés időpontjában nem volt, ugyanakkor a varrodában 9 fő tevékenykedett. Az ott jelenlevők egybehangzó előadása szerint próbamunkát végeztek, azaz a varroda tulajdonosa ellenőrizte a munkavállalók munkával kapcsolatos képességeit, készségeit. A bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar munkajog a munkavállalók készségeinek és képességeinek megállapítása céljából próbamunka lehetőségét nem tartalmazza.

Végleges volt a döntés?

Nem, hiszen a varroda tulajdonosa fellebbezett, így az ügy a megyei bíróság elé került. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonban helyesnek találta.

A varroda tulajdonosa azonban nem nyugodott bele a döntésbe, így a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy a megyei bíróság tévesen értelmezte a törvényi rendelkezést. A helyszíni ellenőrzéskor nyilatkozatot tevő személyek nem állapodtak meg a munkaviszony létesítésében, csupán az adott szakmában gyakorlattá vált szakmai ismeretükről tájékoztatták őt. Ezt egyrészt a Munka Törvénykönyve nem szabályozza, így nem is tiltja. Előadta, hogy ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy ennél a munkánál nagy értékű gépekkel és feldolgozandó ruha-anyagokkal kell dolgozni, ezért a munkavállalók készségének előzetes megismerése indokolt és szükséges volt.

Mi lett a végső döntés?

A Legfelsőbb Bíróság a varroda tulajdonosának felülvizsgálati kérelmét nem találta helytállónak. A bíróság szerint egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a munkaügyi ellenőrzéskor munkaszerződés nélkül foglalkoztattak személyeket, ezzel megsértve a Munka Törvénykönyvét. A törvény ugyanis nem ad lehetőséget a próbamunkára, vagy akár a próbanapra. Külön próbanap ugyanis nem létezik – mondta Dr. Kocsis Ildikó.

Láthatjuk tehát, hogy hivatalosan nem létezik se próbanap, se próbamunka. De akkor hogyan tud a munkáltató meggyőződni arról, hogy a jelölt később alkalmas lesz-e a munka elvégzésére? Honnan tudhatja a pályázó, hogy valóban neki való munka miatt adja-e fel korábbi állását? Szerencsére azért van megoldás, bár némi adminisztrációt igényel.

SOCIAL BOX