A bankok lesznek a következő válság indítók?

A sérülékeny bankok és tagállamok közötti veszélyes kapcsolatra hívta fel a figyelmet az Európai Bankhatóság (EBA) legújabb transzparencia jelentésében, amely elemzők szerint az eurózóna hitelválságának kiújulását is eredményezheti – írja a CNBC.com. A jelentés szerint ugyanis jelentősen megnőtt a 2010 decembere és 2013 júniusa közötti időszakban az európai államokban a bankok által saját államuk által kibocsátott kötvények állománya.

Ez persze nem túl meglepő fejlemény, hiszen a 2008-as válság következményeként kialakult európai adósságválság során az Európai Központi Bank (ECB) hatalmas mennyiségű likviditást pumpált az európai pénzügyi rendszerbe. A hosszútávú refinanszírozási program keretében (LTRO) kapott pénzt sok bank saját állama által kibocsátott kötvényekbe fektette, amelyek az eurózóna tagállamok többségének esetében kockázatmentes eszköznek fogad el a hatályos szabályozás – emlékeztet a folyamatra a tudósítás. Ez az extra likviditás segített a bajban lévő perifériás országokban az emelkedő állampapír piaci hozamok megfékezésében, s nyugtatta le a kötvénypiacokat.

Ugyanakkor ez vezetett el a jelenlegi helyzethez, amely elemzők szerint egy újabb válság kiinduló pontját is jelentheti. Az EBA adatai szerint a vizsgált 64 európai bank kitettsége 2011-ig csökkenést mutatott az állampapírok irányában, azonban az elmúlt másfél évben nagyot emelkedett, s elérte teljes kitettségük 19 százalékát.

Kellettek a vevők

A jelentés szerint a 23 milliárd eurós görög államadósság 99 százaléka a hazai bankok kezében van, 2010 júniusában még csak 67 százalékos volt ez az arány. A spanyol bankok a spanyol államadósság 89 százalékát birtokolják, az olasz bankoknál hasonló az arány, míg Ciprus esetében ez a szám 84 százalék. A német bankoknál jelenleg a német állampapírok 72 százaléka található, ez csökkenés a 2010-es 76 százalékhoz képest. Ez a mutató Finnország esetében a legalacsonyabb, mindössze 6 százalék.

Steven Saywell, a BNP Paribas vezető globális devizastratégája szerint a jelenség nem meglepő, hiszen az uniós döntéshozóknak pont ez volt a célja, ezt látták ugyanis az euróválságból kivezető útnak. Azonban elképzelhető, hogy az intézkedéssel túllőttek a célon – tette hozzá, elismerve, hogy az extra likviditás megnyugtatta a piacokat. Abban a helyzetben ugyanis égetősen szükség volt ezeken az állampapír piacokon a vásárlókra.

Nem igazi állampapírok

A helyzet az, hogy a rendkívül alacsony amerikai és német állampapír hozamok mellett vonzóvá vált a befektetők számra a perifériás eurózóna tagállamok kötvényeinek vásárlása, azonban ez kockázatos lehet – mondta Bill Blain, a Mint Partners szenior kötvénykereskedője. Ugyan arra számít, hogy az ECB újabb adag likviditást pumpál majd az eurózóna pénzügyi rendszerébe, s bevezeti a negatív kamatokat a bankok által nála elhelyezett betétekre, ez azonban azt eredményezi majd, hogy az európai bankok még több perifériás kötvényt vesznek majd. Ez pedig még szorosabbá teszi a függést a bankok és a törékeny gazdasággal rendelkező perifériás országok között.

Ezek az állampapírok nem igazi állampapírok többé – figyelmeztet. Ezek olyan, államok által kibocsátott kötvények, amelyeket olyan devizában bocsátanak ki, amelyet az adott államok nem ellenőriznek. Ha rosszra fordulnának a dolgok, mondjuk ha az amerikai kötvénypiacon eladási hullám jönne, akkor ez az egész európai válság újraéledéséhez vezetne – tette hozzá. Ilyen eladási hullámot eredményezhet szerint, ha a Fed elkezdi a taperinget (tapírt), azaz kötvényvásárlásai ütemének visszafogását.