Modern irodák: kialakítások, stílusok, trendek

Új szelek fújdogálnak Ma már szerte a világban egyre fontosabb a nagybetűs iroda. Egyrészt külső arculatépítésben, kommunikációban és marketingtevékenységben lényeges elem a munkahely, másrészt a munkatársak komfortérzetének, jólétének, egészségének előtérbe helyezése a hatékonyság és eredményesség lényeges feltétele, vagyis végső soron az adott cég jövőjének a záloga. A mindennapjaink túlnyomó részét munkahelyünkön töltjük, ezért nem mindegy, […]

Új szelek fújdogálnak

Ma már szerte a világban egyre fontosabb a nagybetűs iroda. Egyrészt külső arculatépítésben, kommunikációban és marketingtevékenységben lényeges elem a munkahely, másrészt a munkatársak komfortérzetének, jólétének, egészségének előtérbe helyezése a hatékonyság és eredményesség lényeges feltétele, vagyis végső soron az adott cég jövőjének a záloga. A mindennapjaink túlnyomó részét munkahelyünkön töltjük, ezért nem mindegy, hogy milyen az iroda atmoszférája, struktúrája, a részegységek, helyiségek viszonya a nagy egészhez. Egy iroda „megalkotása” mára már önálló iparággá kezdi kinőni magát, amelynek megvannak a nemzetközi szintű hazai szakértői, professzionális vállalkozásai. Egy új munkahely kialakítására már önálló projekt keretében kerül sor, így a projektmenedzsment felállítása, a tervezés, a kialakítás, a belsőépítészet és minden egyéb kiegészítő tevékenység komoly szaktudást feltételez, ezért a megrendelő cégek is – a lehetőségek szerint – kellő időt és pénzt fektetnek ebbe a munkafolyamatba. „Az alapos előkészítés nem csupán az alaprajzra és a belső designra terjed ki, a gépészet (elsősorban a jól temperált friss levegő funkcionális, terek szerinti biztosítása), a világítás megválasztása és a kábelezések is mind hozzájárulnak a komfort növeléséhez. Hiszen a komfortosabb munkahely az elégedettebb munkavállalót nagyobb teljesítményre ösztönzi. A legtöbb cég kezdi felismerni az előkészítés jelentőségét, és a munkakörnyezet átgondolt megtervezésére komoly erőfeszítéseket tesz” – mondja Pálffy András, a FIT-OUT International Befejező Építő-Szakipari Kft. ügyvezető igazgatója.

Magyarországon a cégek jelentős része az anyagi feltételek és az idő szűkössége, valamint a konzervatív beállítottság miatt nehezen nyit a trendek felé, de a multinacionális cégek és a hazai innovatív vállalkozások központjait már egyre inkább meghatározzák az új munkakultúrák. Így örvendetes módon Magyarországon is terjednek az együttműködésre épülő demokratikus munkafolyamatok és az új típusú irodakialakítások. A munkahelyek létrejöttében már részt vesznek az alkalmazottak – így növelve az elkötelezettséget –, nem csak a vállalatirányítás legmagasabb szintjén döntenek a dolgozók sorsáról, hiszen a vállalat sorsa egyben a munkatársak sorsa is. A hazai cégek többsége még nem tud vagy képes ilyen tudatos módon komfortos munkakörülményeket teremteni, hiszen az alapos tervezés a gazdasági helyzetet optimistán értékelő és a jövőbe bizalommal tekintő cégek sajátja, mégis az alkalmazott és szaktudása egyre nagyobb értékké válik, így az eredményes munkához kialakított feltételek szerepe felértékelődik. Mikor minden apró részlet a helyére kerül, akkor mondhatjuk el csupán, hogy tudatos és alapos projektmegvalósításról beszélhetünk.

A siker titka a tökéletes előkészítés

A professzionalizmus és tudományosság abban is tetten érhető, hogy nem csak a görgős székek ergonómiája, a bútorok akusztikai képessége vagy a közösségi terek dizájnelemei fontosak, hanem ma már a kivitelezés színvonala és szakszerűsége is a projektek lényeges eleme. Mindez természetesen azt feltételezi, hogy egy igazán szakértő projektmenedzsmentet állítottak fel. Nyilvánvalóan egy multinacionális vállalat több száz dolgozót befogadó több ezer négyzetméteres irodaterének a megalkotása valóban nagyszabású projektként értelmezhető, de akár egy 200 négyzetméteres munkahely megépítése is alaposan átgondolt tervezés eredménye lehet. Ha nincs kellő idő a projekt megvalósítására, akkor a munkafázisok összetorlódnak, sőt a projektmenedzsment munkáját is átvehetik a kivitelezők. „A költségvetés nagyságától függetlenül minden irodaprojekt alapos előkészítése nagyban befolyásolja az új iroda kialakításának sikerességét. Minél több időt és energiát szán a bérlő a tervezésre és az előkészítésre, annál pontosabban lehet költségvetést készíteni, egyben ütemesebben lehet haladni a kivitelezéssel, így annál kevesebb az improvizáció és kisebb biztonsági tartalékot kell képezni. Természetesen nem minden projekt van jól előkészítve, és szinte minden jól előkészített projektben vannak módosítások, amiket egy fitout kivitelezőnek illik minél nagyobb rugalmassággal kezelni” – mondja Pálffy András.

Amennyiben az előkészítési fázis elmarad, vagy nagyon hiányos, úgy átalakulnak a szerepek, és sok esetben a fitout kivitelezőre marad a tervezés jelentős része, a bérlőkoordináció és a projektmenedzsment is. „Ilyenkor a rendelkezésre álló információ általában csak egy elnagyolt spaceplan, ebből kell megépíteni az irodát felkészülési idő nélkül. Ez leszűkíti a lehetőségeket, hiszen a döntéseket gyorsabban kell meghozni. A kivitelezésre szánt idő egyre rövidebb, a véghatáridő a legritkább esetben változik, így semmilyen körülmények között nem engedhető meg a leállás, toporgás. Egy fitout kivitelező felelősen, hosszú távon gondolkodik, nem engedhet meg magának silány minőséget. Saját szakági mérnök-kapacitással rendelkezik, hogy a projektet műszakilag folyamatos kontroll alatt tudja tartani, segítve ezzel a megrendelő tervezőinek munkáit is, és ha szükséges, azonnal beavatkozik a hibák elhárításába  vagy a módosítások prompt kezelésébe” – teszi hozzá Pálffy András.

Az egyterű irodák terjedése

Az egyterű irodák terjedésével a különböző funkciójú terek kölcsönhatása felértékelődik, az egyes helyiségek egymáshoz való viszonya meghatározza az iroda hangulatát, a tér működőképességét, vagyis a munkafolyamatok eredményességét. Mivel minden funkció és minden helyiségtípus felsorakoztatja a maga kellékeit, bútorait, kiegészítőit, ezért ezek egymáshoz rendelése számos variációs lehetőséget feltételez. A nyitott terek markáns megjelenése a kialakítást is új dimenzióba helyezi, vadonatúj módszereket igényel a kivitelező cégektől is. „Az egyterű irodák térnyerésével egyre inkább felértékelődnek a közösségi terek, hiszen a cellás irodák eltűnésével a lazítás, kikapcsolódás helyszíne elkülönül a munkaállomásoktól, sőt, sok cégnél már nincs is saját íróasztal, és érkezés sorrendjében foglalják el helyüket a dolgozók. Ebből adódóan jellemző a clear desk policy, vagyis munka végeztével mindenki üresen hagyja el az adott napi munkahelyét, hiszen másnap valószínűleg egész máshol fog ülni” – hangsúlyozza Pálffy András.

Mindeközben a munkamódszerek is változnak. Az együttműködő, „workshopszerű” munkamódszerekből következően egyre több közösségi térre van szükség, az alkalmazottak interakciója, informális megbeszélései előtérbe kerülnek, amelyek – tudatos és átgondolt tervezés eredményeként – sokszínű és formagazdag térszerkezetet igényelnek. Ma már számos tervező ugyanakkora térben egészen más alaprajzot is ki tud „találni”, amely több munkatársat is be tud fogadni, vagy akár kisebb térben is el tud helyezni ugyanannyi alkalmazottat – megváltoztatva az egyéni és közösségi munkavégzésre használatos helyiségek arányát –, akik még jobban is érezhetik magukat az új „layout” alapján kialakított irodában. „Egyértelmű az elmozdulás az egyéni munkavégzés felől a közös munka felé. Másfelől a mobil eszközeinknek egyre kisebbek, okosabbak, hatékonyabbak (laptop, tablet, okostelefon) – nem vagyunk már az íróasztalunkhoz kötve, a hálózat szinte korlátlanul elérhető, bárhol dogozhatunk. A piacra lépő Y-generációnak már ezek az eszközök természetesek, sőt, elengedhetetlen része az életüknek. Nő az egyterű irodák aránya, a kisebb tárgyalók (telefon, fókusz, webex szoba) és az informális találkozó helyek (work café, break-out stb.) jelentősége, a régi cellás irodastruktúra háttérbe szorul. A dedikált munkahely, azaz a „saját asztal” létjogosultsága is egyre kérdésesebb, bár ebben az itthoni vállalatok még óvatosak. Az Y-generáció élénken követi az irodatrendeket mind dizájn, mind szolgáltatás szempontjából – ma már általános jelenség a pihenő szoba, a játék és dühöngő helyiség, a baba-mama szoba, a bicikli parkoló zuhanyzó-öltöző lehetőséggel” – mondja Láncos Áron, a MádiLáncos Studio egyik vezetője.

Mintha csak otthon lennénk

A munkahelyek minden közhely és pátosz nélkül valóban a második otthonai az alkalmazottaknak, ezért meg kell találni a munka és a kikapcsolódás egészséges egyensúlyát. A cégek egyre több jóléti szolgáltatást nyújtanak a munkavállalóiknak, ennek során egyre fontosabb szerepük van a rekreációs tevékenységeknek, hiszen bizonyos időközönként a dolgozók kilépve a napi rutinból kikapcsolódhatnak, közösségi programok keretében regenerálódhatnak. Lehet ez egy számítógépes játék, csocsó, pingpong, biliárd. Ráadásul ezek a rekreációs tevékenységek az informális beszélgetések terepei is lehetnek, amikor a különböző divíziókban dolgozók megismerik egymás ötleteit, problémáit, végső soron egyfajta ötletbörze is kialakulhat egy-egy izgalmas csocsómeccs alatt. Az információáramlás ilyen típusú felgyorsulása más adminisztratív eszközökkel nehezen megvalósítható. „Az irodabútor kezd átalakulni, a gyártók a közös, illetve mobil munkát támogató, az IT és vizuális technikát integráló bútorok fejlesztésén dolgoznak. Szintén új bútortrend az informális tárgyalók felszerelése – ezek inkább hasonlítanak egy nappali vagy egy kávézó bútorra, ugyanakkor gyorsan alakíthatók, átrendezhetők a felhasználók száma és igénye szerint. A vállalati hierarchia lebomlása, az informális-multifunkcionális terek és bútorok terjedése kezdi elmosni a szigorú határvonalat az iroda, a lakás, a szálloda dizájn között, így az iroda minden szempontból kezd a második otthonunkká válni” – magyarázza Láncos Áron.

Az egyedi, otthonos, barátságos irodaterek megteremtésében a tervezés és az irodabútor mellett immár „közreműködnek” a meghatározó lakberendezési eszközök, tárgyak, kiegészítők, építőanyagok is. Ez az alkalmazottakra odafigyelő változó szemlélet kitűnően tetten érhető a melegburkolatok használatában is, így a szőnyegek szerepe felértékelődik. Ezért például „a szőnyegezés tekintetében az alapelvárásokon túl – antisztatikusság, görgős szék-állóság, lángterjedés – a lépészaj, valamint a beszédzaj/irodai alapzaj csillapítás is fontos tényezővé nőtte ki magát. A megfelelő lépészaj-csillapításra (minimum 30 dB) tökéletest megoldást csak olyan gyártók tudnak kínálni, akik a kopó felületet és a hangcsillapítást külön tudják választani. Ilyen gyártó a Milliken Carpet és a Modulyss Tiles, akik egy akusztikai hátoldallal látják el a termékeiket. Az otthonosságérzet tekintetében a trendek közé sorolhatjuk a komfortos puha burkolatot a nagy terhelhetőség és hosszú élettartalom miatt. Itt is csak az olyan szőnyegek jöhetnek szóba, ahol a komfortosságot a puha hátoldal adja, míg a kopó felület tömör és kemény, ugyanis a terméket ez védi a mechanikai hatások ellen. Az élettartalom így akár 15-20 évre is kitolható” – mondja Lovas Gusztáv, a Decor Floor Kft. tulajdonosa.

Komfortosság

A „második otthonunk” fontos jellemzője a komfortérzet, ennek jelentőségét pedig jól érzékeltethetjük a melegburkolatokkal szembeni követelmények növekedésével. A szőnyegek számtalan szerepet betöltenek egy irodában – térszervezés, atmoszférateremtés, egészséges közeg, dizájnelem, fenntarthatóság stb. – és szinte kulcsszerepet játszanak. „Így a szőnyegeknél ma már fontos az antibakteriális védelem, hiszen vannak olyan kezelések, melyekkel meggátolható a mikroorganizmusok jelenléte a szőnyeg szálaiban, ezzel az ott dolgozók egészségi állapota óvható meg. Továbbá nagyon fontos a szennyfogó zónák jelenléte az irodaterületeken belül is, melyekkel megfogható az irodában keletkező foltok jelentős része. Tervezéskor fontos figyelembe venni a várható külső és belső tényezőket, és a megfelelő mintát színt, terméket kiválasztani. Az egyszínű szőnyegek mindaddig szépek, amíg tiszták, azonban hamarabb elhasználódnak és megérnek a cserére. Egyre fontosabbá válik a termékek zöld besorolása is, egyes gyárak ma már élen járnak a környezetvédelem területén is. LEED, BREAM stb. minősítésű házak épülnek, melyekbe már csak ellenőrzött és a minősítésnek megfelelő burkolatok kerülhetnek. A gyártók maguk is törekednek a káros anyag kibocsájtásának a csökkentésére” – teszi hozzá Lovas Gusztáv.

Mivel nem lehet egy aktuális trendet megfogalmazni – hanem mint egy butikhotel, minden megy mindennel –, ezért az építész fantáziája és a megrendelő elvárása határozza meg a tér kialakítását, és ezen belül a burkolatok színét és anyagát is. „Több iroda is szőnyegmentes burkolatot szeretne, de az álpadló, illetve az irodai igénybevétel miatt nehéz 100 %-ban megfelelő burkolatot találni. A laminált vagy hagyományos parketta ugyanis nem elégíti ki az irodai környezetben jelentkező terhelést, míg a hagyományos pvc, gumi nem fektethető le esztétikusan modul álpadlóra. Az egyterű irodákban nem lehet megoldani az akusztikai problémákat ezen burkolatok alkalmazásakor. E problémák megoldására felértékelődik a lazán fektethető modul PVC, amelynél a fejlesztés során az alábbi problémákat oldották meg: méret tartósság, a nedvességre rezisztens, az álpadló illesztés nem látszik, görgős szék-állósága, akusztikai értéke kiváló, hegesztésmentesen burkolható, bármikor vissza szedhető és káros anyag-kipárolgástól mentes” – hangsúlyozza Lovas Gusztáv.

+++

A cikk az Ingatlan Évkönyv 2013/14 című kiadvány 55. oldalán található. Amennyiben szívesen olvasná évkönyvünk további cikkeit, tekintse meg az online változatot vagy rendelje meg, és mi ingyen elpostázzuk Önnek. 

SOCIAL BOX