Magyarok, akiket tárt karokkal várnak az oroszok

Az orosz hatások elég kemények, de Oroszország jelentős tartalékokkal rendelkezik, így ki fogja bírni – mondta Tóth. A szankció ugyanakkor az EU-ra is hatással van, például legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország is éppen elkerülte a recessziót – mondta Tóth, aki szerint hazánk térsége még jobban megszenvedi ezt a helyzetet. Ugyanakkor vannak nyertesek, például a fehéroroszok hatalmas logisztikai […]

Az orosz hatások elég kemények, de Oroszország jelentős tartalékokkal rendelkezik, így ki fogja bírni – mondta Tóth. A szankció ugyanakkor az EU-ra is hatással van, például legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország is éppen elkerülte a recessziót – mondta Tóth, aki szerint hazánk térsége még jobban megszenvedi ezt a helyzetet. Ugyanakkor vannak nyertesek, például a fehéroroszok hatalmas logisztikai parkokat építettek, amivel párhuzamosan folyamatosan javul a gazdasági helyzetük is.

A legnagyobb vesztesek között nem a mezőgazdaságot találjuk, hanem a gyógyszeripart, ahogy csökkent a magyar projektek száma is a keleti országban, de láttuk olyat is, hogy orosz cég mondott le magyarországi beruházást – pl. Magnit sem itt nyitja meg logisztikai központját. Gondban van az idegenforgalom is, hiszen a jól fizető oroszok távol maradnak Európától, így például nemcsak a magyar termálturizmus, hanem a spanyol és a görög tengerpart is megérzi.

Vannak még lehetőségek
Milyen hibát nem szabad elkövetni? – tette fel a kérdést Tóth. Nem szabad kivonulni az orosz piacról, mert biztosan lesz valaki, aki egyből elfoglalja a helyünket, ezzel ellenkezőleg éppen hogy offenzív stratégiát kell alkalmazni. Ezért a Magyar-Orosz tagozat néhány hete javaslatot küldött a kormánynak. Ebben többek azt szerepelt, hogy két körzetben kereskedelmi képviselet nyíljon: az egyik Kazanyban, a másik pedig az agrártechnológiai központban, Voronyezsben.

Beruházási célpontokat is javasoltak: miután Oroszország célja, hogy növelje a mezőgazdasági termelését, ezért van esélye a magyar cégeknek például vetőmag, kukorica, napraforgó, zöldség-gyümölcs, vagy éppen növényápoló munkagépek területén. Komplex hűtőházakat is tudnának a magyar cégek építeni, ami nagy hiánycikk Oroszországban – emelte ki Tóth, aki szerint 28 ezer hektárnyi új hűtőházat kellene építeni az országban. Készen állunk komplex állattartó telepek létesítésére és rekonstrukciójára is, tapasztalatok átadására – sorolta a lehetőségeket a BKIK szakértője, aki bízik benne, hogy idővel a kormányzat is meghallgatja a kéréseiket.

A garanciális feltételeket kormányközi megállapodással kellene segíteni, ami lehetőséget adna, hogy 200-250 millió euróval növeljük a következő két évben a magyar exportot. Segíteni lehetne a kint dolgozó magyar cégeket a munkavállalási engedélyek megadásánál, mivel jelenleg hatalmas az orosz adminisztrációt, ez pedig határozottan akadályozza a munkát. A kkv szektor nagyobb szerepvállalása elengedhetetlen, ezért legalább 200 kiscéggel növelnék ezek számát, ami 100 millióval járulhatna hozzá az exportunkhoz. Ennek érdekében direkt az orosz piacra lépésre szánt pályázati forrást teremtenének, 4-5, de inkább 10 milliárd forintos támogatási kerettel – magyarázta Tóth.

Jók a kapcsolatok, ezt folytatni akarjuk
2010-ben hazánk meghirdette a keleti nyitás politikáját, melynek Oroszország kiemelt helyen szerepel – mondta a konferencián Szűcs Szergej, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország Főosztályának főosztályvezető-helyettese, aki elmondta, hogy az utóbbi években több magas szintű látogatást is lezajlott a két ország között. Ezt a kapcsolattartást továbbra is folytatni szeretnénk – tette hozzá Szűcs. A politikus a kapcsolatok között kiemelte a Déli Áramlat építését, illetve a paksi atomerőmű bővítését is, ahogy szót ejtett arról is, hogy igyekeznek az különböző oroszországi régiókkal is szorosabb kapcsolatot erősíteni, így a BKIK javaslata “nyitott ajtókat dönget”.

A politikai helyzet nem éppen kedvező – ismerte el Szűcs Szergej, aki szerint egy évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy ide jutottunk. A magyar álláspont szolidáris az EU álláspontjával, így nem fogadhatjuk el Ukrajna szuverenitásának megsértését, ezért elfogadtuk a szankciós politikát, miközben azt hangsúlyozzuk, hogy ezt nem tartjuk célravezetőnek, hiszen azok mindenkit sújtanak. Nagyon komoly diplomáciai erőfeszítések folynak, hogy ebből a zsákutcából kijussunk – hangsúlyozta Szűcs, aki szerint bár mindenki bízik benne, hogy hamar sikerül rendezni a helyzetet, de a “megoldás útjai nem tisztázottak”.

Az EU gazdasági szankciói szerencsére a magyar cégeket kevésbé sújtják – emelte ki Szűcs, aki szerint ugyanakkor az orosz válaszlépések már érzékenyebben érintik őket. Az élelmiszerágazat tavaly 300 millió dollár forgalmat bonyolított, ebből pedig 104 milliónyit érint importtilalom. A 2013-as egész exportunk 3,1 százalékát érintetik tehát az orosz szankciók a jelenlegi számítások szerint. Ha folytatódik az idei csökkenő tendencia, akkor az agrárkivitel jelentős veszteséget fog szenvedni, 80-95 milliós dollárral is csökkenhet a féléves export – mondta el a KKM Oroszország Főosztályának főosztályvezető-helyettese.

“A magyarok baráti fogadtatásra számíthatnak Oroszországban”
Baráti fogadtatás és együttműködési készség várja a magyar cégeket Oroszországban – jelentette ki Iljin Pavel, az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviseletének helyettes vezetője. A kilenchavi kereskedelmi forgalom bár összességében csökkent, de néhány területen, így például az állattenyésztés, zöldség-gyümölcs, vajtermékek jelentős növekedést regisztrálhattak.

A szankciók nem fognak örökké tartani, így mindenkinek készen kell állnia a lehetőségre – vélte Pavel, aki elmondta, hogy élelmiszer-biztonsági doktrínát fogadott el hazája, ez pedig új lehetőségeket teremt az orosz exporthoz “elég bátor” magyar cégek számára. Mangalica-tenyésztés, korszerű élelmiszer-, például baromfi-feldolgozás, építőipar – mondott néhány területet, ahol a magyar cégeknek lehetősége lehet az orosz piacon.

Jövőre több orosz régió delegációja érkezhet Magyarországra, hogy bemutassák a saját lehetőségeiket és keressék a magyar üzletemberekkel a kapcsolatokat – mondta Pavel, aki elmondta, éppen ezért várja a magyar cégek megkereséseit, akik valamilyen termékkel, vagy szolgáltatással megjelennének az orosz piacon.

SOCIAL BOX