Így korszerűsítették a budai Science Parkot!

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Green Walk keretében – amelyet a HuGBC szervez – a Science Parkot látogattuk meg, amelyet anno az Építész Stúdió tervezett, és Közép-Kelet-Európában elsőként szerezte meg a BREEAM In-Use „very good” minősítést mindhárom kategóriában. Az ingatlanegyüttes két épülete három-három szárnyból áll, és meglehetősen illusztris társaságban kapott helyet Újbudán a Petőfi híd […]

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Green Walk keretében – amelyet a HuGBC szervez – a Science Parkot látogattuk meg, amelyet anno az Építész Stúdió tervezett, és Közép-Kelet-Európában elsőként szerezte meg a BREEAM In-Use „very good” minősítést mindhárom kategóriában. Az ingatlanegyüttes két épülete három-három szárnyból áll, és meglehetősen illusztris társaságban kapott helyet Újbudán a Petőfi híd budai hídfője mellett, hiszen itt található az ELTE egyetemi kampusza, valamint távolabb az Infopark irodaházai. Ha pedig nagyobb távolságot fogunk be képzeletben, akkor egy nem teljesen összefüggő dél-budai irodanegyedet is láthatunk, ahol az épületek a Budafoki út és a Fehérvári út vonzáskörzetéig találhatók.

A Science Park egy másfél hektáros zöld parkban kapott helyet, és a komplexum egyfajta legyezőformát alkot, vagyis minden égtájban szerves kapcsolatban áll a városszövettel. Ez a városi beágyazottság közvetlenséget biztosít az irodaházaknak, ahogy sétálunk az úton, szinte belebotlunk az épületekbe. A tulajdonosok számára az is megnyugtató, hogy néhány nagybérlő szinte 100%-ban megtölti az irodatereket, hiszen az Ericsson, a TATA, az EGI és a Swietelsky is itt rendezte be budapesti irodáját. A fejlesztő Skanska öröksége és szemlélete jól látható, hiszen a svéd minimalizmus, letisztultság és transzparencia mind az épület külső formavilágát, mind a belső tereket meghatározza.

Manapság a zöld irodaházak korát éljük, jelszavak a fenntarthatóság és a környezettudatosság, amelyek lefordítva a bérlői „nyelvre” alacsonyabb üzemeltetési költségeket jelentenek. Bár az utóbbi években már minden új projekt zöld technológiákkal épül, mivel azonban az új fejlesztések száma meglehetősen korlátozott, miközben a bérlői igények növekszenek, ezért a régebben épült házak is jó eséllyel versenyképesek, ha a műszaki technológiák és épületüzemeltetés terén korszerűsítéseket hajtanak végre. A két lehetséges út – új, költséghatékony épület építése, vagy régebbi épület hatékonnyá tétele – közül a Science Park esetében az utóbbi koncepció lépett érvénybe, láthatóan sikeresen.

A 29.500 négyzetméternyi bérbeadható területtel rendelkező Science Park 2012 végén végzett jelentős korszerűsítési munkálatokat, felújították a gépészeti és épületautomatika rendszert. Gyakorlatilag 2013 volt a tesztév, ellenben 2014 már teljes mértékben igazolta a beruházások szükségességét a tulajdonosok felé is. Az üzemeltetési díjon belüli költségtényező-változások nagyszerűen érzékeltetik az eredményeket, hiszen mint Noéh Gábor említette: reálisan az energiahatékonyság területén lehet jelentős csökkentést elérni. Míg 2012-ben a közös elektromos fogyasztás (összes mínusz a bérlemények) az összköltség 27,23%-át jelentette, 2014-ben ugyanez a százalék már csak 22,74% volt, vagyis a megtakarítás elérte a 4,3%-ot. A közös gáz/távhő fogyasztás 2012-ben még az összköltség 9,11%-ra rúgott, míg 2014-ben ez a szám visszaesett 3,19%-ra – itt a különbség két év alatt 5,52%.

Csak a hulladékhő felhasználásával a fűtési energiafelhasználás több mint 60 %-kal csökkent a fűtési szezonban. Tavasztól késő őszig (március-november) szinte be sem kell üzemelni a kazánokat, nem véletlenül már a gázszolgáltató is vizsgálódott a helyszínen, hiszen túl kevésnek gondolta a fogyasztást. A fenti értékekkel mind az áramfogyasztáson, mind a gázfogyasztáson közegenként nagyjából 20 millió forintot tudnak megtakarítani éves szinten. Ez a teljes üzemeltetési költség 8-10%-a az energiafogyasztás hatékonyabbá és ésszerűbbé tételével.

Noéh Gábor szerint a hatékony energiagazdálkodás alapelve, hogy az épületbe bejövő energiát lehetőség szerint benn kell tartani, és maximálisan felhasználni. További hozadéka a szemléletváltásnak, a környezettudatosabb működésnek, hogy a jelentősen csökkentett energiafelhasználással 650 tonna CO2 kibocsájtás csökkenést is tudtak realizálni. A korszerűsítések mintegy 2-4 éven belül megtérültek, illetve meg fognak térülni, emellett a berendezések élettartama is növekszik, nem beszélve az üzembiztonságról.

A rendszer hatékonyságának növelése mellett az itt dolgozók szubjektív komfort szintje is nőtt: a eredetileg beépített korszerű klímagerendás rendszer mellett az elmúlt évek extrém időjárási viszonyait is figyelembe véve jól teljesített az épület – energiahatékonyan a fogyasztás jelentős változása nélkül. Noéh Gábor felhívta a figyelmet, hogy az eredményeket akkor tudják csak igazán pontosan értékelni, ha az minden esetben mérésekkel alátámasztható, vagyis fontos az egyes eszközállományok és módszerek folyamatos monitoringja, hiszen valós számok alapján lehet a property menedzsmenthez vagy a vagyonkezelőhöz fordulni, hogy a szükséges további beruházásokra rábólintsanak.

 

 

SOCIAL BOX