A felhőkarcolók története. Így ostromoljuk meg a világűrt!

A felhőkarcolók New Yorkban kezdték meg ma is virágzó karrierjüket, közelebbről Manhattan déli részén épültek az első magasházak, majd felhőkarcolók. 150 méter feletti épületek esetében beszélhetünk felhőkarcolóról, de valójában ennél jóval alacsonyabb házakra is ráhúzzák a felhőkarcoló megnevezést. New Yorkban a 19. század végén indult el a magasházak világszintű fejlődése, hiszen akkor rúgták be a […]

A felhőkarcolók New Yorkban kezdték meg ma is virágzó karrierjüket, közelebbről Manhattan déli részén épültek az első magasházak, majd felhőkarcolók. 150 méter feletti épületek esetében beszélhetünk felhőkarcolóról, de valójában ennél jóval alacsonyabb házakra is ráhúzzák a felhőkarcoló megnevezést. New Yorkban a 19. század végén indult el a magasházak világszintű fejlődése, hiszen akkor rúgták be a város gazdasági motorjait, ami köszönhető annak is, hogy az európai bevándorlók száma ugrásszerűen megnőtt. Gondoljunk arra, hogy csak a történelmi Magyarország területéről több százezer ember „tántorgott ki” Amerikába.

A liftek evolúciója

Az 1870-es években kezdték el azokat a 7-10 emeletes házakat megépíteni, amelyek egyáltalán lifttel rendelkeztek. Ez azért volt fontos, hiszen korábban a liftnélküli házak felső szintjeit meglehetősen rossz hatékonysággal tudták hasznosítani, valamint a vizet is nehezen tudták felnyomni a magasabb emeletekre. A toronyházak építésének nagy lökést adott a liftek megjelenése: Elisha Otis volt a felvonó-evolúció első nagy alakja, aki 1852-57 között több találmányt is letett az asztalra. Egyik munkatársa, Baldwin pedig 1872-ben feltalálta a hidraulikus meghajtású liftet, amelyet két év múlva már gyártani kezdtek. 1902-ben már a 25 emeletesnél magasabb házakba is képesek voltak felvonót szerelni. Ekkoriban a hidraulikus liftek arattak, hiszen az elektromos meghajtású liftek még nem tudtak nagyobb sebességet elérni, később azonban az utóbbiak a fejlesztéseknek köszönhetően egyre nagyobb szerepet kaptak.

Miért nem voltak magasházak?

Korábban nem csak az alacsony telekárak nem ösztönözték a beruházókat magasabb házak építésére, hanem a technológia sem állt rendelkezésre. A magasabban fekvő szintek megépítése többe került, hiszen ha kőben vagy téglafalban gondolkodtak, akkor az épület alacsonyabb részein vastagabbra kellett tervezni a falakat, amely növelte a költségeket, és csökkentette a hasznos alapterületet. Valamint az acél meglehetősen drága mulatság volt akkoriban. Harmadrészt pedig senki sem fizetett több bérleti díjat azért, mert az irodája az ötödik emeletnél magasabban volt, még ha lifttel is közlekedett. Vagyis a hatodik emelettől felfelé a kivitelezés költségei nagyobbak voltak, mint a bérleti díjból származó bevételek. Itt jegyezhetjük meg érdekességként, hogy a skót fővárosban, Edinburgh-ben már a késő középkorban is építettek 11-14 emeletes házakat, ugyanis a skót-angol háborúk miatt nem akartak a városfalon kívül építkezni, belül pedig korlátozottan volt hely.

Felmentek az árak

A virágzó gazdaság általában mindig ingatlanár-robbanást idéz elő, így történt ez New Yorkban is, ahol felmentek a telekárak. Mivel a tulajdonosok drágán vették a telkeket, ezért minél magasabb épületeket akartak felhúzni, hogy megfelelő profitra tegyenek szert. Persze a magasabb épületek kivitelezése növelte a költségeket, hiszen erősebb szerkezeteket és nagyobb alapot kellett építeniük, másrészt lényeges szemponttá vált a liftek építése, miközben a felvonók részére egyre több területet kellett elvonni a házban, így az nem hasznosult kereskedelmi felületként. New Yorkban és Chicagóban épültek a legmagasabb házak, mivel itt mentek fel leginkább a belvárosi telekárak. Például Chicago egyik központi negyedében rövid időn belül 130 ezer dollár/hektárról 1889-ra 900 ezer dollár/hektárra növekedtek az árak.

Jött az acélipar

A felhőkarcoló-építkezések másik fő oka a technológia fejlődése, hiszen az acél ára jelentősen csökkent a 19. század végére. Egy 15-16 szintes irodaház acélvázához megközelítőleg 1800-2200 tonnára volt szükség, amely a 10-12 ezer tonnás összsúly közel 20 %-át tette ki. További technológiai fejlesztések segítették elő a nehezebb szerkezetű épületek felhúzását. Így például 1850 körül a födémeket öntöttvas-gerendákkal erősítették meg, míg 1885-ben már acélgerendákat alkalmaztak. 1890 után pedig acélt használtak mind a függőleges, mind a vízszintes szerkezetek építéséhez. Chicagóban például 1885 és 1895 között közel 50 acélszerkezetes épületet kiviteleztek. Nagyjából 1000-4000 munkás dolgozott egy-egy építkezésen. Mindannyian láthattunk már olyan zsánerfotókat, amikor a munkások szédítő magasságban acélgerendákon költik el az ebédjüket.

A felhőkarcolók elindultak hódító útjukra

A 20. század első felében New York már a világ legnagyobb üzleti központjainak egyike lett, és ezt a hatalmas fejlődést kiválóan illusztrálja az irodaházak evolúciója. Néhány statisztika meglehetősen beszédes: az 1870-es években Manhattan déli részén mindössze néhány irodaház érte el az öt emeletes magasságot, 1880-ben New Yorkban még csak 6 épület volt magasabb 10 emeletnél, 1900-ban azonban Dél-Manhattanben már 65 irodaház érte el a 200 láb magasságot. 1908-ban már 538 épület volt 10 emeletnél magasabb. Az első 30 emeletes New York-i irodaházat 1899-ben adták át, 1908-ben már 40 emeletig jutottak, a 60 szintet pedig 1913-ban abszolválták.

Néhány sztár a felhőkarcolók között

A felhőkarcoló kifejezést a 19. századtól használják, a világ legelső felhőkarcolójának az 1870-ben átadott, 43 méter magas Equitable Life Buildinget tartják, amelyben utaslift is volt. 1889-ben Chicagóban elkészült a 82 méteres Auditorium Building, 1894-ben pedig a Manhattan Life Insurance Building meghaladta a 100 méteres magasságot. 1909-ben átadásával a Met Life Building elérte a 200 métert is. A híres-nevezetes Empire State Building 1931-re készült el, és az antennáig számolva elérte a 443 méter magasságot, amellyel 1972-ig a világ legmagasabb felhőkarcolójának számított. Ezután adták át a WTC északi tornyát, amely az antennával együtt 526 méter magas épület volt. 1974-ben a Chicagói Sears Tower lett a number one 527 méterrel. A 21. században aztán a legmagasabb épületek vetélkedőversenyén már csak ázsiai versenyzők szerepelnek, a kereskedelmi funkciók mellett egyre több lakótorony is épül, sőt, a jelentős zöld növényzettel ellátott, önellátásra törekvő felhőkarcolók újabb generációja is megjelent fenntartható technológiákkal felszerelve.

SOCIAL BOX