Magyarország nem a befektetők legszebb álma

A svájci IMD üzleti főiskola WCC (IMD World Competitiveness Center) kutatóintézete 1989 óta évi rendszerességgel teszi közzé “IMD World Competitiveness Yearbook” tanulmányát a világ legnagyobb nemzetgazdaságainak versenyképességi rangsoráról. A lista azt mutatja, hogy az egyes országok milyen hatékonysággal állítják gazdasági és humán erőforrásaikat a jólét növelésének szolgálatába. A sorrend több mint 340 gazdasági kritérium alapján […]

A svájci IMD üzleti főiskola WCC (IMD World Competitiveness Center) kutatóintézete 1989 óta évi rendszerességgel teszi közzé “IMD World Competitiveness Yearbook” tanulmányát a világ legnagyobb nemzetgazdaságainak versenyképességi rangsoráról. A lista azt mutatja, hogy az egyes országok milyen hatékonysággal állítják gazdasági és humán erőforrásaikat a jólét növelésének szolgálatába. A sorrend több mint 340 gazdasági kritérium alapján alakul ki, az elemzők négy fő tényezőt tartanak szem előtt: a gazdasági teljesítményt, a kormányzás hatékonyságát, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúra állapotát.

Idén Hongkong került az élre, a második helyet Svájc szerezte meg, az Egyesült Államoknak pedig most be kellett érne a harmadik hellyel. Eltekintve Hongkongtól és az idén negyedik helyezett Szingapúrtól az idei ragsorból az derül ki, hogy összességében Ázsia versenyképessége tavaly óta egyértelműen hanyatlott. Tajvan, Malajzia, Dél-Korea és Indonézia jelentősen visszaesett tavalyi helyezéséhez képest, Kína viszont csak kis mértékben rontott, megtartva helyét a legjobb 25 között.

Néhány kelet-európai ország figyelemreméltó fejlődést produkált. Szlovákia hat hellyel előbbre került – a negyvenedikre – a tavalyi besorolás óta. Csehország két hellyel előbbre lépve a huszonhetedik, Lengyelország maradt a harmincharmadik helyen. Magyarország – a csehekhez hasonlóan – két hellyel javított, így most a 46. helyen áll.

Az évről évre nyilvánosságra hozott rangsorolásból kiderül, hogy ha egy országban éppen gazdasági növekedés tapasztalható, az még nem szavatolja, hogy a jövőben fennmarad vagy javul a versenyképessége. Az olyan országok, mint Kína vagy Katar kétségkívül jól állnak a gazdasági tejesítőképesség terén, de gyengék maradnak a gazdaság más pilléreit illetően, mint amilyen a kormányzati hatékonyság vagy az infrastruktúra.

A leggazdagabb országokban a jólét évről évre növekedett, kivéve az elmúlt két esztendőt, miközben a legszegényebb államok az ezredforduló óta némileg erősödtek. Csakhogy számos országban problémát jelent, hogy a felhalmozott gazdagság nem hoz javulást a szegény rétegeknek. A legszegényebb országok versenyképességét valóban növeli az innováció által gerjesztett gazdasági növekedés, ugyanakkor ez a társadalmi egyenlőtlenségeket is fokozza.

SOCIAL BOX