Így épülnek az ikonok Budapesten! A Magyar Telekom székház kulisszatitkai

– A Magyar Telekom székház projekt egy kiemelkedő fejlesztés a hazai irodapiacon, hiszen mind tömegében, mind dizájnelemeiben egyedülálló. Tervezői szemmel melyek a legegyedibb és legkülönlegesebb elemek, amelyeket majd mindannyian láthatunk a valóságban is?

– A kérdést érdemes árnyalni: egyrészt a fejlesztést a léptéke miatt követik kiemelt figyelemmel, hisz tudomásunk szerint ez az ország legnagyobb egy épülettömbben megvalósuló irodaház fejlesztése, másrészt a beköltöző bérlő is meghatározó szereplője a hazai gazdasági életnek. Mindez persze design szempontból is kihívás a tervezőknek. Az Üllői út-Könyves Kálmán körút kereszteződése rendkívül jó közlekedési adottságokkal bír: 3-as metró, 1-es villamos, távolsági buszok, kiváló gépkocsi megközelítés és repülőtéri elérhetőség.

A nagy szabad tér (Könyves Kálmán körút) a megszokott városi léptéktől eltérő építészeti gesztus alkalmazását sugallta. Nagyvonalú, könnyen értelmezhető, de nem hivalkodó gesztusokkal dolgoztunk. Az épület végei erős hegyesszöget zárnak be a hosszhomlokzatokkal. Ez nemcsak dinamikus megjelenésűvé teszi az épületet (erősíti a perspektívát), de meghagyja az épülettel szomszédos Groupama Aréna érvényesülését is. A legmarkánsabb külső elem a főbejárat előtt kialakuló félpublikus, részben fedett tér, amelynek karakteres, a felső szinteket tartó hét darab 22 méter magas oszlopa fogja leginkább meghatározni az épület arculatát.

– Milyen nehézségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az 57 ezer m2-es székház egyetlen épülettömböt formál? Illetve ez az adottság hogyan befolyásolta a terveket?

– Sokáig teszteltük a koncepciót, hogy egy valóban jól működő komplexumot hozzunk létre. A legnagyobb kihívás az volt, hogyan tudjuk az előcsarnokot a lehető leghatékonyabban munkára fogni egy majd 200 méter hosszú épületben. Hiszen a metró – mint fő megközelítési pont – az épület végében helyezkedik el, a lobbit viszont leginkább súlyponti pozícióba volt szükséges helyezni.

– A belső elrendezés és alaprajzi struktúra hogyan alakul, vagyis hogyan lehet egy ekkora tömböt szegmentálni, izgalmasan megtörni az egyhangúságot?

– Az épület léptékéből adódóan egy kisváros lakosságának megfelelő mennyiségű munkahely helyezhető el itt. Emiatt arra törekedtünk, hogy megidézzük a városi működést. Az épületet egy hagyományos belsőudvaros modell alapján egy hármas térsorra fűztük fel. A metróhoz kapcsolódó főbejárat felvezetése a már korábban említett igazán nagyvonalú félpublikus városi találkozótér. Innen az előcsarnokba (a város szíve-főtere) jut a látogató, ami a fő elosztó tér az irodaterekhez, a központi étteremhez, a konferenciatermekhez. Gyakorlatilag az összes főfunkció elérhető innen. A térsor harmadik eleme egy hatalmas, több mint 2000 m2-es kert, amelyet aktív használatra terveztünk. Ez a térsor (nyilván a sorrend ellentétes) a másik lobbiból is feltárul.

– Gyakorlatilag egy kampusz jön létre, hiszen 57 ezer m2-ből már kijönne akár három irodaépület is. Melyek egy kampusz speciális igényei, helyiségei, amelyek itt is megjelennek majd, és amelyek egy szimpla irodaház esetén nem annyira lényegesek?

– A leglényegesebb különbség az egy épület vs kampusz között a flexibilitás. Egy adott épületben az esetleg felszabaduló helyeket nem tudom a flexibilitás és hatékonyság romlása nélkül egy másik szervezet rendelkezésére bocsátani. A kampusz ezzel szemben a külső látogatók felé nyitottabb, a városi szövetbe való integrálása érzékenyebb.   

– Önök több jelentős irodaprojektet terveztek már, elég ha csak a Váci Greens-re gondolunk. Mik a tapasztalatok, az elmúlt évek során hogyan változtak az igények, a fejlesztői, megrendelői hozzáállások, érzékelhető-e, hogy Budapestet egyre jobban respektálják? Van-e a megrendelői oldalról növekvő minőségigény Budapesten vagy mindig is volt?

– Az utóbbi években teret nyert az irodaberuházások valamely környezettudatos minősítő rendszerrel (BREEAM, LEED) való minősítése. Mára már az tűnik furcsának, ha valakinek nincsenek ilyen törekvései. A minősítések valamely szintjének teljesítése minimális extra beruházási költség mellett nagyban hozzájárul az irodaépületek felhasználói komfortjának minőségjavulásához. A Váci Greens projektünk jó példa erre, hiszen az épületek BREEAM Excellent minősítést nyertek el. Ebben a projektben a tervezés idején még nem ismertük a bérlőket, így a flexibilis, jól használható irodaterek létrehozása mellett nagyon fontosnak tartottuk, hogy a barnamezős beruházás keretében a meglevő városi szövetben városi és emberi léptékkel is új, minőségi kontextust tudjunk teremteni. Az építészeti minőség javulása is érzékelhető tendencia, hisz ez is meghatározó része tud lenni a piaci versenynek.

– Úgy tűnik a látványtervek alapján, hogy egy ikonikus épület fog létrejönni. Anno készítettünk Finta Sándor akkori főépítésszel egy interjút, amelyben arra a kérdésre, hogy miért nem épülnek Budapesten ikonikus épületek, azt válaszolta, hogy egyrészt az ikonikus épületek fenntartása drágább, mint egy szimpla épület, másrészt Budapest tele van ikonikus épületekkel, csak éppen 100 éve épültek. Mit gondol az ikonikus építészetről? Van-e ennek létjogosultsága Budapesten?

– 12 éve dolgozom Budapest hatodik kerületének építészeti tervzsűrijében. Szeretem ezt a város arculatát meghatározó 100 éves ikonikus építészetet az összes emberségével és összes ellentmondásával együtt. Tudni kell azonban, hogy a Belváros ikonikusnak tartott historikus épületeinek zöme sosem akart ikonikus lenni. A városnak szüksége van jelképekre, és nemcsak történeti jelképekre. Az építészet mint alkalmazott művészet ugyanolyan korlenyomat, mint a kortárs irodalmunk vagy képzőművészetünk.

A város egyébként a Liget beruházásai vagy épp a tervezett sport világversenyek kapcsán gazdagabb lesz néhány ikonikus épülettel. Egy jól tervezett ikonikusnak mondott épület fenntartása nem lesz elrettentően drágább egy átlagépületnél. El kell ismerni azonban, hogy egy ilyen épület létrehozása több figyelmet és energiát igényel. Ezt első kézből tapasztaltuk meg, amikor Erick van Egeraat budapesti irodájában az ING irodaház valóban egyedi épületét terveztük és építettük, majd néhány évig felhasználóként is élveztük. A Párisi Nagyáruház tervezése is hasonló tapasztalatokat hozott. Ott a történeti épület rétegeinek megértése és a hozzájuk viszonyuló átfogó építészeti nyelv kifejlesztése követelt sok energiát.

Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Linkedinen