10 zöld és fenntartható épület a nagyvilágban

1. Siemens City – Bécs

2010-ben került átadásra a Siemens City Bécsben. Nagyszabású, nyilvános közteret (Siemens Plaza) hoztak létre, amely a kampusz főbejárata is. Az egyes tömbök között egy logisztikai rendeltetésű „utcát”, a Communication Line-t alakították ki, amely egy összefüggő, nagyszabású, természetes fényben fürdőző tér élményét nyújtja. Sokféle funkció található itt: tematikus éttermek, kávézók, könyvesbolt, bank, ajándékbolt, fitnesz stúdió, gyógyszertár és szabadtéri mobil munkaállomások. Az irodák négy-öt szintes pavilonokba rendeződnek, amelyek kapcsolatot biztosítanak a központi átrium és a zöldfelületek („Siemens-völgy”) felé. Az 55 m magas, 14 szintes torony a Siemens City meghatározó látványeleme. A kampusz ellátása a geotermikus energián alapul, mindemellett 200 m2-nyi napkollektort is telepítettek. Az energiahatékony megoldásoknak köszönhetően összesen 1000 tonnával kevesebb káros anyag kerül évente a légkörbe, illetve 25%-kal kisebb a kampusz energiafogyasztása a hasonló jellegű, átlagos épületekhez képest.

2. Statoil – Osló

A festői oslói fjordok mentén épült meg a Statoil norvég olajóriás 117 ezer m2-es cégközpontja, amelyet 2012-ben adtak át. A projekt cirka 200 millió euróba került, kivitelezésében a Skanska és a PEAB vett részt. Az ikonikus épület tervezésének kulcseleme volt, hogy az épület mérete és építészeti megjelenése a környezetével harmonikus viszonyt ápoljon, az idilli partvonalat ne bolygassa meg, miközben új impulzusokat adva életre kelti a területet. A helyszín jelentős részén közparkot és sétányt alakítottak ki, utóbbi a fjord mentén halad végig. A komplexum öt szárnyból áll, amelyek egymásra épülve mintha egy különleges legyezőt formálnának, így csökkentették az épület ökológiai lábnyomát és így nagyobb terület maradt a park számára. Minden egyes épületszárny háromemeletes, amelyek különböző irányba orientálódnak, hogy optimalizálhassák a természetes fény használatát és a fjordok felé minél fantasztikusabb kilátás nyílhasson. A földszinten egy átriumot alakítottak ki, amely számos közösségi funkciót befogadva egyfajta városi térként működik.

3. 115 West Street – Johannesburg

Johannesburgban 2012-ben adták át a 38 ezer m2-es, 115 West Street névre hallgató környezettudatos irodaházat, amely a ZenProp Property Group dél-afrikai ingatlanbefektető csoport új székháza. A cégcsoport több mint 100 kereskedelmi ingatlant fejlesztett közel 1,5 millió m2 területen, többek között irodaházakat és bevásárlóközpontokat. A 2400 munkatársnak helyet adó új épület hasznosítja a szürke vizet, passzív hűtés-fűtés rendszerrel rendelkezik, és olyan üvegtechnológiát alkalmaznak, amely megvédi az épületet a „gyilkos” napsütéstől. A dizájn egy flexibilis épületet alkot, a két átrium elősegíti, hogy a természetes fényt maximálisan hasznosíthassák az irodák. A belső földszinti tér pedig egy parkot formál, ahol hat méter magas fikuszok élnek, mintha egy botanikus kertben járkálnánk. A hatalmas fényforrások elárasztják az átriumot, mintha rivaldafényben úszna az egész belső tér.

4. Bosco Verticale – Milánó

Milánó Porta Nuova kerületében építették fel a Bosco Verticale nevezetű ikertornyokat, amelyekbe függőleges erdőt telepítettek a természet és az ember harmonikus együttélésének jegyében. A Bosco Verticale magyarul vertikális erdőt jelent, és azt hivatott szimbolizálni: hogyan lehet becsempészni a természetet a sokemeletes lakóházak túlzsúfolt vonzáskörzetébe. A két lakótoronyban összesen 113 apartmant alakítottak ki, miközben az épületekbe 1000 különböző fajtájú fát, bokrot és ültetvényt telepítettek. A 112 méter magas tornyok karakterét a teraszok határozzák meg, amelyek a fákkal és bokrokkal együtt egy valódi kertváros hangulatát idézik a túlzsúfolt Milánóban. A privát kertek védik a lakótereket a levegőszennyeződéstől, a zajtól, az erős széltől és a perzselő napfénytől. A tetőszinten napelemek járulnak hozzá a fenntartható üzemeltetéshez, miközben a szürkevizet is hasznosítják.

5. Interlace – Szingapúr

Szingapúrban Interlace néven különleges lakóparkot építettek egy 170.000 négyzetméteres telken 2013-ban, ahol 1040 apartmant alakítottak ki. Mivel a kis szigeten több mint 5 millió ember él, ezért az extrém „földéhség” miatt sokszintes épületekben kell gondolkodniuk. Az OMA által tervezett ingatlanegyüttes azonban eltér a szingapúri toronyházak stílusától, hiszen a közösségi és élettereket természetes környezetbe integrálták, így a zsúfoltság ellenére egyfajta zöld oázist teremtettek. A 31 lakóházat hatszögben illesztették egymáshoz, így nyolc nagy belső udvart kaptak jelentős zöld növényzettel és vízfelülettel. De nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is zöldben gondolkodtak, hiszen a privát és a közös tetőteraszok üdítő zöld kertek láncolatát alkotják.  A fenntarthatóság is alapvető szempont volt a megvalósításnál, így a nap és a szél jelentős szerepet játszik az energiatermelésben.

6. VIA 57 west – New York

Manhattanben – pár utcasarokra a Central Parktól – a Bjarke Ingels Group (BIG) által tervezett, 90 ezer m2-nyi összalapterülettel rendelkező új ikonikus épület egyesíti az amerikai felhőkarcolók stílusát az európai épületek belső udvarainak közösségi tereivel, miközben a lakók a Hudson folyó nyújtotta panorámában gyönyörködhetnek. A 709 lakást kínáló lakóház szíve egy belső kert, amely szinte oázis Manhattan beton- és üvegrengetegében. Idén már fogadja is az új lakókat a 32 emeletes épület, amely a nyugati fronton piramist formál, míg a keleti szárnyon karcsú tornyot jelenít meg. A Starr Whitehouse tájépítészeti cég tervezte a belső udvaron kialakított városi oázist, amelyhez a mintát Koppenhágából vették. A park az árnyékos erdőrészlettől kezdve a napsütötte mezőig kínál rekreációs felületet, ahol 47 féle őshonos növényt ültettek, köztük sok fát is.

7. 201 Bishopsgate és a Broadgate Tower – London

A British Land a Broadgate üzleti negyedben fejlesztette a 2008-ban átadott 12 emeletes 201 Bishopsgate irodaházat, és mellé társként húzták fel a 165 méter magas, 33 emeletes Broadgate Tornyot. A két irodaházat összekötő hídon üzletek és éttermek találhatóak. A komplexum számos szakmai díjat besöpört, hiszen esztétikai és technológiai értelemben figyelemreméltó objektumokról beszélhetünk. Jó néhány intelligens üzemeltetési megoldást alkalmaznak, mindemellett az épületeken több mint 700 nm-nyi zöld tető és 93 nm-nyi úgynevezett élő falfelület került kialakításra, ahol madarak, katicabogarak, többféle méhfaj, pókok és egyéb rovarok élik világukat. A British Land Biodiverzitás Programot is működtet, együttműködik helyi iskolákkal és közösségekkel. Ingatlanjaik tetején fészekrakó helyeket telepítettek a madaraknak, de gondoltak a denevérekre is, akiknek komfortos élőhelyet alakítottak ki a 201 Bishopsgate irodaházban.

8. 25 Verde – Torinó

Luciano Pia tervezte a 63 lakásos, 25 Verde névre hallgató épületet Torinóban, ahol a lakók úgy érezhetik magukat, mintha visszatértek volna az őserdőbe. Az oszlopok formavilága azt sejteti, mintha élő fák nőttek volna a házba, de a tervezőnek épp az volt a koncepciója, hogy a lakóház átmenetet képezzen a kint és a bent között. A természetközeliséget szimbolizálják a zöld falak, a hatalmas cserepekbe ültetett növények és a kertek. A tetőszintet különböző méretű és formájú teraszok szabdalják fel, amelyek körül fák találhatók sajátos zöldtetőt formálva. Ötven fát telepítettek a házban, amelyek környezetbarát módon csökkentik a levegő- és zajszennyezést is. Az energiatakarékosság jegyében geotermikus energiát használnak a fűtésre és a hűtésre, az esővizet a növények öntözésére gyűjtik. Az idő haladtával az épület és a növények együtt „korosodnak”, és egyre izgalmasabb mikroklímát és ökoszisztémát fognak alkotni.

9. Blue Ice – Les Houches

Kengo Kuma világhírű építész Mont-Blanc havas hegycsúcsai közé tervezett egy lavinabiztos, különleges irodaházat Franciaországban, amely a Blue Ice nevezetű cég központja a francia Les Houches településen. Az irodaház fából készült egyedi textúrája reflektál a környezetére, mintegy belesimulva a tájba feloldja az ember és a természet között meghúzódó ellentétet. Az épületet fedő deszkák egyszerűsége kiválóan illeszkedik a havas tájban az erdők borította hegyek közé. A túlméretezett tető egyedi formavilágával szinte billeg az épületen, mintha egy gombát formálna, amelyet nagyszerűen kiegészítenek a homlokzatot alkotó tölgyfa elemek. Az épület központi magja egy hatalmas szoba, amelyet a tetőablakok természetes világítással látnak el. A félemeleten is irodateret alakították ki, így az alkalmazottak a tetőablakokon keresztül még közelebb kerültek a természethez.

10. One Embankment Place – London

Az irodaházat az 1990-es évek elején építették a Charing Cross Station fölött, amelyet 1-2 éve a PwC teljesen felújított. Ez annyira jól sikerült, hogy a BREEAM minősítő rendszer szerint a világ legfenntarthatóbb irodaháza lett, bár nemrég az amszterdami The Edge letaszította a trónról. A 40 ezer m2-nyi térrel rendelkező épület karbonlábnyoma 40%-kal kisebb, mint egy hasonló adottságú és méretű irodaházé. A hő és az energia jelentős részét helyben termelik meg. A becslések szerint évente 250 ezer angol fontot spórolnak a közüzemi számlákon, így a felújítás kevesebb mint négy év alatt meg is térül. A kombinált hűtő-fűtő és villamosenergia rendszert újrahasznosított növényi hulladék táplálja. Az egyterű irodák és az átriumok még több természetes fényt engednek a belső terekbe, tetőkertet és zöld falakat építettek, a víztelen piszoárok szintén csökkentik a vízfogyasztást.

Képek: shutterstock és wikipedia

Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.

Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.