Az elmúlt 10 év legmeghatározóbb ingatlanfejlesztései Magyarországon
Budapest Szíve
A Budapest Szíve program Budapest belvárosi magjának revitalizációja a közterületi rendszer megújításával és az újradefiniált helyek hálózatával. Három fő elemből állt: reprezentatív kaputérség: a Károly körút a Városháza Fórummal; a Belváros új főutcája; illetve a hídfőterek és az új pesti korzó. Budapest főtere a Városháza mellett a Városháza Fórummal együtt valósult volna meg, végül utóbbit törölték, azonban a Károly körút és a Madách tér megújult, az Astoria csomóponton megvalósították a felszíni gyalogos kapcsolatot. A Főutca létrehozásával az ötödik kerületre jellemző szétdarabolásokat megszüntették, a Kálvin tértől kezdve a Kecskeméti utcán, Ferenciek terén, Petőfi Sándor utcán keresztül a Zrínyi utcáig egyetlen „aranyszálat” hoztak létre, ahová az egyes közterületeket felfűzték. Ez az ún. high street program, amelynek során látványos forgalomcsillapításra került sor a nyomvonalon. A hídfő-program keretében a Március 15-e tér és a Fővám tér is teljesen megújult. 2010-2014 között a program legtöbb eleme megvalósult.
CEU kampusz-újjáépítés
A grandiózus – három fázisban megvalósuló – projekt során a CEU (Közép-európai Egyetem) területén több épület megújul, illetve felépül a Nádor és az Október 6. utcákban. A projekt első fázisa 2016-ban zárult le a Nádor utcában, amelynek során egy új ingatlant építettek meg, egyet pedig a műemléki előírásoknak megfelelősen újjávarázsoltak. A legfontosabb cél, hogy igazi kampusz, egyetemváros formálódjon a sűrű beépítésű belvárosi szövetben, vagyis az egyes épületek, amelyek jelenleg szétszórtan helyezkednek el, összekapcsolódjanak. Az átépítési projektet a díjnyertes dublini székhelyű építésziroda, az O’Donnell & Tuomey magyar partnerével, az M-Teampannon Kft.-vel közösen tervezte. A projekt kialakítása 2011-ben kezdődött, és 2014 végén indult meg a kivitelezés. A projekt a tervek szerint 2019-re valósul meg. A BREEAM nagy jó minősítésnek köszönhetően a CEU jelenleg Európa legzöldebb egyeteme.
Corvin Sétány
Közép-Európa legnagyobb városrehabilitációs programja során teljesen újjászületik Józsefváros egyik negyede. A Futureal Csoport fejlesztésében durván 500 ezer négyzetméternyi beépítéssel számolnak a 22 hektáros Corvin negyedben, ahol irodaházak, kiskereskedelmi egységek és bevásárlóközpont, valamint lakások épültek és épülnek. Az egyes funkciókat úgy alakították, hogy a Corvin Mozinál és a Klinikáknál található metrómegállóktól számított 300 méteres távolságon belül épüljenek meg az irodaházak, míg a lakófunkciók a projekt középső területén a sétányra felfűzve valósuljanak meg. A lebontott lakások száma közel 1500, amelyek 80%-a önkormányzati tulajdonban állt. 2008 jelentős mérföldkő a projekt fejlesztésében, mivel átadták az első irodaházakat és épületeket, a Corvin Plaza pedig 2010-ben nyílt meg. Jelenleg a keleti lezáró tömbben épülnek irodaházak, más helyszínen lakások, illetve a korzót is meghosszabbítják, de néhány éven belül a projekt teljesen elkészülhet.
Graphisoft Park
A Graphisoft Park a budapesti rozsdaövezeti revitalizáció kiemelkedő példája, hiszen a régi óbudai gázgyár területén egy zöld, kampusz-jellegű irodaparkot hoztak létre. A Graphisoft eredetileg magának építette fel itt a központját 1998-ban, később az irodapark emberközpontú kialakítása és színvonalas szolgáltatásai számos csúcstechnológiai vállalatot vonzottak ide. Az épületek megjelenése utal a gázgyár építészeti örökségére, amelyet a téglaburkolatú homlokzatok is reprezentálnak. Az ingatlanfejlesztési részleg 2006-ban kivált a szoftverfejlesztő Graphisoft vállalatból, és létrejött a Graphisoft Park SE. Jelenleg a Graphisoft Parkban mintegy 40 vállalat működik több mint 2000 dolgozóval. 2015-ben újabb fejlesztések indultak, az SAP igényeihez illeszkedve 2016-18-tól összesen mintegy 8000 m2 új bérbeadható térrel bővül az irodapark.
Mercedes-komplexum
A Daimler-Benz 2008-ban jelentette be, hogy Kecskeméten 800 millió eurós beruházással új gyárat épít. 2009-ben elindult az építkezés, a gyár pedig 2012-ben kezdett el üzemelni. A projekt Magyarország történetének egyik legnagyobb zöldmezős beruházása, hiszen a gyártócsarnok egy 450 hektáros területen épült fel, amely Kecskemét és a szűkebb régió gazdasági fejlődésére óriási hatást gyakorol. Ezzel azonban nincs vége a sikertörténetnek, hiszen 2016-ban a cégcsoport egy újabb autógyár építését is bejelentette a hírős városban, ahol az 1 milliárd eurós beruházással évi 150 ezer autót gyárthatnak majd. A fejlesztés további 2500 új munkahelyet jelent, és a tervek szerint a fejlesztést az évtized végére fejezik be.
Millennium Városközpont
A Soroksári út mentén található Millennium Városközpontban a TriGranit üzleti és kulturális negyedet hozott létre. 1999-ben az állam az összes beépítetlen telket eladta a TriGranit érdekeltségébe tartozó cégnek. 2001-ben megnyílt az új Nemzeti Színház, majd 2006-ban átadták a Művészetek Palotáját. De új lakótömbök és modern irodaházak is épültek a Duna partján. A Millennium Tower I 2006-ban került átadásra, majd következett a fejlesztés második üteme. A Millennium Tower III pedig 2008-ra készült el. A három irodatorony mellett építették fel az 58.000 m2-es K&H Bank székházat. Az irodaházak többségi tulajdonosa sokáig a Heitmann egyik leányvállalata volt, de 2016-ban a kisebbségi tulajdonos TriGranittal együtt eladták azokat a CA Immo vállalatnak. A városközponthoz csatlakozva 2017 végére megépül a Duna Medical Center Kórháza is, valamint megkezdték a TriGranit fejlesztésében a 36 ezer m2-es Millennium Gardens irodakomplexum építését.
National Instruments-komplexum
A National Instruments debreceni hardvergyártó-, szolgáltató- és K+F központja egy nemzetközi mércével is jelentős tudásközpont. A cégcsoport 2001-ben Magyarországon, Debrecenben nyitotta meg az első tengeren túli gyárát, azóta a globális vállalat többféle tevékenységet telepített Debrecenbe. Egyrészt itt gyártják az NI hardvertermékek több mint 90%-át; másrészt globális szolgáltató központjaikban támogatják a világszerte működő irodáikat az informatika, a pénzügy, a jog és a marketing területén; harmadrészt pedig kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek. Az elmúlt időszakban a 10 hektáros telken elhelyezkedő épületegyüttest igazi munkahelyi kampusszá alakították, ahol világszínvonalú iroda- és munkaterekben dolgozhatnak az alkalmazottak. A gyártó bázishoz két irodaépület kapcsolódik, amelyeket 2014-ben egy új épülettel bővítettek.
Váci Greens
A Váci Greens irodapark a Váci úti irodafolyosó egyik legnagyobb volumenű irodafejlesztése, amelyet a belga Atenor 2008-ban indított el, a válság kellős közepén. Eredetileg öt épületet terveztek mintegy 100 ezer négyzetméternyi bérbeadható területtel, később újabb telek vásárlásával még két irodaház megépítését határozták el, így összesen 135 ezer m2-nyi fejlesztésről beszélhetünk. A XIII. kerület integráns részévé válik az irodapark, hiszen a kampusz jelleggel elszórt épületek körül és között parkos területet hoznak létre, amelyet a városlakók is használhatnak majd. A legnagyobb bérlő a GE, amely több épületben bérel irodákat, így az amerikai óriásvállalat hazai központját alakítják ki az irodaparkban.
Várkert Bazár
Az 1875-1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, azonban 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd később műtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. Területén 1961-től 1984-ig a budai Ifjúsági Park működött, azután a Várkert Bazár közel harminc éven át kihasználatlanul állt. A felújítás során 2014-re megújult az épületegyüttes, elkészült a multifunkcionális rendezvényterem, a mélygarázs, valamint a budavári királyi kertek. Megújult az épületegyüttes előtt a Lánchíd utca, és kishajó kikötőt is létesítettek. A Duna-part és a Budai vár közötti összeköttetés megteremtése érdekében pedig a vízhordó lépcső mellé mozgólépcsőt építettek.
Zsolnay Negyed
Pécsett a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódva létrehozták a Zsolnay Kulturális Negyedet. Közép-Európa legnagyobb ipariműemlék-rekonstrukciója során 5 hektáron, 40 ezer négyzetméternyi épület felújításával Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja jött létre. A manufaktúra a negyed keleti részébe került, míg a megüresedett épületeket átépítették, felújították, megszépült a gyár parkja is. A Míves Negyedben található a gyár történetét bemutató kiállítás kiegészülve a Gyugyi-gyűjteménnyel. A „Kéz-művész” utcában van a Zsolnay Mauzóleum és az Inkubátorház. Az Alkotó Negyedben a Pécsi Ifjúsági Központ Ifjúsági Háza működik. A Gyermek és Családi Negyedben az interaktív tudományos-technikai kiállítás és a Planetárium terei találhatók, kapcsolódva a Pécsi Galéria modern épületéhez. A „Zöld Házban” kapott új otthont a Bóbita Bábszínház. Az Egyetemi Negyedet pedig több egyetemi kar vette birtokba.
Megjelent az Ingatlan Évkönyv 2016 kiadványban. Az ingatlanevkonyv.hu oldalon ingyenesen megrendelhető.
Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.