Merre tart a hazai ingatlanbefektetési piac? Mit, kik és kitől vásároltak?

Mit vásároltak? A jelentés szerint 2017 első negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest a befektetések összege az ingatlanszektorban 56%-kal nőtt. Az irodaházak továbbra is meghatározó kereskedelmi eszközosztályt képviseltek a magyar ingatlanpiacon, hiszen a vizsgált ügyletek 64%-át tették ki. Viszonylag nagy számban fordultak elő olyan fejlesztési/átalakítási projektekben résztvevő ingatlanok – az összes tranzakciók 17%-a –, […]

Mit vásároltak?

A jelentés szerint 2017 első negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest a befektetések összege az ingatlanszektorban 56%-kal nőtt. Az irodaházak továbbra is meghatározó kereskedelmi eszközosztályt képviseltek a magyar ingatlanpiacon, hiszen a vizsgált ügyletek 64%-át tették ki.

Viszonylag nagy számban fordultak elő olyan fejlesztési/átalakítási projektekben résztvevő ingatlanok – az összes tranzakciók 17%-a –, amelyek fele-fel arányban barna és zöldmezős telkeket, valamint belvárosi épületeket jelentettek, még ha az arányuk némileg vissza is esett az elmúlt két évben.

A vasárnapi zárva tartás megszüntetése után, vagyis 2016 áprilisától növekvő érdeklődést tapasztaltak a kiskereskedelmi ingatlanok befektetési piacán is, és noha egyes ügyleteket megszakítottak, ez az eszközosztály az összes tranzakció 7%-át tette ki.

Kik vásároltak?

2016-ban az intézményi befektetők, ingatlanalapok továbbra is a legaktívabb befektetői csoportok voltak 41%-os részesedéssel, őket követték az egyéni vásárlók és a fejlesztők 18% és 12%-os részesedéssel.

A fennmaradó 29%-ot a szuverén alapok, a vállalati vásárlók és más szereplők együttesen tették ki. Az ügyletek 53%-ában a vevők hazai szereplők voltak, ami szignifikáns növekedés a tavalyi évhez képest, amikor a belföldi vevők az összes tranzakció egyharmadában voltak érdekeltek.

Vagyis folyamatosan nő a helyi befektetők aránya, amely köszönhető annak is, hogy sokkal alaposabb helyismerettel rendelkeznek, mint a külföldiek, és jobban is értik az itt zajló gazdasági folyamatokat. Emellett – csakúgy, mint 2015-ben – az EU-n kívüli befektetők felülmúlják az uniós befektetők arányát.

Kiktől vásároltak?

2016-ban jó évet zártak az eladók, amit a fejlesztők értékesítési tranzakcióinak viszonylag nagy száma is jelez. Az értékesítők csaknem fele természetesen fejlesztő volt (46%), míg nagyjából a negyedük (27%) intézményi befektető.

A fennmaradó 27% közé sorolhatjuk a vállalati értékesítéseket és a magánszemélyek néhány tranzakcióját, amelyek a 10 millió eurós szegmensben igazán ritkaságnak számítanak. A portfólióügyletek aránya pedig a 2015-ös szinten maradt.

Az eladók közel kétharmada helyi volt, ami részben azzal magyarázható, hogy a helyi fejlesztők intenzív tevékenységet folytattak, az ingatlanpiaci beruházások jelentősen nőttek. Az EU-s tagállamokból származó eladók az összes ügylet 20%-áért feleltek, míg az EU-n kívüli eladók csak 13%-ot értek el.

További érdekességek

Az elmúlt évek tendenciáival összhangban az ingatlanügyletek aránya 2016-ban ismét nőtt – egy év alatt 47%-kal. A részvényügyletek ellenben kevésbé vonzóak, mint néhány évvel ezelőtt. A fejlesztési ingatlanügyletek több mint kétharmadát eszközátruházásként hajtották végre. A portfólióügyletek aránya a vizsgált időszakban 40% volt, amelyek nagy része európai volumenű tranzakció volt, azonban 2016-ban is láthattunk néhány helyi portfólió-értékesítést.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.