Nem ismerünk Magyarországra. Soha nem tapasztalt optimizmus uralja az ingatlanpiacot

Az RICS éppen húsz éve működik Magyarországon, és jelenleg több mint 150 taggal rendelkezik, amely kiemelkedő létszám régiós szinten, és azt igazolja, hogy a magyar piac valóban professzionális alapokon nyugszik. A szervezet a negyedéves Commercial Property Monitor eredményei alapján mindig összeállítja a bérlői és a befektetői hangulatindexet, amelyek minél magasabb pozitív tartományban vannak, annál jobbak a kilátások a keresletet és a kínálatot tekintve.

A magyar befektetői hangulatindex a +48-as eredménnyel új rekordot ért el, amely igazolja a piaci lendületet, ráadásul a befektetések mindhárom szegmensben (iroda, kereskedelmi, ipari) növekvőben vannak, bár ezek közül az irodapiac büszkélkedhet a legkiemelkedőbb statisztikákkal. A külföldi befektetői kereslet tovább növekedett a negyedévben, vagyis az év hátralévő részében is jelentős deal-ek várhatók.

De a bérlői hangulatindex is szilárdan pozitív maradt, noha a +43 volt a legalacsonyabb emelkedés az elmúlt több mint két évben. A bérlők kereslete újra emelkedett mindhárom szegmensben, ezáltal is hozzájárulva a 2013 óta tartó növekedéshez, amely tovább ösztönzi az ingatlanfejlesztési aktivitást. Az átlagos bérleti díjra vonatkozó előrejelzések hasonló ütemű emelkedést mutatnak, mint az előző negyedévben – ez a szám jelenleg 3.5%.

Nincs ingatlanbumm, ez a normális ügymenet

Az elemzés kapcsán megrendezett sajtóbeszélgetésen Kibédi Varga Lóránt MRICS, a CBRE ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az Európában uralkodó általános optimizmust meghatározzák a kedvező makrogazdasági adatok, hiszen az egész kontinens gazdasága összességében 2,5%-kal nőtt a második negyedévben, amely természetesen jó hatást gyakorol Magyarországra is. Nálunk a vásárlóerő is jelentősen emelkedett, hiszen a nettó fizetésemelkedés elérte a 10%-ot. Ráadásul még 2020-ig biztosan érkeznek uniós források, de emellett is mind a magán, mind az állami beruházások jelentősek. Egész Európában a növekedés korlátja lehet az alacsony munkanélküliség, hiszen ez szakemberhiányt okoz számos ágazatban.

Arra nincs egzakt válasz, hogy a felfelé ívelő ingatlanpiaci ciklus mikor kezd lejtmenetbe, tette hozzá Kibédi Varga Lóránt. A visszaesés nem hasonlítható majd össze a krízis volumenével, hanem egy normális ingatlanpiacra jellemző csökkenést mutathat. Sokan ingatlanbummról beszélnek, pedig nem erről van szó, hanem az a normális piaci működés, ami most tapasztalható. Jelenleg úgy épül Budapesten számos irodaház, hogy eközben az üresedési ráta nem emelkedik, vagyis még néhány évig mindenképpen tartható ez a növekedési ütem, annál távolabb pedig nem érdemes jóslatokba bocsátkozni. Az elkövetkezendő 2-3 évben több százezer m2-nyi új állomány jelenik meg Budapesten.

Akik túlélték, azok profik

Noah Steinberg FRICS, az RICS elnöke és a WING Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy azok a vállalatok határozzák meg jelenleg a magyar piacot, akik túlélték a válságot, és ők már professzionális szereplői az ágazatnak. A jelenleg működő vállalatok a rendszerváltás után kialakuló ingatlanpiacon eddig mindössze egy ciklust értek meg, így most következik a második ciklus. Mindenesetre a magyar piac jól teljesít, és régiós összehasonlításban is megmarad az árelőnye a többi országgal szemben.

Kibédi Varga Lóránt jellemző adatokkal is illusztrálta hazánk árelőnyét. A budapesti irodaköltség 20%-kal kevesebb a varsóinál, és 25%-kal kevesebb a prágai bérleményeknél. Hozamokra lefordítva a tendenciát, a prémium irodaházak hozama Magyarországon 6-6,5% körül alakul, ugyanez a szám Varsóban 5-5,25%, míg Prágában 4,85%. Az első félévben a befektetők 40%-a magyar volt, míg 60%-uk külföldi, jellemzően a német, amerikai és osztrák piacról érkeztek. De a cseh és szlovák befektetők aránya is lassan eléri a 10%-ot, amely már markáns adatnak számít.

Előre a zöld úton!

Barta Zsombor MRICS, a Hungary Green Building Council elnöke hozzátette, hogy a válság után erőteljes „zöldítési hullám” vette kezdetét Magyarországon, hiszen a pangás évei alatt a tulajdonosok arra koncentráltak: hogyan képesek fellendíteni az épületeik forgalmát, hogyan képesek újrapozícionálni a házaikat. A transzparencia és a professzionalizmus egyre inkább érvényesül a hazai porondon is mind a tervezői, mind a kivitelezői, mind a fejlesztői oldalról. A minősítési rendszerek is a transzparenciát szolgálják, hiszen így a fejlesztések egzakt módon összehasonlíthatók lesznek, hangsúlyozta.

Jelenleg hazánkban mintegy 110 minősített épületről beszélhetünk, amelyek a vállalati szektorból kerülnek ki, és a megmérettetés ma már alapelvárás az új épületek esetében. A well minősítési rendszer idén jelent meg a piacon, teszi hozzá Barta Zsombor, amely nem az épületek zöld paramétereit vizsgálja, hanem a bérlők szempontjai szerint minősíti a belső tereket és a mindennapi használat módját. A minősítés a lakóingatlanpiacon még nem jelentkezett tömeges igénnyel, de a jövő itt is ez lesz. A smart világ térhódítása is összefügg a fenntarthatósággal, hiszen az okos eszközök a mérések segítségével energiát takarítanak meg.

Kövesse a realista.hu hírportált a Facebookon, Instagramon, Linkedinen.