Hogyan születtek a felhőkarcolók? Híres irodanegyedek a nagyvilágban

Robbanásszerű fejlődés New Yorkban

A felhőkarcolók New Yorkban kezdték meg ma is virágzó karrierjüket, közelebbről Manhattan déli részén épültek az első óriásházak. 150 méter feletti épületek esetében beszélhetünk felhőkarcolóról, de valójában ennél jóval alacsonyabb házaknál is használják a megnevezést. A világ legelső felhőkarcolójának az 1870-ben átadott Equitable Life Buildinget tartják, amely a Broadway-en épült mindössze 43 méteres magasságával, de akkoriban ez nagy számnak számított.

De miért Manhattanből indultak el a felhőkarcolók világhódító útjukra? New Yorkban a 19. század végén a gazdaság hatalmas lendülettel fejlődött, özönlöttek a bevándorlók, és szükség is volt a dolgos kezekre. A virágzó gazdaság pedig többnyire növeli az ingatlanárakat, hiszen mindenki építkezni akar. Felmentek a telekárak, ezért a tulajdonosok minél magasabb épületeket akartak felhúzni, hogy megfelelő profitra tegyenek szert. Persze a magasabb házak kivitelezése egyrészt növelte a költségeket, hiszen erősebb szerkezeteket és nagyobb alapot kellett építeniük, másrészt lényeges szemponttá vált a technológia, amely lehetővé tette a megvalósítást.

Liftek, acél és új technológiák

Itt kell megemlítenünk a liftek megjelenését, hiszen csupán az 1870-es években kezdték el megépíteni azokat a 7-10 emeletes házakat, amelyek egyáltalán felvonóval rendelkeztek. Ugyanis korábban a liftnélküli házak felső emeleteit meglehetősen rossz hatékonysággal tudták hasznosítani, nem szívesen vettek ki irodát a magasabb szinteken, ahová gyalog kellett felmenni. Ráadásul a hatodik emelettől felfelé a kivitelezés költségei nagyobbak voltak, mint a bérleti díjból származó bevételek.

A toronyházak építésének nagy lökést adott tehát a liftek megjelenése: Elisha Otis volt a felvonó-evolúció első nagy alakja, aki 1852-57 között több találmányt is letett az asztalra. Egyik munkatársa, Baldwin pedig 1872-ben feltalálta a hidraulikus meghajtású liftet, 1902-ben már a 25 emeletesnél magasabb házakba is képesek voltak felvonót szerelni. Ekkoriban a hidraulikus liftek arattak, később eljött az elektromos meghajtású liftek ideje is.

A felhőkarcoló-építkezések másik fő oka, hogy az acél ára jelentősen csökkent a 19. század végére, miközben a technológia fejlődött, így nehezebb szerkezetű épületeket is felhúzhattak. Míg 1850 körül a födémeket öntöttvas-gerendákkal erősítették meg, addig 1885-ben már acélgerendákat alkalmaztak. 1890 után pedig acélt használtak mind a függőleges, mind a vízszintes szerkezetek építéséhez. Chicagóban például 1885 és 1895 között közel 50 acélszerkezetes épületet kiviteleztek. Nagyjából 1000-4000 munkás dolgozott egy-egy építkezésen.

Manhattan megcélozta az eget

Az irodaházak evolúciója félelmetes sebességbe kapcsolt. Míg az 1870-es években Manhattan déli részén mindössze néhány irodaház érte el az öt emeletes magasságot, 1880-ben New York teljes területén még csak 6 épület volt magasabb 10 emeletnél, addig 1900-ban Dél-Manhattanben már 65 irodaház érte el a 60 méteres magasságot. 1908-ban már 538 épület volt 10 emeletnél magasabb. Az első 30 emeletes New York-i irodaházat 1899-ben adták át, 1908-ben már 40 emeletig jutottak, a 60 szintet pedig 1913-ban abszolválták.

Sorra dőltek meg a magassági rekordok: 1894-ben a Manhattan Life Insurance Buildinggel átlépték a bűvös 100 méteres magasságot, 1909-ben pedig a Met Life Building meghaladta a 200 méteres magasságot is. A híres-nevezetes Empire State Building 1931-re készült el, és az antennáig 443 métert számoltak, amellyel 1972-ig a világ legmagasabb felhőkarcolójának számított. Ezután adták át a WTC északi tornyát, amely az antennával együtt 526 méter magas épület volt.

1974-ben a Chicagói Sears Tower lett a number one 527 méterrel. De a One World Trade Center is „csupán” 541 méter magas, amely a terrortámadásban összedőlt tornyok helyén nyílt meg 2013-ban. Ugyanis az utóbbi időkben a magassági versenyben az USA-t megelőzte az ázsiai konkurencia, mind a Távol-Keleten, mind az arab országokban sorra döntik meg a rekordokat.

La Défense Párizsban

De nézzünk körül Európában is, ahol a híres párizsi irodanegyed, a La Défense felhőkarcolókkal van teletűzdelve. Ez a Manhattan-szerű körzet Párizs nyugati felén 12 szektorra oszlik és több mint 400 hektárnyi területet foglal magában. Megközelítőleg 1500 cég mintegy 150 ezernyi munkavállalója dolgozik nap mint nap az üzletközpontban. Európában itt található a legtöbb 150 méternél magasabb felhőkarcoló. A negyed építése 1958-ban kezdődött meg, majd az 1970-es és az 1980-as években már a fejlesztési hullám második és harmadik fázisánál tartottak.

A hetvenes években lépték át az irodaházak a száz méteres magasságot, később pedig az új épületek megközelítették a 200 méteres magasságot is. A negyedet irányító Etablissement Public d’Aménagement de la Défense (EPAD) 2005-ben egy jelentős programot jelentett be, amelynek az a lényege, hogy a nagy európai rivális városokkal szemben – mint London vagy Milánó – úgy próbálnak meg versenyképesek maradni, hogy a fenntarthatóságra és az életminőség javítására helyezik a hangsúlyt. A régi felhőkarcolók felújítására, új ingatlanok építésére, az irodaterek és a lakófunkciók egészségesebb egyensúlyára, valamint az ingázók számának csökkentésére fókuszálnak.

Külön meg kell említenünk az 59 emeletes, 210 méteres Tour Montparnasse-t, amelyet még 1973-ban építették, és 2011-ig ez volt Párizs legmagasabb épülete, amikor átadták a Tour First irodaházat (231 méter). Az 56. emeleten működik egy étterem és egy kilátóterasz, ahonnan pazar látvány nyílik a városra. Az átadáskor az épület látványa annyira felháborította a párizsiakat, hogy a francia fővárosban 42 évig felhőkarcoló-építési moratórium volt érvényben.

Londoni felhőkarcolók

London is jól ismert felhőkarcolóiról, ami nem is csoda, hiszen a Londoni City-ben a nemzetközi üzleti élet szereplői egyedülálló koncentrációban vannak jelen a kedvező jogi és szabályozási környezetnek is köszönhetően. London belvárosában székel Európa 500 legnagyobb társaságából több mint 100. Nagy-Britannia GDP-jének mintegy ötödét a brit főváros termeli meg. A metropoliszban ugyan nincs tipikus felhőkarcoló-övezet, de az elmúlt évtizedben sorra épülnek ezek a gigantikus építmények különböző helyszíneken, így a Cityben éppúgy, mint Canary Wharfban.

A Cityben több különleges felhőkarcoló is található. A 160 méter magas, Walkie-Talkie-nak becézett 20 Fenchurch Street-et 2009-ben kezdték el építeni. A Sajtreszelő névre „hallgató” Leadenhall Building pedig 225 méter magas. A 230 méter magas Heron Tower 2007-11 között épült, ma ez a City legmagasabb, és Nagy-London harmadik legmagasabb épülete. A The Gherkin, vagyis az Uborka becenevet birtokló 30 St Mary Axe 2001-2003 között épült, és 180 méter magas. A Cityben a történelmi városszövet miatt sokan nem szívesen látják ezeket az épületeket, azonban Canary Wharf már sokkal alkalmasabb erre, amely Kelet-London üzleti negyede a Temze partján irodaházakkal és kereskedelmi komplexumokkal.

Az új negyed a Nyugat-India dokkok területén épült ki. Ez a partszakasz volt anno a világ egyik legforgalmasabb kikötője. Azonban a második világháború után a terület hanyatlásnak indult, 1980-ra a dokkokat is bezárták. 1988-ban nagyszabású fejlesztések kezdődtek a területen, hogy egy vadonatúj irodaparkot hozzanak létre. Jelenleg csaknem 100 ezer fő dolgozik a kereskedelmi ingatlanokban. Itt épült meg 2012-ben a One Canada Square, amely az Egyesült Királyság második legmagasabb épülete a maga 235 méteres magasságával. Végezetül jöjjön az első, azaz a 306 méteres The Shard, amelynek építése 2009 márciusában kezdődött el a Southwark negyedben, és most magányosan tör az ég felé.

Hongkong, a kelet csodája

Hongkong a legtipikusabb ázsiai gazdasági fellegvár, amely tele van felhőkarcolókkal. Ez persze nem csoda, hiszen nagyon kis területen, közel 1000 km2-en 7 millió ember él és dolgozik. A gyarmati korszak után 1997-ben visszacsatolták Kínához, ahol különleges igazgatású területként szerepel. A globális pénzügyi központban a csendes-óceáni térség vállalati központjainak jelentős hányada koncentrálódik. A város tervei között szerepel, hogy Délkelet-Ázsia legfontosabb központjává váljon, és ugyanolyan szerepet töltsön be a régióban, mint New York Észak-Amerikában, vagy mint London Európában.

Számos üzleti negyedet alakítottak ki, a leghíresebb a központi negyed, ahol a kormányzati központ is található. Szinte megszámolni sem lehet a magas épületeket a területen, amely a gyarmati korszak óta a metropolisz szíve. Míg a világ más üzleti központjai folyamatosan bővülnek, addig Hongkongban a helyhiány miatt immár tíz éve nem tud növekedni a központi üzleti negyed, és jelenleg tartósan 2 millió m2-nyi kereskedelmi területtel számolhatnak. Emiatt Hongkong a legdrágább irodák városa is, hiszen a CBRE 2017-es adatai szerint évente 3256 dollárba kerül egy négyzetméternyi első osztályú iroda bérlése a központi negyedben.

A magas árak miatt a kisebb vállalkozások máshová települnek, az egyik feltörekvő körzet Kowloon. Itt Kowloon Westben található Hongkong legmagasabb épülete, a 484 méteres International Commerce Centre. A kivitelezési munkálatok 2010-ben fejeződtek be, és a felhőkarcoló tele van multinacionális pénzügyi cégekkel. A város keleti és nyugati felén is új központok formálódnak, ahol már komoly infrastrukturális fejlesztésekkel alapozzák meg a jövőt, így Hongkong kereskedelmi ingatlanpiacát bővítik, miközben decentralizálják a kereskedelmi tevékenységet. Sőt, a jövőben mesterséges szigetekben is gondolkodnak, hogy a túlzsúfoltságot enyhítsék, illetve új kapacitásokat teremtsenek.

+++

A cikk eredetileg az Ingatlan Évkönyv 2017 kiadványban jelent meg, mely kapható az összes budapesti relay és inmedio üzletben, és a nagyobb Tesco, Auchan, Spar, Cba boltokban.