Hogyan épül a Millennium Gardens irodaház a Duna-parton? – interjú Szabó Tamás János vezető építésszel

– Ön az alapkőletétel ünnepségén említette, hogy anno Budapest nagyléptékű fejlesztése a régi pesti városfaltól indult el, majd sugaras szerkezetben haladtak a külvárosok felé a beruházások, amelyeket összekötve azután újabb gyűrűk, körutak jöttek létre, és így tovább. Hogyan illeszkedik ebbe az évszázados tendenciába a Millennium Városközpont, amelynek egyik záró épülete a Millennium Gardens? – Ezt […]

– Ön az alapkőletétel ünnepségén említette, hogy anno Budapest nagyléptékű fejlesztése a régi pesti városfaltól indult el, majd sugaras szerkezetben haladtak a külvárosok felé a beruházások, amelyeket összekötve azután újabb gyűrűk, körutak jöttek létre, és így tovább. Hogyan illeszkedik ebbe az évszázados tendenciába a Millennium Városközpont, amelynek egyik záró épülete a Millennium Gardens?

– Ezt a fejlődési modellt kiválóan példázzák a fejpályaudvarok is, hiszen azok az építésük idején a város szélén helyezkedtek el, majd a sugárutak menték haladtak kifelé a beruházók, ma pedig már ezek az infrastrukturális épületek Budapest belső területein találhatók. Az évszázados városfejlesztési irányokkal párhuzamosan az utóbbi években a város megújulása is a sugaras szerkezetek mentén zajlik, hiszen például a Nagykörutat tekintve a nagy sugárutak mellett figyelhetők meg az emblematikus fejlesztések, mint például a Liszt Ferenc tér rehabilitációja vagy a Corvin köz megújítása, amelyek azután a szomszédos területeket is felértékelik. A Millennium Városközpont is a Soroksári úton a sugárirányú fejlesztések tipikus esete.

– Hogyan illeszkedik a Millennium Gardens irodaház a Soroksári út megújulásához?

– Az irodaház a Millennium Városközpont része, amelynek központi eleme a hatalmas, zöld park. Anno itt a ferencvárosi teherpályaudvar helyén tervezték az Expót, emiatt ún. Expo telkeket hoztak létre. Mivel a kanyarodó Duna miatt fantasztikus a kilátás, kiválóan látható a Gellérthegy, a Vár, szinte az összes Duna-híd és kis részben a Belváros, ezért a szóban forgó partszakaszra nem épületet, hanem egy sétányt álmodtak meg az akkori koncepció szerint.

Ma egyrészt ennek az igényes zöld területnek a hátterét jelentik az új épületek, másrészt szűrőként a Soroksári út zaját is megfogják az ingatlanok. Ide csatlakozik a Millennium Gardens, amely utolsó elemként kissé magasabb is, mint a korábban épült irodaházak, hiszen negyven méter magasságig emelkedik majd az ingatlan. Sokan kritizálták korábban a városközpontot, hogy az épületek magassága azonos, most azonban az új irodaház kissé játékosabbá teszi majd a sziluettet.

– Hatalmas épületről beszélünk, hiszen a két szárny összesen 37 ezer négyzetméternyi irodateret fog tartalmazni. Hogyan lehet egy ekkora léptékű épületet strukturálni, hogy ne legyen unalmas, egysíkú, hogy megőrizze a dinamizmusát?

– Közelebb állnak hozzám a tagolt, megmozgatott felületű házak, mint a „síkra feszített” kompozíciók,  a mai klimatikus viszonyok miatt kedvező is, ha árnyékot vető tagozatok jelennek meg a homlokzaton. Mi kétszintenként ismétlődő szalagmotívumokkal burkoltuk körbe az épületet, amelyek sok esetben teraszokat formálnak, más esetekben pedig kiugró, árnyékoló lemezekként jelennek meg. Ezek a megoldások már izgalmas homlokzatot fognak teremteni, sőt, ez rokon megoldás a szomszédos K&H székház rendszerével is, ahol a horizontalitást hangsúlyoztuk, itt pedig a sok ismétlődéssel a vertikalitást erősítettük.

– A belső terekben mennyire érvényesülnek a mai munkakultúra trendek?

– A belső terek kialakítását alapvetően meghatározta, hogy az épület legnagyobb értéke a kilátás, ezért a Duna és a Budai hegyek irányába tájoltuk az irodaházat. Az épület letisztult magja alkalmassá teszi a bérleményeket, hogy a manapság divatos, trendi open space munkahelyek mellett igény szerint cellás irodákat is létrehozzanak a bérlők.

– Mi az, amire Önök a legbüszkébbek a terveket illetően?

– Az előbb elemzett homlokzatformáláson túl a földszinten átvezetett passzázs áll még nagyon közel a szívünkhöz: a már említett gyalogos sétány a köröndre való megérkezése előtt kiszélesedik, mintegy „beleoldódik” az irodaház közösségi tereibe, az ide javasolt étterem révén pedig remélhetőleg élettel tölti meg a területet munkaidőn túl is.

SOCIAL BOX