Ikonikus irodaház a magyar Clevelandben

Már a neve is jelzi, hogy Cleveland igazi ikonikus épületéről van szó, amelyre mind méretei, mind egyedi homlokzata predesztinálja. A belvárosban található komplexum valójában három toronyból áll, amelyeket 1931-ban adtak át. Az egyenként 18 emelettel rendelkező, 79 méter magas tornyok azóta már átestek egy nagy szabású renováláson. Az ingatlanegyüttes sajátossága és különlegessége a homlokzat déli […]

Már a neve is jelzi, hogy Cleveland igazi ikonikus épületéről van szó, amelyre mind méretei, mind egyedi homlokzata predesztinálja. A belvárosban található komplexum valójában három toronyból áll, amelyeket 1931-ban adtak át. Az egyenként 18 emelettel rendelkező, 79 méter magas tornyok azóta már átestek egy nagy szabású renováláson.

Az ingatlanegyüttes sajátossága és különlegessége a homlokzat déli oldalán található mély bevágásokban rejlik. Illetve egy negyedik tornyot is terveztek, amely azonban sohasem épült fel, hiszen időközben kitört a világgazdasági válság (1929-33), és az ingatlanpiac is teljesen lefagyott.

A három torony nagyszerűen tükrözi az 1920-as évek építészeti törekvéseit, hiszen akkor a jövő épületeit ilyen formavilággal képzeltek el, amely az art deco művészeti irányzathoz tartozik. A három az egyben épület összesen mintegy 100 ezer négyzetméternyi irodateret és kiskereskedelmi egységet tartalmaz.

Robbanásszerű népességnövekedés, nagy igény irodákra

Akkoriban Cleveland hihetetlen tempóban növekedett, többek között a magyar bevándorló tömegeknek is köszönhetően, a város lakossága csaknem elérte az egymilliót. (Az 1940. évi népszámlálás szerint a településen mintegy 60 ezer magyar élt. Akkoriban az ezerfős mozikban Jávor Pálék igazi sztárok voltak Amerikában.) Ezért rövid időn belül hatalmas igény mutatkozott egyre több irodaterületre a város központi üzleti negyedében.

A vasútban és ingatlanbizniszben utazó fejlesztők, a dúsgazdag Van Sweringen testvérek úgy gondolták, hogy ezzel a monumentális építménnyel szolgálják ki az igényeket. Mintegy 20 millió dollárt invesztáltak a projektbe. A tornyok mind a mai napig a város legdrágább negyedében találhatók, szinte mágnesként vonzzák a nagy üzleteket és üzletembereket a környékre.

A befektetők egyébként még 1921-ben vásárolták meg a telkeket, és csaknem tíz évig vártak, míg belefogtak a gigafejlesztésbe (1928). A volument jól jelzi, hogy néhány évig ez volt az USA legnagyobb kivitelezési projektje, majd jött a Rockefeller Center New Yorkban, és átvette az elsőséget már 1931-ben. A tulajdonosok a már említett krízis miatt eladták a komplexumot, 1940-ben pedig egy nyugdíjalaphoz került a gigantikus épület. Folyamatosan a nagybérlők hozták a pénzt a konyhára, végül 1985-ben a Sherwin-Williams vásárolta meg a teljes ingatlanegyüttest.

SOCIAL BOX