Meddig uralkodnak még az egyterű irodák?

Az egyterű irodák az USA-ban alakultak ki még a 20. század hajnalán, majd a hatvanas évek polgári mozgalmai a munkahelyek világát is átalakították. A Herman Miller ekkor dobta piacra az ún. „Action Office” új bútorcsaládot, amely forradalmasította az irodák alaprajzi elrendezését.

A paravánfalakból, tároló elemekből és munkafelületből álló variálható kis bokszok akusztikai és vizuális elkülönülést nyújtottak, és több magánszférát biztosítottak a munkatársaknak, ráadásul a cellás irodáknál jóval könnyebb és költséghatékonyabb kialakítással kalkulálhatott a vezetőség.

Később ezeket a bokszokat már nem a privátszféra jelképeként értelmezték, hanem egyfajta börtönfalnak tekintették, amely gátat szabott a kreatív munkakultúrának. Ráadásul az 1990-es évektől a számítógép, az internet, a mobil eszközök gyökeresen átalakították a világot, előtérbe került a csapatmunka és a kommunikáció, ismét megjelent a nyitott iroda.

Számtalan alaprajzi elrendezés lehetséges az egyterű irodák világában, amelyet alapvetően meghatároz a cég mérete, a dolgozók száma és a főtevékenység. Az SSC-, technológiai, kommunikációs, PR-cégek, az interaktív vállalatok és a reklámügynökségek előszeretettel alkalmazzák a közös munkatereket.

Előnyök

Az egyterű irodákban a privátszféra visszaszorul, míg a kommunikáció és az együttműködés szerepe növekszik, felgyorsul a munkatársak közötti információáramlás. A nyitott irodaterek kialakítása költséghatékonyabb, hiszen kisebb területen lehet több munkatársat elhelyezni, valamint pozitív hatással vannak a környezettudatos megoldások alkalmazására is, így például a fűtő-hűtő funkciók takarékosabban megvalósíthatók.

A támogatók általában dicsérik a munkatársak pozitív hangulatát, a munkaerő produktivitását, és a kreatív teljesítményeket. Az egyterű irodákban a munkatársak szabadon járkálhatnak, együttműködhetnek, intenzívebben kommunikálhatnak, hatékonyabbá tehetik munkájukat, és gyorsabban reagálhatnak a környezetük változásaira.

Hátrányok

Az ellenzők is ezeket az érveket sorolják fel, csak éppen negatív előjellel. De mi történik akkor, ha valaki olyannal hoz össze a sors, akit nem kedvelünk¸vagy ha valaki sokkal többet beszél, mint amennyit bárki is igényelne? Meg kell hallgatnunk a munkatársaink telefonbeszélgetéseit, a hátunk mögött pletykálnak, nevetgélnek, ami sokszor ellenpontozza a pozitív hangulatot.

Az ellenérvek szerint a nyitott iroda káros lehet az egészségre, itt említhetjük meg a stresszt, a konfliktusokat, a magas vérnyomást és a nagy mozgás káros hatásait. A kórokozókat is könnyebben átadják egymásnak a munkatársak, ami több megbetegedést és csökkenő produktivitást eredményez, ráadásul a zaj nagyságrendekkel növekszik. Sőt, a legújabb kutatások kimutatták, hogy az egyterű irodákban még csökken is az interakció és a személyes kommunikáció, hiszen inkább csetelnek vagy íméleznek a munkatársak.

Természetes egyensúly

Az egyterű irodákban a bizalmas légkör és a privátszféra teljesen eltűnik, pedig nagyon lényeges az egészséges egyensúly megteremtése, vagyis a közösségi szereplés után legyen hová visszavonulni. Megoldás lehet a nyitott terek és a rekreációs helyiségek harmóniájának megteremtése.

A 21. században keverednek a nyitott terek, a bokszok, a cellák és az elszeparált tárgyalók, és ebből a nagy mixből az adott cég mindig a számára leghatékonyabb variációt emeli ki. Sokan azt is ajánlják, hogy növeljék meg az otthoni munka időtartamát, hiszen úgyis interneten értekeznek a kollégák. Ráadásul a kevesebb dedikált munkaállomás jelentős költséget takarít meg az adott cégnek.

+++

De mi lesz 10 év múlva? Erre válaszolnak szakértőink „Az irodatér múltja és jövője. Hol fogunk dolgozni 10 év múlva?” programban.

Szakértők: Csobánki Zsuzsa – Senior Project Manager / Project Management & Building Consultancy, CBRE; Borbély Gábor MRICS – Director, Head of Business Development and Research, CBRE

Itt olvashatunk részletesen az OfficeUp konferenciáról.

Fotó: Az Év Irodája