10 év múlva egy okostelefon lesz az irodánk. Elképesztő technológiai változások várhatók

Míg a múltban sztenderdizált, szürke, egységesített irodaterekben dolgoztak a munkavállalók, addig ma ügyfélre és munkafolyamatokra szabott ezerarcú irodákról beszélhetünk. Az irodaterekben zajló munkafolyamatok egyre nagyobb hozzáadott értékkel rendelkeznek, amelyek egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a GDP-hez.

Az elmúlt évek látványos átalakulását eddig sokkal inkább az építészeti, kivitelezési folyamatok terén figyelhettük meg, és kevésbé koncentráltunk a technológiai dimenzióra, hiszen a munkavégzés helye még ma is az iroda. Ez az alapfelállás fog az elkövetkezendő 10-20 évben kihívás elé kerülni. Hogyan változnak az elvárások a jövőben az irodával kapcsolatban?A rövid válasz szerint minden. Viszont vannak állandó értékek, így a jövőben is az ember lesz a fő érték.

Ugyanakkor meg kell vizsgálnunk, hogy mely generációk, milyen munkakultúrák fognak megjelenni az irodákban. 2020-ra globálisan a munkavállalók felét a millenniumi nemzedék fogja kitenni, akik egészen új igényekkel jelennek meg a munkaadók felé, illetve egymással szemben is, amely a térrel szembeni elvárásokra is hatást gyakorol.

Sokkal erősebb az együttműködésre való igény, erősödik a projektszemlélet, sokkal agilisabbak a mai munkavállalók. Ezt a kreatív szemléletet a térnek is támogatnia kell. A digitalizáció, az automatizáció világában a szellemi munka egyre nagyobb hányada váltható ki, viszont az emberi interakció és kreativitás minden cég alapértékei maradnak.

Változik minden, és folyton változik minden

Itt érdemes megemlíteni a változáskezelést, amely régebben a céges költözést támogatta, de ma már valójában egy esernyőfogalom az ingatlanpiacot tekintve, hiszen jelenti a rugalmas időbeosztást, a rugalmas irodát, a rugalmas munkakultúrát és még folytathatnánk a sort. Bár még a törzsidő jellemzi a munkaadó igényeit, azonban a jövő generációi már nem ennyire statikusak, sokkal flexibilisebbek, szeretnék eldönteni, hogy mikor és hol dolgoznak. Ma még az irodákban a többségnek van saját asztala, de egyre jobban hódít a megosztott munkaállomás, sőt, a jövőben a privát tér ilyen értelemben elveszti jelentőségét, és a munkahely egy szociális élettérré változik.

Az iroda a jövőben a céges márkát jeleníti meg, a munkáltatók azt szeretnék, hogy az alkalmazottak büszkék legyenek a vállalatra és a munkahelyükre. Egy kulturális térről beszélünk, amely lehetőséget ad arra, hogy a technológiai vívmányok segítségével az együttműködés és párbeszéd intenzívebb legyen akár az irodán belül, akár globálisan, eredményesebb legyen a munka a technikai támogatással. Maga az operatív munka is egy közösségi térben zajlik majd, előtérbe kerül az otthoni munkavégzés, és a kollégák gyakorlatilag szociális támogatásért mennek az irodába.

Többfunkciós terek

A jövő sokkal dinamikusabb lesz, mint ami jelenleg tapasztalható, és ehhez a változáshoz alkalmazkodnunk kell. Érdekes összefüggésként említsük meg itt az ún. plaszticitás fogalmát, amely az agy alkalmazkodóképességét jelenti a változó környezeti feltételekhez, vagyis ha bizonyos agyterületek meghibásodnak, néha más részek veszik át annak feladatait, az egyik agyi központ átveszi egy másik agyi központ szerepét. Az irodában is hasonló változás indul meg, vagyis az egyes terek átveszik más zónák szerepét, nem lesznek csak dedikált telefonszobák, konyhák, munkaállomások, hanem mindenki egyénileg döntheti el, hogy az adott teret éppen mire használja.

A változás már mind az irodában, mind az emberek gondolkodásában tetten érhető, amely pozitívan hat a külső és belső környezetünkre is. A külső kapcsán említsük meg a „zöldet”, amely a kortárs szakmai irodalomban jelent meg az ingatlanfejlesztés és irodakialakítás kapcsán. Az energiatakarékosság, az eszközök és terek közös használata, az épületek okosítása, a fenntartható működés mind-mind velünk élő fogalmak. Az ingatlanpiacra eddig nem gondoltunk úgy, mint a legnagyobb ökológiai lábnyomot hagyó iparágra, nem elemeztük a túlfogyasztást és a pazarlást. Ma már ezek a tényezők egyre jobban fókuszba kerülnek.

A nyitott irodaterek aránya növekszik, de fontos, hogy egyénekre és folyamatokra szabottan alakítsuk ki azokat. A szigorúan vett tárgyalók szerepe csökken, ezzel párhuzamosan a kollaborációs terek jelentősége növekszik, illetve megjelennek a reprezentatív terek is.

Ezek a változások az egész épületen belül is megjelenhetnek, ami azért is fontos, hiszen az irodaházak valójában cash flow termelő befektetési termékek. Ezért lényeges, hogy milyen típusú bérleti szerződések, milyen funkciók, és milyen bérlői mix jelenik meg az adott épületben. Az üzemeltetési és tulajdonosi szemlélet alapján elvárás, hogy a modern, rugalmas térkialakítás integráltan az irodaház szintjén is megjelenjen.

A technológiai tér növekvő szerepe

A fizikai tér mellett egy exponenciálisan fejlődő technológiai iparágról is kell beszélnünk, amelyet nem könnyű a céges kultúrában és az emberek alkalmazkodóképességében lekövetni. A technológiai tér sokkal gyorsabban fog változni a fizikai térnél, a mesterséges intelligencia, a láthatatlan technológia, az intuitív terek, az adaptív technológiák, az eszközök mind-mind növekvő szerepet játszanak az életünkben. A fő üzenet ezzel kapcsolatban, hogy a változással folyamatosan együtt kell élnünk.

A technológiai eszközök tekintetében arcfelismerő programok jelennek meg, az idővel való gazdálkodásunkat is segítik, vagy éppen a tárgyalóban emlékeztetőt készítenek. A zöld háttér pedig azt jelenti, hogy egy konferencia-beszélgetésen úgy tűnik, mintha mindenki egymás mellett ülne, miközben a valóságban a világ több helyszínén tartózkodnak. Sorolhatnánk még az újdonságokat, amelyek mélyrehatóan megváltoztatják a munkakultúrát. Mindenképpen elmozdulunk a technológia irányába, a jövőben az irodánk az okostelefonunk lesz, amelyen be tudunk jelentkezni, munkahelyi applikációkat tudunk futtatni, kapcsolatot tudunk tartani, és egyáltalán meg tudjuk szervezni a mindennapi feladatainkat.

Fotó: OfficeUP konferencia

+++

Előadóink Csobánki Zsuzsa, a CBRE projektmenedzsere és Borbély Gábor MRICS, a CBRE Üzletfejlesztési és Kutatási Igazgatója