Itt vannak a kiváltságos szakmák

Az otthoni munkavégzés hosszú időn át csupán néhány szakma kiváltsága volt. Elsősorban az informatikai és technológiai területeken dolgozók, a kreatív és szellemi szabadfoglalkozásúak, tanácsadók, elemzők, magántanárok, valamint az adminisztratív háttérfeladatokat ellátók (például adatrögzítés és könyvelés) élhettek vele rendszeresen.

A szélessávú internet elterjedése már a koronavírus-járvány előtt is egyre több munkakörben tette lehetővé a távmunkát, a koronavírus-járvány azonban valódi fordulópontot hozott. A munkáltatók tömegesen kényszerültek arra, hogy ahol csak lehetett, otthoni munkavégzésre álljanak át. A pandémia nem új jelenséget teremtett, hanem széles körben elterjedtté és elfogadottá tett egy addig inkább kivételnek számító munkarendet.

A járvány lecsengésével az otthoni munkavégzés szerepe ugyan mérséklődött, ám a hibrid modellek tartósan velünk maradtak. Ma már jóval többen dolgoznak részben otthonról, részben irodában, mint 2020 előtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a pandémia után a munkavállalók 8–10 százaléka végzett részben vagy teljes egészében távmunkát, szemben a korábbi 3–4 százalékkal. A legfrissebb statisztika alapján 2025 augusztusa és októbere között mintegy 392 ezer munkavállaló dolgozott alkalmanként vagy rendszeresen otthonról – ez a teljes foglalkoztatotti kör közel 9 százaléka.

Minden negyedik cég ad home office-t

A távmunka hazai elterjedtségét a GKI 2025 decemberében végzett felmérése is vizsgálta. A kutatás a magyar üzleti szektorra fókuszált, a mezőgazdaságot és a közszolgáltatásokat nem tartalmazta. Közel 1500 vállalkozás adott értékelhető választ.

Az eredmények szerint a cégek 27 százaléka biztosítja legalább a munkavállalók egy részének az otthoni munkavégzés lehetőségét. Ezeknél a vállalkozásoknál átlagosan a dolgozók fele élhet a home office-szal. Ha az összes válaszadó által foglalkoztatott munkavállalót nézzük, akkor nagyjából minden nyolcadik dolgozó (13 százalék) végez időnként vagy rendszeresen otthonról munkát. Mivel a kimaradó ágazatokban jellemzően ritkább a távmunka, a minta ebből a szempontból reális képet ad a hazai helyzetről.

Itt van esély otthonról dolgozni

Érdekes különbségek mutatkoznak a cégméret alapján. A 10 fő alatti mikrovállalkozásoknál a home office-t kínáló cégek aránya éppen megegyezik az átlaggal (27 százalék). A nagyobb vállalatoknál viszont egyértelmű az összefüggés: minél több embert foglalkoztat egy cég, annál gyakoribb az otthoni munkavégzés. A 250 fő feletti vállalatok 83 százaléka alkalmaz távmunkát is.

Ugyanakkor a mikrovállalkozások esetében, ha van home office, azt jellemzően a dolgozók többsége – nagyjából kétharmada – igénybe is veheti. A kis-, közép- és nagyvállalatoknál ez az arány inkább minden harmadik–ötödik munkavállalóra korlátozódik. Összességében a mikrocégek dolgozóinak 17, a 150–250 fő közötti vállalatoknál 13, míg a nagyvállalatoknál 21 százalék dolgozik legalább alkalmanként otthonról.

A szolgáltatói szektor viszi a prímet

Nem meglepő módon a termelő ágazatokban jóval ritkább a home office. Az építőiparban mindössze minden kilencedik, az iparban pedig minden ötödik cég kínál ilyen lehetőséget. A kereskedelem nagyjából az országos átlagot hozza, míg a szolgáltató szektorban messze a legelterjedtebb az otthoni munkavégzés: az üzleti szolgáltató cégek 55 százaléka alkalmaz távmunkát.

Ráadásul nemcsak a cégek száma, hanem az érintett dolgozók aránya is jelentősen eltér. Az építőiparban a home office lehetősége az ágazat dolgozóinak mindössze 3 százalékát érinti, az iparban 9 százalékot, a kereskedelemben 11 százalékot, míg a szolgáltatásokban már 37 százalékot. Az üzleti szolgáltatásokon belül is kiemelkedik az IT-szektor (73 százalék), a jogi és számviteli szolgáltatások (60 százalék), a műszaki tervezés és vizsgálat (56 százalék), valamint a kutatás-fejlesztés (50 százalék).

Nem várható nagy fordulat

A távmunkát alkalmazó cégek többsége nem tervez változtatást a közeljövőben: 76 százalékuk megtartaná a jelenlegi szabályokat. A szigorítást mindössze 5 százalék tervezi, míg 4 százalék inkább lazítana. A válaszadók 15 százaléka egyelőre bizonytalan.

Cégméret szerint eltérőek a várakozások: a mikrovállalkozásoknál és a 101–250 fős cégeknél kiegyenlített a növekedésre és csökkenésre számítók aránya, míg a 10–100 fő közötti vállalkozások inkább szigorításra készülnek. A nagyvállalatoknál viszont a home office további terjedése tűnik valószínűnek. Ágazati szinten leginkább az építőiparban várható visszaszorulás, a többi területen nem rajzolódik ki egyértelmű trend.