Rekordösszegeket költenek a munkahelyi jóllétre, mégis romlik a dolgozók állapota

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatai szerint 30 ország munkavállalóinak közel fele túlzott nyomás alatt dolgozik. A megkérdezettek több mint harmada nem érzi munkáját megfelelően elismertnek, míg minden hatodik munkavállaló munkahelyi erőszakról vagy szóbeli zaklatásról számolt be. Ezek a tényezők jelentős mértékben hozzájárulnak a mentális kimerüléshez és a kiégéshez.

Több jólléti beruházás, csökkenő hatékonyság

Az elmúlt években a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a mentális jóllét támogatására. 2023-ban az európai cégek közel 19,6 milliárd dollárt fordítottak munkahelyi jólléti programokra, amelyek ma már az európai munkavállalók csaknem egyharmada számára elérhetők. Ezek a kezdeményezések jellemzően stresszkezelő tréningeket, mindfulness-programokat és egyéni mentálhigiénés támogatást foglalnak magukban.

A kutatások azonban rámutatnak egy ellentmondásos jelenségre: miközben a jólléti befektetések mértéke folyamatosan nő, a dolgozók mentális egészsége összességében romló tendenciát mutat. Ez arra utal, hogy a jelenlegi programok sok esetben nem a probléma gyökerét célozzák.

Megfeledkeznek a strukturális problémákról

A tanulmányok szerint a munkahelyi mentális terhelés fő forrásai továbbra is változatlanok. Ide tartozik a túlzott munkaterhelés, a hosszú munkaidő, a bizonytalan foglalkoztatási formák, az elismerés hiánya, valamint a zaklatás és megfélemlítés. Ezeket a pszichoszociális kockázatokat a legtöbb jólléti program nem kezeli érdemben.

További nyomást jelent a munka világát átalakító gazdasági és technológiai változások gyors üteme, amelyek fokozzák az alkalmazkodási kényszert és az egzisztenciális bizonytalanságot. A tanulmányok szerint a mentális jóllét nem választható el a munkaszervezési és vezetési gyakorlatoktól.

Kísérletek alternatív munkarendekkel

Egyes európai országokban a vállalatok szélesebb körű szervezeti reformokat is tesztelnek. A négynapos munkahét bevezetésével kapcsolatos kísérletek első eredményei arra utalnak, hogy a rövidebb munkahét csökkentheti a kiégés kockázatát, javíthatja az általános egészségi állapotot, és növelheti a munkavállalói elégedettséget.

Ugyanakkor a tanulmányok szerint a munkaadók jelentős része továbbra is vonakodik attól, hogy érdemben foglalkozzon a munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal, különösen akkor, ha az szervezeti átalakítással vagy többletköltségekkel jár.

Szabályozás nélkül nehéz előrelépni

A kutatások rámutatnak arra is, hogy önmagukban a vállalati kezdeményezések nem elegendők. Azokban az országokban, ahol jogszabályok védik a munkavállalókat az egészségtelen munkaterheléstől, a zaklatástól vagy a munkaidőn túli elérhetőségtől, mérhetően kedvezőbbek a mentális egészségre vonatkozó mutatók.

Ennek ellenére még ezekben az államokban sem sikerült teljes körűen megoldani a munkahelyi mentális egészség problémáját, ami arra utal, hogy komplex, több szinten zajló beavatkozásokra van szükség.

Jelentős gazdasági következmények

A mentális egészség romlásának komoly gazdasági hatásai is vannak. A munkával összefüggő stresszhez köthető depresszió, valamint a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 100 milliárd eurós költséget jelentenek az Európai Unió számára. Ennek több mint négyötödét a munkaadók viselik a kieső munkaidő, a fluktuáció és az egészségügyi kiadások formájában.

Fontos, hogy a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt, mivel a súlyos mentális problémák kialakulása után a beavatkozás már jelentősen nehezebb és költségesebb.