Döbbenetes átrendeződés zajlik: mindent megváltoztat az AI

Első ránézésre kitűnő gazdasági helyzetről tanúskodnak az Egyesült Államok munkaerőpiaci adatai, hiszen a várt 55 ezer helyett 162 ezer új munkahely jött létre az országban. A növekedés zömét a szabadidős és vendéglátási ágazat adta 62 ezer új állással, de a kormányzati szektor (35 ezer), az építőipar (22 ezer), a feldolgozóipar (16 ezer), valamint a szociális ellátás (15,5 ezer) és az egészségügy (együtt 28 400 fő) is szépen bővült.

Ha azonban a számok mögé nézünk, kirajzolódik egy meglepő tendencia: miközben a fizikai és lakossági szolgáltatásokban tombol a munkaerőéhség, a klasszikus irodai és szellemi területek földbe álltak. A Business Insider elemzése szerint a nagyobb szektorok közül szinte csak az információs ágazatban (–23 ezer) és a pénzügyi tevékenységeknél (–11 ezer) csökkent a foglalkoztatás – derül ki a HR Portál cikkéből.

AI: nem rombol, de gyökeres változást hoz

Az információs szektor mélyrepülése nem új keletű: a technológiai és médiaipart magában foglaló területen 2022 vége óta mintegy 12 százalékkal esett vissza a dolgozók száma. Ebben a strukturális váltásban kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia robbanásszerű térnyerése.

Nicole Bachaud, a ZipRecruiter közgazdásza felhívta a figyelmet arra, hogy az AI megjelenése kifejezetten az információs szektorban fékezi a létszámbővülést. Ez ugyan nem jelenti a szellemi munkák teljes eltűnését – a professzionális és üzleti szolgáltatásoknál például 0,7 százalékos növekedést mértek egy év alatt –, de az AI alapjaiban írja át a meglévő feladatköröket és azt, hogy pontosan milyen típusú tudásra van kereslet a cégeknél.

Munka nélkül

A kedvező főszámok ellenére az álláskeresők hétköznapi valósága drámai. Jelenleg több mint egymillió ember áll legalább 27 hete – azaz több mint fél éve – munkaviszony nélkül. Ez a tendencia azért szokatlan és kifejezetten aggasztó, mert a hosszan tartó munkanélküliség ilyen magas aránya korábban kizárólag mély gazdasági recessziók idején vagy azok közvetlen utóhatásaként jelentkezett. Most viszont nincs egyértelmű gazdasági válság, ami magyarázatot adna arra, miért rekednek kívül a rendszeren tömegek hosszú hónapokra.

A külső gazdasági magyarázatok hiánya súlyos lelki csapdába ejti az érintetteket. Ofer Sharone, a Massachusettsi Egyetem szociológusa rámutatott: amikor a piacon látszólag minden rendben van, mégis elmarad a siker, az álláskeresők elkerülhetetlenül önmagukban kezdik keresni a hibát. Jó példa erre Jeremy Spiegel, aki több mint húsz év szakmai tapasztalattal, korábbi kiadói igazgatóként már két éve próbál sikertelenül elhelyezkedni. A sorozatos visszautasítások után a sokadik “nem Önnel van a baj, hanem velünk” válasz ellenére is elkezdte megkérdőjelezni saját alkalmasságát, ami felőrli az álláskereséshez szükséges önbizalmat.

A folyamat legfőbb tanulsága, hogy az új munkahelyek szimpla száma már nem mutatja meg, milyen esélyekkel indul egy álláskereső.

• Miközben az építőipar vagy a vendéglátás nyeli a munkaerőt, a fehérgalléros pozíciókat a technológiai fejlődés és a piaci átrendeződés együttesen szorítja satuba.
• A mai szellemi munkavállalóknak így nemcsak az embertelenül erős konkurenciával kell megküzdeniük, hanem egy olyan gyorsan átalakuló piacon kell boldogulniuk, ahol napról napra megváltozik az is, hogy egyáltalán milyen készségekre és feladatok elvégzésére van szükség.