Ilyenek lesznek a jövő irodaházai!

Az egyes szcenáriók többféle vizsgálati módszer felhasználásával készültek, itt említhetjük meg a környezeti szkennelést, a jelalapú előrejelzést és a mélyreható interjúkat a szakértőkkel. A változás mozgatórugóit pedig az ún. STEEP (szociológiai-technológiai-gazdasági-környezeti-politikai) modell alapján elemezték.

Az egyes forgatókönyvek elkészítésében segítséget jelentettek a Gdansk Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatói által készített spekulatív tervek is, amelyek jelenlévő urbanizációs problémák lehetséges megoldásait mutatják be. Persze ezek a forgatókönyvek nem függetlenek egymástól, akár egyszerre is megjelenhetnek a jövőben.

1. Az emberekért és az emberek által – befogadás és sokszínűség

Az irodaépületeket még nagyobb nyitottság és hatékonyság fogja jellemezni a bérlők különböző csoportjainak életkora, neme, tapasztalata és a szükségletei vonatkozásában. Különböző tanulmányok is megerősítik, hogy a befogadó és nyitott munkakultúrát alkalmazó vállalatok nyereségesebbek, mint azok a versenytársaik, akik kevésbé diverzifikálják a foglalkoztatást. Az adott tér változatos és sokrétű közössége, amelybe mind a bérlők, mind a szomszédos épületek lakói beletartoznak, egyre fontosabbá válik. A helyi közösség egyre aktívabban vesz részt az épületek és az irodaházak életében, és a szokásos munkaidő után is használják a helyet, hogy az valóban teljesen integrálódjon a városszövetbe és az ott lakók életébe. Közösségi programok, előadások, rendezvények helyszíne lehet az irodaház, a belső kertekben a lakók is regenerálódhatnak szabadidejükben.

2. A természettel szimbiózisban

Ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy a jövőben minden épület zöld lesz, és nem csak technológiai értelemben, hanem a valódi természetre vonatkozóan is. Így zöld teraszok, tetők, homlokzatok, belső vagy külső kertek veszik körbe majd a bérlőket, mindenhol növények kapnak helyet. A vegetáció jelenléte már nemcsak díszítőelem lesz, hanem ez arra is utal, hogy az emberek gondolkodásmódja megváltozik, és erőteljes igény lesz arra, hogy a civilizáció visszatérjen a természethez, és az együttélés harmonikus legyen. Ez azért is égető probléma, mert az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a Föld népességének 70%-a városlakó lesz, vagyis nagyon körültekintően kell bánnunk a természeti erőforrásokkal, hiszen az ökológiai normák hatással vannak az egészségünkre és a jóllétünkre is. A fenntartható zöld fejlődés lehetővé teszi számunkra, hogy jelentősen korlátozzuk a CO2-kibocsátást és a nem megújuló energiaforrások használatát, illetve hozzájáruljunk a levegő minőségének javításához.

3. Független és önfenntartó

Minden épület a jövőben autonóm egység lesz, vagyis képes lesz működni a külső infrastruktúrától függetlenül is. Az épületek  az energiaigény 100% -át teljes mértékben képesek lesznek kielégíteni a bérlői követelményekkel összhangban. Az ilyen irodaházakban a felhasználók biztonsága nagyon magas, hiszen a váratlan események, mint például a különböző kataklizmák, hirtelen időjárási változások, terrortámadások vagy akár egyszerű hibák miatt bekövetkező üzemzavarok kiküszöbölhetők lesznek. Az épületek olyan helyekké válnak, amelyek képesek lesznek élelmiszert, zöldségeket és gyógynövényeket termelni, egyfajta vertikális természeti helyekké változnak az ingatlanok.

4. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság

Az irodaházak a jövőben képesek változni az idő múlásával, hiszen rugalmasan alkalmazkodnak majd a felhasználókhoz mind formájuk, mind funkcionalitásuk tekintetében. Ezt a forgatókönyvet olyan tendenciák táplálják, mint a modularitás, a multifunkcionalitás, a dinamika és alkalmazkodás. A fejlett technológiák lehetővé teszik az épületek hatékony átalakítását a bérlők aktuális igényeitől függően. A modern irodaépület egy fluid és dinamikus tér, amely folyamatosan alkalmazkodik az adott munkavállaló és vállalat igényeihez. A bérlők képesek lesznek a helyiséggel való interakcióra és saját magukhoz igazíthatják a tereket (pl. bútorok, mozgatható falak, a világítás stb.).

5. Láthatatlan építmények

Az épületek a városlakók számára láthatatlanná válnak, vagyis nem csak a környezetükhöz idomulnak teljes mértékben, hanem bizonyos szempontból a városokból is eltűnnek a legújabb megoldások és technológiák felhasználásával. Ez a forgatókönyv válasz is lehet arra, hogy a városokban csökken a számításba vehető hely, ezért okosan kell építkezni, valamint  így felértékelődik a már meglévő kulturális örökség, és az új épületek nem változtatják meg a történelmi városképet. A homlokzatok felépítésére már olyan technológiai szempontból korszerű metaanyagok állnak rendelkezésre, hogy az épületek szinte láthatatlanok a járókelők számára. Nem lesznek problémák az épület árnyékával, és nem változtatják meg a városképet. Például a hatalmas üvegfelületeken visszatükröződik a környező épületállomány vagy a kék ég jelenik meg stb.