Magyarok! Irány a Szilícium-völgy!

A 80-as években, Ronald Reagan elnöksége után csak George W. Bush merte elővenni a heves indulatokat kiváltó bevándorlási reformot. Bush tervezetét 2007-ben saját pártja, a republikánusok buktatták meg, mert enyhítés helyett kemény leszámolást akartak az illegális bevándorlókkal. A tavalyi elnökválasztáson komoly politikai erőt képviselő hispánok nyomására ezúttal kedvezőbb fogadtatásra találhat a reform, amely egyszerre kívánja […]

A 80-as években, Ronald Reagan elnöksége után csak George W. Bush merte elővenni a heves indulatokat kiváltó bevándorlási reformot. Bush tervezetét 2007-ben saját pártja, a republikánusok buktatták meg, mert enyhítés helyett kemény leszámolást akartak az illegális bevándorlókkal. A tavalyi elnökválasztáson komoly politikai erőt képviselő hispánok nyomására ezúttal kedvezőbb fogadtatásra találhat a reform, amely egyszerre kívánja a határokat megerősíteni, az országban tartózkodó közel 12 millió illegális bevándorló sorsát rendezni és egyben megakadályozni a további áradatot. Nem utolsó sorban pedig bizonyos területeken liberalizálni szeretné az eddigi szigorú vízumpolitikát.

A magasan kvalifikált munkaerő tengerentúlra csábítását mindkét párt és Barack Obama maga is támogatja. Amerikát, a nagy olvasztótégelyt mindig is a bevándorlók újabb és újabb  hullámainak tehetsége, bizonyítási kényszere, innovációs képessége vitte előre. Minden negyedik amerikai értelmiségi külföldön született. Ez az arány a Szilícium-völgyben még magasabb: Santa Clara és San Mateo városban négy diplomásból három külföldi. Ha csak a Szilícium-völgy sztárjait nézzük, a Google-alapító Sergey Brin orosz, a Yahoo-alapító Jerry Yang tajvani, Steve Jobs apja szíriai volt. De magyar bevándorlók is gazdagították a komputeripart: Andy Grove az Intel vezérigazgatójaként lett elismert, Charles Simonyi a Microsoft alapítójaként kezdte nagy ívű pályáját, az erdélyi Bock László a Google alelnöke. Bock egyébként már a 2007-es kongresszusi  meghallgatáson is érvelt a vízumpolitika enyhítése mellett.

A Szilícium-völgy legújabb külföldi szuperfogása egy angol tinédzser, a 17 éves Nick D’Aloisio, akinek mobilkészülékekre készített újságolvasó programját, a Summly-t 30 millió dollárért vásárolta meg a Yahoo. D’ Aloisio a Yahoo 1994-es alapítása után született. A világ leggazdagabb középiskolása – aki máris a cég alkalmazottja – egyelőre Angliában akarja befejezni a gimnáziumot. A jelenlegi törvények szerint évente 65 ezer munkavállalói engedélyt jelentő H-1B vízumot bocsátanak ki az Egyesült Államokban. A keretet hónapok alatt kimerítik. A Facebook kénytelen volt 80 mérnökét európai irodájában, Dublinban elhelyezni, mert nem tudta őket kaliforniai központjába behozni.

A komputervezetők azért is lobbiznak, hogy az Amerikában tanuló külföldi diákoknak, a PhD-fokozatot szerzőknek ne kelljen visszamenni hazájukba, amikor a diák- vagy a kutatóvízumuk lejár, hanem rögtön Amerikában hasznosíthassák tudásukat. Előnyben vannak a természettudósok, informatikusok, mérnökök, matematikusok. Új típusú vízum kibocsátását is szorgalmazzák azoknak a kezdő vállalkozóknak, akik 100 ezer dollárt össze tudnak szedni az induláshoz, és amerikai munkásokat alkalmaznak. A high tech vezetők legalább a vízumok megduplázását követelik, vagy azzal fenyegetőznek, hogy külföldre telepítik részlegeiket. A munkahelyek kivitelétől pedig reszketnek az amerikai hatóságok.
 

SOCIAL BOX