A régióban Magyarország lehet az innovációs központ

Magyarországon 2012-ben GDP arányosan 1,2 százalék, vagyis 336 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre és innovációra (K+F+I), s ennek kétharmadát az üzleti szféra állta. A következő európai uniós költségvetési időszakban 24 milliárd euró – 6700 milliárd forint – közösségi forrással számolhatunk 2014-20 között. Ennek 60 százaléka megy majd gazdaságfejlesztésre, most ugyanez a mutató 16,6 százalék. A tervek […]

Magyarországon 2012-ben GDP arányosan 1,2 százalék, vagyis 336 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre és innovációra (K+F+I), s ennek kétharmadát az üzleti szféra állta. A következő európai uniós költségvetési időszakban 24 milliárd euró – 6700 milliárd forint – közösségi forrással számolhatunk 2014-20 között. Ennek 60 százaléka megy majd gazdaságfejlesztésre, most ugyanez a mutató 16,6 százalék. A tervek szerint a hétéves keret 6 százaléka juthat K+F+I-re, ez 400 milliárd forintot jelent.

A kormány szándéka az, hogy 2020-ra 1,8 százalék legyen a GDP-arányos K+F+I ráfordítás Magyarországon.  Az államtitkár nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az új időszakban kitüntető szerephez jut majd a pénzügyi közvetítő rendszer. E téren nagyot léptünk előre: 2011-ben a térségben befektetett kockázati tőke 42 százaléka jutott Magyarországnak, és 124 százalékos volt a növekedés 2010-hez képest. Magyarország ezzel 2011-ben a 6. helyen kötött ki Európában, s 5. helyen végzett az EU-ban.

Azt is látni kell, hogy ebben az innovációs folyamatban rendszerint a kis, start-up cégek hozzák az igazi újdonságokat és nagyvállalatok biztosítják azok piaci megjelenését. Magyarország a 9. leginkább nyitott gazdaság a világban, exportjának egyötöde magas hozzáadott értékű, high-tech termék. Ez a  mutató Kelet-Közép-Európában szintén a legmagasabb.
 

SOCIAL BOX