Jó hírek a magyar bankrendszerről

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított elemzésükben kimutatták, hogy a nyugat-európai anyabankok közép- és kelet-európai kitettségeinek leépítési folyamata a térségen belül Magyarországot érintette a legsúlyosabban. A ház adatai szerint 2011 közepe óta a magyar bankrendszertől hozzávetőleg 12 milliárd euró külső finanszírozást vontak meg; ez az érintett bankok teljes kötelezettségállományának […]

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított elemzésükben kimutatták, hogy a nyugat-európai anyabankok közép- és kelet-európai kitettségeinek leépítési folyamata a térségen belül Magyarországot érintette a legsúlyosabban. A ház adatai szerint 2011 közepe óta a magyar bankrendszertől hozzávetőleg 12 milliárd euró külső finanszírozást vontak meg; ez az érintett bankok teljes kötelezettségállományának 9 százalékát tette ki.
   
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban “a jó hír az”, hogy az euróövezetet sújtó piaci feszültségek 2012 közepe óta tartó enyhülése nyomán érezhetően javult az európai felzárkózó gazdaságok bankrendszereinek külső finanszírozási környezete is. Ezt jelzi, hogy a térségi bankok külső finanszírozási forrásainak szűkítési folyamata az elmúlt hónapokban a korábbinál már sokkal lassabb volt, különösen Magyarországon és Lengyelországban. A külső finanszírozás eddig is jóval stabilabb volt Romániában és Csehországban. Csehország esetében ez “nem túl meglepő”, a cseh bankrendszer likviditása ugyanis igen erőteljes, és a cseh pénzügyi szektorban nincsenek meg azok a sebezhetőségek, amelyek a térség többi gazdaságának bankrendszereit jellemzik – hangsúlyozták keddi elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.
   
A Capital Economics londoni szakelemzői szerint biztató az is, hogy a térségi bankrendszerek betétállománya “tisztes ütemben”, éves átlagot számolva hozzávetőleg 5 százalékkal növekszik, “még Magyarországon is”, pedig a magyar bankrendszer a legutóbbi időkig is csak küszködések árán tudta növelni betétállományát. A betétállományok stabilabb finanszírozási forrást jelentenek a tulajdonosi hitelnél, ugyanakkor Magyarországnak, Lengyelországnak és főleg Romániának még igen hosszú utat kell megtennie addig, hogy a hitelkihelyezéseket teljes mértékben a hazai betétállományokból tudják finanszírozni. Ráadásul ezek a gazdaságok továbbra is sebezhetők egy esetleges hitelpiaci krachtól, ha valamely külső sokk érné őket – áll a Capital Economics keddi londoni helyzetértékelésében.
   
A cég szakértői szerint azonban az összkép azt mutatja, hogy a tulajdonos bankok forrásszűkítő hatású tőkeáttétel-leépítési folyamatának intenzitása most már enyhül, és ennek révén az alig egy évvel ezelőttinél is már sokkal kisebb egy fájdalmas bankválság kockázata a térségben. Az a tény viszont, hogy a kitettségek leépítési folyamata még mindig tart, és ehhez – a pénzügyi válság előtti, robbanásszerűen bővülő hitelkiáramlás örökségeként – magas arányú nem teljesítő kinnlevőség-állomány járul, azt jelenti, hogy a térség gazdaságaiban még egy ideig feszesek maradnak a hitelkondíciók – jósolták keddi elemzésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.
   
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott elemzői kedden Londonban ismertetett térségi helyzetértékelésükben mindazonáltal megállapították, hogy a magyar bankszektorban az idei első negyedévben gyakorlatilag leállt a külső finanszírozási források kivonásának folyamata. A JP Morgan közgazdászai is kiemelik, hogy a nyugat-európai anyabankok kitettségeinek leépítési folyamata a közép- és délkelet-európai térség egészén belül – a GDP-arányos finanszírozás-szűkítés alapján számolva – Magyarországot érintette a legnagyobb mértékben. A ház szerint a folyamatot valószínűleg erősítette a magyar kormány adópolitikája, amely keményen sújtotta a jórészt külföldi tulajdonú magyar bankrendszert.

Kedvező fordulatként azonban a márciusi adatok már a rendszerszintű külső kötelezettségállomány kismértékű nettó növekedését jelzik – hangsúlyozzák keddi elemzésükben a JP Morgan londoni szakértői. A ház kedvező fejleményként emeli ki azt is, hogy a magyar bankszektor kinnlevőség-betétállomány rátája jelentősen csökkent. A JP Morgan elemzői közölték: saját becslésük szerint a magyar bankrendszerben ez a ráta 2008-ban 160 százalék volt, idén márciusra azonban 110 százalékra zsugorodott. A cég keddi előrejelzése szerint a mutató az idei év végére 100 százalékra csökken tovább.
 

SOCIAL BOX