Megtorpant az infláció

Az áprilisi 1,7 százalék és a májusra szóló 1,9 százalékos elemzői várakozások közé szorult be a múlt havi infláció. Az előző év azonos időszakához képest átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek az árak, az előző hónaphoz képest viszont 0,1 százalékkal csökkentek a KSH adatai szerint. Egy év alatt az élelmiszerek ára átlag felett, 3,7 százalékkal nőtt, szokás […]

Az áprilisi 1,7 százalék és a májusra szóló 1,9 százalékos elemzői várakozások közé szorult be a múlt havi infláció. Az előző év azonos időszakához képest átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek az árak, az előző hónaphoz képest viszont 0,1 százalékkal csökkentek a KSH adatai szerint. Egy év alatt az élelmiszerek ára átlag felett, 3,7 százalékkal nőtt, szokás szerint az idényáras élelmiszerek drágultak a leginkább. A burgonya kilója tavaly májusban például 101 forint volt, most 253. A szolgáltatásoknál a MÁV jegyáremelése húzta fel 4,1 százalékra az indexet, de a legnagyobb, 9,8 százalékos átlagos drágulást az élvezeti cikkeknél mérték.

A piacvezető magyar cigaretták árában a tavaly májusi jövedékiadó-emelés akkor minimum negyvenforintos drágulást eredményezett, ennyivel tolta feljebb a bázist. Miután az egy évvel ezelőtti áremeléssel magasra állították a mércét, ez a belépő hatás most az infláció csökkenésének irányába hatott. Az elemzők többsége ezt a hatást mérte föl rosszul. Az inflációt leszorító tételek között az átlagosan 8,5 százalékkal csökkenő energiaárak és az 5,1 százalékkal olcsóbb üzemanyagok vitték a prímet.

Az előttünk álló időszak inflációját – a bázishatások mellett – döntően az újabb rezsicsökkentések adagolása határozza meg. Júliusban a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak, valamint a palackos gáz árának tízszázalékos mérséklése nyomja le az árindexet, míg a kéményseprés alapdíjának megfelezése semmilyen hatással nem lesz az inflációra, tekintettel arra, hogy nem szerepel a KSH statisztikájában folyamatosan nyomon követett tételek között. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter októberre időzítette a földgáz, a távhő és az áram következő, tízszázalékos árcsökkentését. A megcélzott 30 százalékhoz még hiányzó vágás időpontja még kérdéses, de alighanem közel lesz a jövő évi választásokhoz, hogy hatása ne veszhessen ködbe.

A most induló fogyasztási boom – amire az áprilisban éves szinten 3,4 százalékkal megnőtt kiskereskedelmi forgalomból következtetnek a derűlátóbb elemzők – árfelhajtó hatásait egyelőre nem tükrözik az inflációs adatok. A tartós fogyasztási cikkek 1,8 százalékkal még mindig olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt, azaz a gyártók még nem tudták érvényesíteni áraikban megnövekedett költségeiket, illetve – importáru esetén – a forint gyengüléséből fakadó drágulást sem tudták áthárítani. Ezt akkor tehetik majd meg, ha a reálbérek növekedése és a rezsicsökkentés miatt megnövekedett vásárlóerő dinamikusan erősödő keresletet támaszt a termékeik iránt. Ez azonban még messze van. Elemzők szerint ősszel új negatív csúcsot állíthat fel az infláció, amelynek szeptemberi értékét az 1-1,3 százalékos sávba várják, míg 2012-t két, 2013-at három százalék körüli árindexxel jellemzik.

Miután inflációs nyomás gyakorlatilag nincs, a 4,50 százalékon álló alapkamat további 25-25 bázispontos csökkentését valószínűsítik a szakértők, de négy százalék alatti rátával egyelőre nem számolnak. Ha a nemzetközi befektetői hangulat romlása az euróárfolyamot tartósan a 300 forintos szint fölé nyomja, és tovább emelkednek az állampapírhozamok, akkor a monetáris tanácsnak szünetet kell tartania a kamatvágási sorozatban – állítják egybehangzóan a hazai elemzők.

SOCIAL BOX