Kevés a facility menedzser

A válasz a szakma összetettségében rejlik. “Ahogy korábban elegendő volt a mérnöki, műszaki ismeret, úgy a szakma napjainkra egyre inkább eltolódik a szolgáltatásmenedzsment irányába is, azaz egyre inkább elvárás a megfelelő kommunikációs készség és gazdasági rálátás is” – összegzi Gönczi Tamás, a Pedersen & Partners vezető tanácsadója. Az pedig ritka, hogy ilyen sokirányú érdeklődéssel, tudással […]

A válasz a szakma összetettségében rejlik. “Ahogy korábban elegendő volt a mérnöki, műszaki ismeret, úgy a szakma napjainkra egyre inkább eltolódik a szolgáltatásmenedzsment irányába is, azaz egyre inkább elvárás a megfelelő kommunikációs készség és gazdasági rálátás is” – összegzi Gönczi Tamás, a Pedersen & Partners vezető tanácsadója. Az pedig ritka, hogy ilyen sokirányú érdeklődéssel, tudással egy ember rendelkezzen, habár Gönczi szerint a helyzet egyre kedvezőbb: “Lassú javulást tapasztalunk a kiválasztások során, és hozzá kell tenni, hogy az elvárások is eltérőek a különböző épületek esetében.”

Minden épület mögött áll egy facility menedzser

Ahhoz, hogy pontosan megértsük, mi lehet egy facility menedzser feladata, hatásköre, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy jellemzően mely épületek esetében alkalmaznak ilyen területről szakembereket. A facility menedzser nem más, mint például irodaházak, bankok és pénzintézetek, közintézmények (színházak, kórházak, stb.), szállodák, sportlétesítmények, üzlethálózatok, bevásárlóközpontok, ipari vagy logisztikai parkok üzemeltetési vezetője. Feladatköre állhat az adott épület(ek) teljes körű műszaki üzemeltetéséből, a különböző infrastrukturális szolgáltatások (például energetika, takarítás, őrzés-védelem, zöldterület gondozás, hulladékkezelés, környezet-, egészségvédelem és munkabiztonság) megszervezéséből, és akár kiterjedhet az irodabérlet, a biztosítás vagy az ingatlannal összefüggő egyéb feladatok megszervezésére is. Több megnevezéssel is illethetjük a pozíciót: faciliy menedzser, létesítménygazdálkodó, létesítmény(ingatlan)üzemeltető. Ha állást keresünk, könnyen találkozhatunk az elnevezések bármelyikével. “Érdemes elolvasni alaposan a feladatokat, elvárásokat, és annak fényében eldönteni, hogy felül- vagy alulképzettek vagyunk-e az adott pozícióra, mert minden cégnél kicsit máshová helyezik ezt a szerepkört” – tanácsolja Gönczi Tamás.

Kevés a megfelelően képzett szakember: mi kell ehhez a szakmához?

A facility menedzser ma Magyarországon hiányszakma, de nincs ez máshogy máshol sem Gönczi Tamás meglátása szerint, hiszen a hiány a terület összetettségéből fakad. Ahogy korábban is említette, a műszaki ismeretek mellett egyre inkább elvárás a megfelelő kommunikációs készség és gazdasági rálátás, hiszen a facility menedzsernek értenie kell, hogy összességében mi történik a cégnél. Az elvárások épületenként változhatnak. Termelő vállalatok esetében például egy órányi gépleállás akár 100 millió forintos kiesést is okozhat. Ezért a létesítménygazda krízismenedzser is egyben, akinek pontos tervvel kell rendelkeznie minden eshetőségre, főleg az olyan jellegűekre, amelyek a termelést érinthetik (például áramkimaradás, hűtő-fűtő rendszerek meghibásodása, stb). Irodaházak esetében nagyon hamar meg kell találnia a hangot a bérlővel, és mielőbb orvosolni az adott problémát (például beázás, elromlott klíma). Ilyenkor a facility menedzsernek mérlegelni kell azt is, hogy az ügyfél elvárása valós igény-e.

“A létesítménygazdálkodás nem pusztán műszaki kérdés, hanem szolgáltatásmenedzsment” – erősíti meg Gönczi Tamás megállapítását Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető igazgatója. A létesítménygazdálkodással foglalkozó cégnél is tapasztalják, hogy hiány van jó szakemberekből. Náluk a sokéves gyakorlat az, hogy általában mérnökökkel (főképp gépész-, építő- vagy villamosmérnök) töltik meg az üres helyeket, mert tapasztalatuk szerint a létesítménygazdálkodás a műszaki és gazdasági terület között félúton helyezkedik el, de a mérnökök könnyebben tanulnak bele a gazdasági folyamatokba, mint fordítva. Mivel nehéz jó munkaerőt találni, ezért ők általában a már meglévő kapcsolati rendszerükből vesznek fel új, már releváns szakmai tapasztalattal rendelkező dolgozókat, ami mellett folyamatosan zajlik a szakmai utánpótlás képzése is – teszi hozzá Décsi Gábor.

A megfelelő műszaki szakértelem, gazdasági rálátás, kommunikációs készség mellett nagy szükség van még szervezőkészségre, alázatra és problémamegoldó hozzáállásra is – hangsúlyozzák a szakemberek, hiszen a facility menedzsment hatványozottan olyan terület, ahol gyorsan, hatékonyan és mindeközben empatikusan kell cselekedni. Legalább egy idegen nyelv, leginkább az angol tárgyalási szintű ismerete ezen a területen is elengedhetetlen.

Tippek pályaválasztóknak, pályakezdőknek

Gönczi Tamás azt javasolja, hogy akit ez a terület érdekel, először is döntse el, hogy pontosan mely üzemeltetési ágban képzeli el magát, és annak megfelelően tanuljon, gyűjtse a tapasztalatokat. Akit a gyárak, modern, zöld technológiák érdekelnek, az tanuljon gépészmérnöknek vagy építészmérnöknek, akit pedig az irodaház üzemeltetés vonzana inkább, az műszaki vénája mellett erősítse kommunikációs képességeit, gazdasági ismereteit. “Manapság a fiatalok nagyokat akarnak ugrani, és kihagynak lépcsőket, amit semmiképp sem javasolok, hiszen a szakmában szerzett tapasztalat nagyon sokat számít” – teszi hozzá Gönczi.

A területre különösen igaz, hogy nagy szerepe van annak, hogy az illető a gyakorlatban mit tanul meg, de intézményi keretek között is zajlik képzés például a Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében és az Edutus Főiskola szakirányú továbbképzésén.

SOCIAL BOX