Ötéves a megújított Gozsdu-udvar

A jelen zárójelbe tette őket, a szétdúlt régi utcákban azóta romló romok meg steril és vitatható minőségű új társasházak állnak, amelyek fölényes tudatlansággal hánytak fittyet az évszázados településszerkezetre. A felújított tömbökben pedig gyakran néhány év alatt vett egészen más irányt az élet: a válság megtette hatását. Az eredeti – még a válság előtti – koncepció […]

A jelen zárójelbe tette őket, a szétdúlt régi utcákban azóta romló romok meg steril és vitatható minőségű új társasházak állnak, amelyek fölényes tudatlansággal hánytak fittyet az évszázados településszerkezetre. A felújított tömbökben pedig gyakran néhány év alatt vett egészen más irányt az élet: a válság megtette hatását. Az eredeti – még a válság előtti – koncepció amolyan lakóparkos volt: legyen benne minél több kisebb- nagyobb lakás, mert az hozza az izraeli, ír és spanyol vevőket és a profitot. A Király utcában 2007-2008 körül egymástól száz méterre és egyszerre nyílt meg két hibrid átjáróházkomplexum, a Paulay Ede utcáig átfutó Central Passage és a Dob utcáig húzódó felújított, kibővített Gozsduudvar. A spanyol FADESA vállalkozása dőlt be előbb és látványosabban – felül, a lakásokban élnek, de a földszinti nyilvános közlekedőrész üzletek nélkül lényegében halott.

Pezsgő élet helyett a Gozsduba is inkább a nyomasztó csend költözött a gazdasági válság kiteljesedésével. Az üzlethelyiségeket inkább galériáknak adták ki (nálunk ez nem a virágzás, hanem a válság jele), az emeleteken pedig leginkább olyan külföldi befektetők vásároltak lakást, akik aztán sosem költöztek be. A Gozsduudvart sokáig a bukta kétes aurája lengte körül, a megoldás aztán a Kazinczy utca és a terjeszkedő romkocsmanegyed felől érkezett. Először csak néhány decens kávézó nyílt, aztán jött a Gouba névre hallgató vasárnapi piac, egy éve pedig igazi generációs és vendéglátós robbanás következett. Az összeérő teraszok vendégeit csak mérsékelten érdekli, hogy az egykori gettó közepén ülnek, illetve ott, ahol az Underworld filmbéli vámpírjai és vérfarkasai csaptak össze.

De mit kell tudni a Gozsdu-udvarról? A névadó, Gozsdu Manó román ügyvéd és a magyar parlament politikusa volt, aki halála előtt azzal a céllal hozta létre a Gozsdu Alapítványt, hogy vagyonából hazai román diákok továbbtanulását támogassa. Az 1902- ben elkezdett, hét házból és hat udvarból álló passzázsos óriástömb a maga idejében Közép-Európa egyik legnagyobb és legérdekesebb átjáróházának számított, de mire elkészült, sorsát ugyanúgy egy gazdasági válság írta át. (Az alapítvány megbízásából Cziegler Győző, a Széchenyi fürdő és a Központi Statisztikai Hivatal építésze tervezte, a 2008-as átalakítást pedig a Mérték Stúdió végezte.) Kisváros lett tehát a kisvárosnyi zsidó negyedben, de inkább kispolgári, mint nagyvilági: az egymásba nyíló udvarokban apró boltok, ötvös- és iparosműhelyek nyíltak.

Ez a passzázs és az átjárhatóság hozta el a mostani felvirágzást is: mint egy tengely uralja az épületet, és csak csalogat, csalogat befelé. Elöl a Kolor (ahonnan állítólag manapság az esti romkocsmatúrák startolnak), aztán jön a Spíler, a Yiddishe Mamma Mia, a Vian – teraszok, ételek és italok pazarló változatossága. És még beljebb a BeerCo kissé őrült sörözője vagy a 2 Spaghi magyarul alig beszélő olaszai, akik helyben készítik a fantasztikus tésztáikat – erre, a Dob utcai kijárat felé közeledve azért még akad kiaknázatlan hely. A formátumváltásnak kifejezetten kedvezett, hogy a lakások többsége közben apartmanná alakult át, a zaj lakókat nem zavar, a külföldi romkocsmázók pedig gyakran az ablakból kinézve dönthetik el, hogy érdemes- e már lemenni. E funkcióváltással ma már kevésbé számít, hogy a lakások belmagassága csak 270, annál jobban működik viszont ez a földszinti átjárhatóság, amely már évtizedekkel korábban is szerepelt a – később amúgy elhalt – önkormányzati tervekben.


Mert miközben az átalakuláson lelkendezünk, ne feledjük a múltat sem. Vajon mitől működik ez a kiülős helyekkel dúsított hosszú átjáró? A 150 évvel ezelőtti belváros igen gyorsan, a hosszú és viszonylag keskeny szántóföldparcellák vonalait követve épült ki – ebből adódott a szűk utcafrontos, de a nagy udvar körül körbefutó ganggal és befelé néző ablakokkal megoldott pesti bérházak prototípusa is. A keskeny és mély telkek alkotta tömbök között tehát éppen e passzázsok szolgáltak, szolgálhatnak megoldással: ahol korábban szolgalmi utakkal tették megközelíthetővé és eladhatóvá a telkek belső részeit, most ilyen átjárókkal, gyalogosutcákkal nyithatják meg és tehetik értékesebbé a hátsó traktusokat. A Dob utcától a Király utcáig ezt tudja a Gozsdu- udvar is, és ha a múlt szerencsésen ismétli önmagát, bontani sem kell mindenképpen ahhoz, hogy építeni tudjunk.

A romkocsma-forradalom kreatív városfejlesztése pedig, úgy látszik, akár ötévente képes vaskos meglepetéseket szállítani.

SOCIAL BOX