Gyenge a magyar versenyképesség

Három helyet rontott Magyarország a svájci davosi tanácskozásból létrehozott Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában. 2013-ban hazánk a vizsgált 148 ország közül a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 28 országa közül a 24. Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amit Szingapúr és Finnország […]

Három helyet rontott Magyarország a svájci davosi tanácskozásból létrehozott Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában. 2013-ban hazánk a vizsgált 148 ország közül a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 28 országa közül a 24. Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amit Szingapúr és Finnország követ. Németország két helyet javítva, idén a negyedik. A legkevésbé versenyképes EU-tagállam Görögország (91.), Szlovákia (78.) és Románia (76.). A visegrádi országok közül Csehország a 46. (7 helyet rontva), míg Lengyelország a 42., ezzel pedig a régió legversenyképesebb államává vált, helyet cserélve Csehországgal. A legtöbb helyet javító ország az EU-ban Málta (47-ről 41-re), valamint Horvátország (81-ről 75-re), míg a legtöbb helyet Csehország után Szlovákia (71-ről 78-ra), és Olaszország (42-ről 49-re) rontotta. Az új tagállamok közül Észtország számít a legjobbnak (32.). Az unióban egyértelmű a különbség: az északi államok versenyképesebbek a délieknél, a nyugatiak a keletieknél.

A svájci szervezet versenyképességi indexében több mint száz összetevőt vizsgálnak országonként – statisztikai adatokból és vállalatvezetői felmérések eredményeiből nyerik a 20 ezer imputadatot, amelyből bonyolult súlyozási eljárás után alakulnak ki a versenyképességi indexek. (Az indexek így önmagukban nem értelmezhetők, csak egymással összevetve – országonként, vagy időben). A vizsgálat tárgya a termelékenység bővülésének tizenkét pillére, külön index készül az országok intézményi hátteréről, infrastruktúrájáról, árupiaci fejlettségéről, innovációjáról: minél jobb eredményt érnek el itt az országok, annál jobb lesz a helyezésük a versenyképességi rangsorban.

Az EU28 versenyképességi pontszáma például 4,7 lett, ami jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államok (5,48), valamint Japán (5,4) száma. A képet tovább árnyékolja, hogy a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országok pontszáma (4,43) alig valamivel kevesebb, mint az Európai Unióé összesen. Ha csak az EU15-re nézzük meg ugyanezt, akkor kicsivel jobb a helyzet (5,01), ám míg így is messze elmarad az USA-tól és Japántól. Az új EU-tagállamok versenyképességi pontszáma pedig 4,33 – rosszabb, mint a BRIC-országoké. A világ összes többi országának (tehát az USA, Japán, EU és BRIC nélkül) átlagos pontszáma pedig 3,61.

Az Európai Unió egyetlen tényezőben jobb, mint legnagyobb versenytársai (USA és Japán), ez pedig meglepő módon a makroökonómiai mutatók terén mutatkozik meg. Habár az EU teljesítményét és megítélését jelentősen rontják déli tagállamai (különösen Görögország), aggregált makropénzügyi mutatói még így is jobbak, mint az Egyesült Államoknak vagy Japánnak. A Közösség problémái tehát inkább a többi versenyképességi pillérből származnak; jelentős az EU lemaradása az innováció, az üzleti komplexitás területén, ami nagyrészt annak tudható be, hogy Európában továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek (mind a jövedelemben, mind a termelésben), ami jelentősen csökkenti az EU piacméretét a versenytársakéhoz képest.

Ami a visegrádi országokat illeti, a versenyképesség romlása itt is szembeötlő. Lengyelország az egyetlen tagállam, amelynek nem csökkent jelentős mértékben a pontszáma, a többi ország esetében azonban komoly mértékű pozícióvesztésről beszélhetünk. Ennek oka – írja a Világgazdasági Fórum partnerintézeteként közreműködő Kopint-Tárki – nagy valószínűséggel az, hogy a válság után nem sikerült az országok gazdasági szerkezetét úgy átalakítani, hogy az a hosszú távú növekedési pályára tudjon állni. Míg 2007-ben a V4 országok elhelyezkedése a 45. hely körül volt, addig 2013-ban már az 57. helyezés körül találjuk.

A visegrádi országok egyetlen alapmutató tekintetében sem előzik meg az Európai Unió átlagát. Bár makropénzügyi mutatókban majdnem az összes tagállam jobban teljesít az EU-nál (4,84 pont), Magyarország eredménye lehúzza a régió átlagát (4,82 pont, Magyarország nélkül a V3-átlag 4,93 pont lenne). Ha a régiót önmagához nézzük, akkor kitűnik, hogy egészségügy és alapoktatás terén jóval jobbak a visegrádi országok, mint amit egyéb pontszámai indokolnának (hasonló mutatókkal rendelkező kelet-ázsiai országok jóval rosszabb egészségügyi indikátorokkal bírnak). Ugyanakkor jelentős az elmaradás az innováció területén, hiszen ilyen alappontszámokkal sokkal jobb innovációs potenciállal kellene rendelkezni, és gondok vannak az intézményi háttért tekintve is (különösen a közbizalom, a korrupció és a transzparencia terén).

Magyarország versenyképességi teljesítménye világszinten nem mondható rossznak, ám szűkebb régiónkat nézve ezt már nem mondhatjuk el. Hiába jók az ország hatékonysági tényezői, továbbra is komoly gondok vannak az innováció és az intézményrendszer területén. Ez utóbbi hosszú évek óta megoldatlan probléma, amelynek eredményeképpen Magyarország már az Európai Unió perifériájára szorult.

A magas adóelvonás, a magas kamatok és a nem hatékony kormányzati bürokrácia folyamatosan rontja az ország üzleti megítélését. Ehhez jön hozzá a korrupció, valamint a kormányzati intézkedések instabilitása. Ezek a tényezők a vállalati és lakossági élet mindennapjaira is kihatnak, és csak sovány vigaszt nyújt, hogy a környező országokban is hasonlóak a problémák.

A visegrádi országokkal összehasonlítva Magyarország nem nyújt kirívóan rossz teljesítményt, ám nem rendelkezik semmilyen versenyképességi potenciállal a régióban, amit mi sem jellemez jobban, mint hogy a régióban egyetlenegy versenyképességi mutatóban sem sikerült hazánknak elsőnek lenni, ám 5-ben sikerült az utolsó helyet elérni (igaz, Szlovákia ugyanúgy 5 mutató terén ért el legrosszabb eredményt, ám 2 esetben a legjobb lett).

SOCIAL BOX