A magyarok csak a rövid távú túlélésben gondolkodnak

Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója szerint a megváltozott helyzetben – a régió többi országától eltérően – különösen súlyosnak tekinthető a hazai piac alulbiztosítottsága a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek esetére fedezetet nyújtó termékeknél, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, nálunk is jelentős szemléletváltásra lesz szükség. Idén nemcsak a táppénzre vonatkozó szabályok szigorodtak; az állami […]

Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója szerint a megváltozott helyzetben – a régió többi országától eltérően – különösen súlyosnak tekinthető a hazai piac alulbiztosítottsága a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek esetére fedezetet nyújtó termékeknél, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, nálunk is jelentős szemléletváltásra lesz szükség.

Idén nemcsak a táppénzre vonatkozó szabályok szigorodtak; az állami rokkantsági ellátásra vonatkozó szabályok is jelentősen megváltoztak, így az Alkotmányból kikerült a nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj, mint az állampolgároknak alanyi jogon járó juttatás. Korábban, a balesetek vagy betegségek utáni ideiglenes vagy akár végleges munkaképtelenség időszakában a táppénzre, illetve a rokkantsági nyugdíjra, mint rendszeres jövedelemforrásra hosszabb időn át is biztosan lehetett számítani. Mára azonban a rokkantsági nyugdíj intézményét leváltó szociális járadék jelentős változásokat hozott: az egyén a társadalombiztosítás révén semmilyen rokkantsági ellátásra nem jogosult. Míg a többség, szerencsére, ezt a helyzetet közvetlenül ritkán tapasztalja meg, ha mégis baleset történik, a tragédia gyakorlatilag megduplázódik a rendszeres kereset, munkajövedelem kiesésével.

Mekkora a tényleges keresetkiesés?

Ma egy beteg táppénzként fizetésének legfeljebb 65 százalékát kaphatja meg, ez azonban csak a 100 ezer forintos jövedelemhatárig igaz. Akinek ennél magasabb a fizetése, abban a helyzetben találja magát, hogy korábbi jövedelmének feléhez vagy egyharmadához jut hozzá.

„Szomorú valóság, hogy hazánkban minden évben minden negyedik ember, mintegy két és félmillió fő vesz igénybe kórházi ellátást, átlagosan évi nyolc napon át. Szintén ijesztő, hogy évente több mint 20 ezer ember sérül meg közúti balesetben, és több mint 17 ezer otthoni és munkahelyi baleset következik be” – vázolta az alaphelyzetet Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója. – „Számításunk szerint, egy 30 napos munkaképtelenség havi nettó 200 ezer forintos fizetésnél közel 50 százalékos kiesést okoz. Ebben az esetben a napi nettó kereset 7 143 forint, a napi táppénz összege 4 286 forint, fekvőbeteg-ellátás esetén pedig mindössze 3 571 forint. Azaz, a 200 ezres havi fizetés helyett a beteg táppénzként 120 ezer forintot, kórházi kezelési időszakkal számolva pedig 100 ezer forintot kap kézhez.”

Egy hosszabb betegszabadság alatt a korábban rendszeres jövedelem gyakorlatilag eltűnik, miközben a kiadások a korábbi szinten maradnak, sőt, az egyéni körülményektől – a betegség vagy a rokkantság típusától, súlyosságától – függően nőnek is. Ha pedig nincsenek pénzügyi tartalékok, sem táppénz, sem rokkantsági nyugdíj, csak egy nem alanyi jogon járó minimális szociális segély, a rendszeres munkajövedelemből élő, egyéb tartalékokkal nem rendelkező családok kiadásainak, bankhitelének, rendszeres költségeinek fedezése és vállalt kötelezettségeinek teljesítése ellehetetlenül.

Súlyos alulbiztosítottság a hazai piacon

„Idén egyértelművé vált, hogy az új szabályozások következtében a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek kockázatát kizárólag privát megoldással, azaz kisebb összegek rendszeres befizetésével fenntartott balesetbiztosítással lehet kezelni. Mégis, a hazai piacon éppen ezen a két területen látunk súlyos alulbiztosítottságot” – hangsúlyozta Bartók János. – „A MetLife tapasztalatai alapján a 30-50 millió forint értékű biztosítások képesek a szükség esetén felmerülő valós igények kielégítésére, miközben a magyarok továbbra is 2-3 millió forintos fedezetben gondolkodnak. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, szemléletváltás kell, ami a régió többi országában az utóbbi években már megtörtént. Lengyelországban, például, 30-40-50 millió forintnak megfelelő összegeknél kezdődnek a kieső kereset pótlására szolgáló élet- és balesetbiztosítások. Sokkoló, hogy nálunk a megélhetést biztosító összegnek mindössze egytizedét szánnák erre a célra azok, akik egyáltalán hajlandóak balesetbiztosítást kötni.”

A gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar piacra jellemző 2-3 millió forintos kockázati élet- és balesetbiztosítási összegből általában legfeljebb egy évre pótolható a kieső jövedelem. A rokkantsági balesetbiztosítás átlagos összege 860 ezer forint, amiből a tapasztalatok alapján átlagosan 3-6 hónapig lehet megélni, pedig ha valaki a 40-es éveiben azzal szembesül, hogy többé nem képes 100 százalékos munkavégzésre, neki és családjának több tízmilliós összegre van szüksége, hogy fenntartsa életszínvonalát. A szakértő szerint a magyarok a rövid távú túlélésben gondolkodnak, még akkor is, ha tudják, az állam nem fogja tudni őket ellátni. A családok először jellemzően halálesetre szóló kockázati életbiztosítást kötnek, és csak ezután foglalkoznak az egészségbiztosítással, a hosszú távú munkaképtelenség esetére fedezetet nyújtó lehetőségekkel.

SOCIAL BOX